Back to top

Az orosz csirkelábak Kínába mennek

Elképesztő méretű lehet az elkövetkező években az oroszok kínai baromfiexportja, várhatóan eléri a 150 000 tonnát. A legnagyobb lehetőséget a csirkelábak, combok és szárnyak értékesítésében látják.

Gyorsan beindul az orosz csirke export

A baromfihús Kínába irányuló exportja dinamikusan fog növekedni az elkövetkező években, az erről szóló az elemzést néhány hete a globalmeatnews.com portál tette közé.

Az elemzők szerint 2024-ben az orosz baromfi exportja Kínába 814 millió USD nagyságrendet fog elérni.

Jelenleg 23 orosz üzemnek van joga exportálni a kínai piacra. A kínai baromfiexport jogát tavaly nyerték el az oroszok.

Ebben az évben az orosz cégek 30 000 tonna baromfihúst tudnak Kínába exportálni, az elkövetkező években az export várhatóan évi 150 000 tonnára nő majd, az egyik legnagyobb baromfi feldolgozó vállalat, a  Cherkizovo előrejelzése szerint.

Első tételként 2019 áprilisában a Miratorg Holding által feldolgozott 54 tonna baromfiszárny került a kínai piacra. Egy belső forrás szerint a legnagyobb tételeket Kína belső, középső részére szállítják.

Az oroszok a legnagyobb lehetőséget a csirke lábak, combok és szárnyak értékesítésében látják, azt azonban érzékelik,  hogy az uniós cégek ebben komoly versenytársak lesznek.

Miért a csirkeláb és a csirkeszárny?

Kínában valamiért elmondhatatlan népszerűségnek örvend a csirkeláb és a szárny.

Gyakran fogyasztják snack-ként, és az éttermekben is többféle változatban szerepel az étlapon.

Az ország hatalmas méreteiből adódóan olyan különbségek vannak az egyes régiók között akár éghajlat, akár alapanyagok szempontjából, hogy ezek óhatatlanul különböző kulináris hagyományokhoz vezettek. Viszont az alapanyag-használatát szinte mindenütt a földhiány határozza meg. Egyes magyarázatok szerint ezért viszonylag keveset fogyasztanak olyan állatból, amelynek nagyobb legelőterület kell,

hiszen ha egy marhának elegendő legelő területet bevetnek gabonával, több élelemhez jutnak, tehát jobban megéri rizst vetni, mint marhát, birkát nevelni.

Elsősorban olyan állatok húsát fogyasztják nagyobb mennyiségben, amelyek elvannak a ház körül is.  A kínai konyha az állat minden részét fel tudja használni, ami emberi fogyasztásra alkalmas - sokak szerint még olyan dolgokat is, amelyek nem alkalmasak.

Forrás: 
globalmeatnews.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy jobb sorsra érdemes régi tojófajta

Az ardenni tyúk (gyakorta nálunk is ardennernek nevezik) származási helye Belgium, ahol a legrégebbi belga fajtaként tartják számon. Pontos származási helye az Ardennek hegység belga része és a szomszédos francia területek. Nem tudni, hogy oda honnan került, és hogy melyik baromfi tekinthető e ritka és életerős jószág ősének. Szívós mivolta miatt Belgiumban mindig is nagy elismerés övezte.

Digitális etnobotanika…

Vannak dísznövények, szobanövények, melyekről kiderülhet, hogy nem csak szépek, de ehetők is. Léteznek olyan gyomok, melyek ellen küzdünk a kertben, ám kiderülhet róluk, hogy gyógynövények… A növények többsége sokkal többféle módon használható, mint ahogy azt gondolnánk…

Kenyérművészet: ötlet az otthon ülős Húsvétra

Ebben a kényszerű „otthonmaradós” időszakban a hobbipékek országa lettünk, hiszen rengetegen ütik el az időt házi kenyérsütéssel. Ezt igen kreatívan is lehet művelni, elég csak a „bread art” kifejezésre rákeresni az interneten…

Veszélyes rovarok világ körüli úton

Mérgező rovarok – például a közismert fekete özvegy pókok – akár az egész világot körbeutazhatják peszticiddel nem kezelt élelmiszerszállító konténerek belsejében.

Tindalláció a konyhában

Mit tegyünk, ha már nincs hely a fagyasztóban? Arra az esetre van egy régóta ismert, de ritkán alkalmazott módszer, amellyel megmenthetjük a felesleges húsételeket, hosszú távra tartósíthatjuk, és tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen.

Gazdálkodás koronavírus idején

Távolságtartók lettünk. A koronavírus miatt ma mindenkinek minél távolabb kell maradnia azoktól, akikkel beszélget, akikkel elintéznivalója van. A távolságtartás korábban lenézett tulajdonságnak számított, de 2020 tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, mert muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről és modus vivendiről gazdasági vezetőket kérdeztünk.

"Aranyáron" mérte a csirkét a hentes - 300 ezer forintos bírságot kapott

Megszületett a hatósági döntés a Lehel téri piacon a csirkehúst túlzott árakon áruló kereskedő ügyében, a vállalkozásra 300 ezer forintos bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

OKSZ: elmarad az ünnepi vásárlások értéke a korábbiakétól

Visszafogottabbak a húsvéti beszerzések a koronavírus-járvány miatt, az ünnepi vásárlások értéke elmarad a korábbi években tapasztalttól - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére.

Mentsük meg az európai állattenyésztést!

A COVID-19 járvány kitörése és terjedése, valamint az azt követő, a megakadályozására a különböző kormányok által hozott intézkedések a kontinens legtöbb vendéglátó helyének hirtelen bezárását eredményezték. Ez viszont jelentős hatást gyakorolt e szolgáltatások beszálllítóira a mezőgazdasági szektorban.

Készítsünk magaságyást, megéri!

Még nem vagyunk elkésve, ha most jut eszünkbe magaságyást építeni, hiszen az egyik előnye éppen az, hogy tavasztól őszig folyamatosan ültethetünk, vethetünk bele. Így megtermelhetjük a friss zöldséget a családnak. És a palántaszezon most kezdődik.