Back to top

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Természetfotói többségét a Bükkben készíti, a helyszínek elérésében az EGERERDŐ Zrt.-től kap támogatást. Műveit 30 önálló kiállításán láthatta a közönség. Még többször szerepeltek fotói közös kiállításokon, köztük számos díjazott alkotás is van. Tagja a Heves Megyei Fotóklubnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének és a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. 2013-ban megszerezte fotóművész diplomáját. Örömmel adja át tapasztalatait a tanulni vágyó, feltörekvő képalkotóknak.

Úgy véli, hogy a fotósoknak a szerencsén múló pillanatok mellett, áldozatokat is kell hozniuk, hogy megörökíthessék a természet utánozhatatlan szépségeit.

A felkészülés, a technikai és természeti ismeretek folyamatos tanulása elsődleges fontosságú, és türelemre, kitartásra is szükség van.

Gondos szülő
Gondos szülő
Fotó: Kállay László

„Kedves ismerőseim vendégeként kerültem közel egy feketerigó-családhoz. Mint a természetet kedvelő fotós, érdeklődve figyeltem a fészküket, a szülők szorgalmas, fáradtságot nem ismerő munkáját, amint néhány percenként hordták az ennivalót a fiókáknak. Óvatosan elfoglaltam ’lőállásomat’ és exponáltam egy sorozatot.

Ezek a madarak nem féltek az embertől, hozzászoktak közelségükhöz, így fel sem merült bennem annak a fotós etikának a betartása, hogy miattam esetleg elhagyják a fészket, mert a természetben az életben maradás ösztöne erősebb az utódnevelésnél.

Szívet melengető élmény volt néhány méterről megfigyelni és fotózni az ilyen óvatos élőlényeket, annak tudatában, hogy két hét múlva a kisrigók már kirepültek a fészekből.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.