Back to top

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Több mint hetven hazai ágazati szereplő vett részt a peszektergenyei szakmai napon.

Szántóföldi fajtabemutató
Szántóföldi fajtabemutató
Az elfeledett, tájfajta ősgabonák elterjesztésének céljával szervezte meg az ÖMKi a második, június 19-ei bemutatót, kutatók, gazdálkodók, pékek és molnárok bevonásával. Az összejövetel témája

az ősgabonák újrafelfedezése, vagyis a tönke és alakor tájfajták termékpályájának kifejlesztése volt a gazdák, molnárok és pékek számára.

Az esemény résztvevői az emberiség első termesztett gabonafajai, a kedvező beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a klímaváltozás szél­sőséges hatásaihoz is alkalmazkodni képes tájfajta ősgabonák újrafelfedezésének fontosságát hangsúlyozták. Vajda József pék, a magyarországi kovászoskenyér-sütés egyik újraindítója, a Pékműhely tulajdonosa a búzatermesztésben uralkodó mennyiségi szemlélettel szemben a természetes eljárásokkal elért kiváló minőség fontosságát hangsúlyozta a szakmai napon.

„Mai tudásunk szerint a gabonák Közép-Ázsiából származnak, de a Kárpát-medencében is nagyon régóta ismertek. Nagyjából 1946-ra az őshonos gabonákat szinte teljesen kiszorította az ipari termelés. Hiszem, hogy a minőségi kenyér mindannyiunk alapjoga. Évek óta keresem az olyan fajtákat, amelyekből a tömegtermelésű búzából készülő kenyérnél ízletesebb, jobb beltartalmi értékkel rendelkező kenyér süthető. Az ősgabonák izgalmas és egyre kedveltebb alternatívát jelentenek” – mondta el Vajda József.

Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg
Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg
„A legnagyobb területen termelt kultúrnövények – köztük a búza – egyre védtelenebbek a klímaváltozással járó szélsőségekkel szemben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint a búza hozama 2050-re 8, 2100-ra pedig akár 21 százalékkal is csökkenhet Magyarországon az egyre szélsőségesebb időjárás miatt. Az agrárium előtt álló legnagyobb kihívások egyike az erre való felkészülés, a megfelelő megelőző lépések megtétele. Az elfeledett tájfajták és a gazdálkodókkal együttműködő nemesítésük egyelőre kihasználatlan erőforrást jelentenek hazánkban, pedig alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között termelőknek, és egyúttal egészséges alapanyaggal láthatnák el a pékeket” – mutatott rá Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

több nemzetközi projekt keretében is kutatja az ősgabona-tájfajták – avagy pelyvás gabonafajok – újbóli elterjesztésének esélyeit,

gyűjtik a termesztésükkel és felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint vizsgálják ökológiai nemesítésük lehetőségeit. 2015 óta kisparcellás kísérletekben és üzemi szinten, on-farm hálózatban is tesztelnek ősi pelyvás gabonafajokat. Kutatásaik alapján a tájfajta ősgabonák olyan kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők, ahol modern kenyérbúza nem élne meg.

Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban
Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban
Hozamuk a kenyérbúzákénál alacsonyabb, de szemtermésükben nagyobb a mikroelemek és az élelmi rostok aránya, és fehérjestruktúrájuk is más. Emiatt nem minden ősi gabonafajta alkalmas kenyérsütésre. Ugyanakkor

a tönke kiváló alapanyaga lehet száraztésztáknak, az alakor pedig kekszeknek.

Az ÖMKi pozitív eredménnyel tesztelte a pelyvás ősgabonákból készült termékeket: kenyereket és kekszeket pékek, és kóstoltatások alkalmával fogyasztók bevonásával is.

„Az ősgabonák az ökogazdálkodók számára fontos piaci lehetőséget, a környezet- és egészségtudatos vásárlók, a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődők számára pedig értékes alternatívát jelentenek az élelmiszer-fogyasztásban” – összegezte kutatásaik gyakorlati jelentőségét Drexler Dóra, a felvidéki terepnapot szervező intézet vezetője.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményekkel segítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszer-termelés fenntartható fejlődését.

Kenyérkóstoló
Kenyérkóstoló

Ennek érdekében szakmai hálózatot építenek hazai és külföldi kutatóintézetek, gazdálkodók bevonásával, kutatási és ismeretterjesztő munkát végeznek, szaktanácsadást nyújtanak. Az intézet legrégebbi projektje a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjával és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm Kutatási Hálózat. Ez az egyetlen olyan hazai kutatássorozat, amely a gazdálkodókkal szorosan együttműködve, gyakorlatorientált szemlélettel kutatja a mezőgazdaság fenntarthatóságát szolgáló megoldásokat.

Az on-farm kutatás egyszerű, életszerű kísérletek beállítását jelenti már működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz.

Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának
Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának
A kísérletek témáját az ÖMKi a részt vevő gazdaságokkal közösen alakítja ki, 2012 óta. A szervezet munkáját 2019-ben „A Környezet Védelméért” oklevéllel ismerte el a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége.

Az ősbúzák beltartalmi, minőségi és feldolgozási sajátosságairól, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról adott elő Tömösközi Sándor a Budapesti Műszaki Egyetemről. A Natur Gold Farms Kft.-t képviselő Simon András részletesen ismertette, hogy mi készülhet az alakorból és mi a tönkéből, és hogy milyen termékfejlesztési lehetőségek vannak az ősgabonákban.

A szakmai nap résztvevői szántóföldi fajtabemutatón is részt vehettek, ahol gyakorlati tanácsokat adtak egyebek mellett a szelekcióról és a jó minőségű magvak fogásáról. Végül, természetesen, sor került kenyérkóstolóra is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

A mini zöldség a menő

A németországi Krefeldben működő Asia LLC cég már évek óta a minizöldsé­gekre szakosodott, és a növekvő keresletre válaszul fokozatosan bővíti termékválasztékát.

Rendkívüli évük volt a dohánytermesztőknek

Próbára tette az idei év szélsőséges időjárása a hazai dohányültetvényeket, emiatt a tavalyinál várhatóan gyengébb minőségű és kevesebb lesz a termés - hangzott el egy szakmai rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón.

Eredményesen lezárult a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program második üteme is

Az Agrárminisztérium által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (válságkezelő program) három üteme közül már kettő sikeresen lezárult.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Megnyitják az ukrán földpiacot

Ukrajna alig 1 év múlva megnyitja földpiacát. Európa legtöbb kiváló minőségű földterületével rendelkező országában a mezőgazdasági területek szabad adásvétele 2021. július elsejétől válik legálissá, ami új kihívásokat és lehetőségeket jelent Kárpátalja magyar földművesei számára is. Ezeket tettük mérlegre Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnökével.

Terméskilátások Németországban

A Német Parasztszövetség (DBV) adatai szerint spárgából 30 százalékkal kevesebbet takarítanak be az idén a megszokottnál Németországba, illetve, az előrejelzés szerint 43 millió tonna gabona terem a szövetségi köztársaságban, ami 4 százalékkal elmarad mind a 2015–2019 közötti ötéves átlagtól

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.