Back to top

Az orosz csirkelábak Kínába mennek

Elképesztő méretű lehet az elkövetkező években az oroszok kínai baromfiexportja, várhatóan eléri a 150 000 tonnát. A legnagyobb lehetőséget a csirkelábak, combok és szárnyak értékesítésében látják.

Gyorsan beindul az orosz csirke export

A baromfihús Kínába irányuló exportja dinamikusan fog növekedni az elkövetkező években, az erről szóló az elemzést néhány hete a globalmeatnews.com portál tette közé.

Az elemzők szerint 2024-ben az orosz baromfi exportja Kínába 814 millió USD nagyságrendet fog elérni.

Jelenleg 23 orosz üzemnek van joga exportálni a kínai piacra. A kínai baromfiexport jogát tavaly nyerték el az oroszok.

Ebben az évben az orosz cégek 30 000 tonna baromfihúst tudnak Kínába exportálni, az elkövetkező években az export várhatóan évi 150 000 tonnára nő majd, az egyik legnagyobb baromfi feldolgozó vállalat, a  Cherkizovo előrejelzése szerint.

Első tételként 2019 áprilisában a Miratorg Holding által feldolgozott 54 tonna baromfiszárny került a kínai piacra. Egy belső forrás szerint a legnagyobb tételeket Kína belső, középső részére szállítják.

Az oroszok a legnagyobb lehetőséget a csirke lábak, combok és szárnyak értékesítésében látják, azt azonban érzékelik,  hogy az uniós cégek ebben komoly versenytársak lesznek.

Miért a csirkeláb és a csirkeszárny?

Kínában valamiért elmondhatatlan népszerűségnek örvend a csirkeláb és a szárny.

Gyakran fogyasztják snack-ként, és az éttermekben is többféle változatban szerepel az étlapon.

Az ország hatalmas méreteiből adódóan olyan különbségek vannak az egyes régiók között akár éghajlat, akár alapanyagok szempontjából, hogy ezek óhatatlanul különböző kulináris hagyományokhoz vezettek. Viszont az alapanyag-használatát szinte mindenütt a földhiány határozza meg. Egyes magyarázatok szerint ezért viszonylag keveset fogyasztanak olyan állatból, amelynek nagyobb legelőterület kell,

hiszen ha egy marhának elegendő legelő területet bevetnek gabonával, több élelemhez jutnak, tehát jobban megéri rizst vetni, mint marhát, birkát nevelni.

Elsősorban olyan állatok húsát fogyasztják nagyobb mennyiségben, amelyek elvannak a ház körül is.  A kínai konyha az állat minden részét fel tudja használni, ami emberi fogyasztásra alkalmas - sokak szerint még olyan dolgokat is, amelyek nem alkalmasak.

Forrás: 
globalmeatnews.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az európai gyümölcspiac telítődött, de India ígéretes lehet

India mind fontosabb piac az európai zöldség- és gyümölcstermelők számára, ugyanakkor az indiaiak is több lehetőséget látnak Európában.

Mi kell a mezőgazdaság további fejlődéséhez? Stabil támogatás és a versenyképesség erősítése

Kulcsfontosságú, hogy ne csökkenjenek a magyar gazdáknak adható támogatások 2020 után – mondta Nagy István az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. A tárcavezető szerint a versenyképességben még vannak tartalékok. A gazdák is érzik, hogy fejleszteni kell, ezt jelzi a nagymértékű, stabil hitelállomány és az igény a pályázati forrásokra, illetve kamattámogatási konstrukciókra.

Jelentés a német agrárgazdaságról

Julia Klöckner (CDU) szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter október utolsó hetében terjesztette be a német kormány elé a szaktárca idei, az elmúlt 4 év eredményeit és agrárpolitikai intézkedéseit összefoglaló jelentését.

Prémium minőségű húst is előállít már a mohácsi vágóhíd

Évi egymillió sertést dolgoz fel a két és fél éve termelő, ma már prémium minőségű hústermékeket is előállító, 700 embernek munkát adó MCS Vágóhíd Zrt. mohácsi üzeme - mondta el Pókos Gergely, a létesítmény igazgatója a keddi sajtóbejáráson.

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár négy tétellel bővült – mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság keddi ülését követően, Budapesten.

Összefogást sürgetnek a víziszárnyas-ágazatban

Az elmúlt 5 évben eredményes volt Magyarországon a víziszárnyas-ágazat, a liba és a kacsa egyaránt. De ha alaposabban érdeklődünk a dolgok háttere iránt, akkor nem annyira szép a helyzet. Márton-nap alkalmából a részletekről Szabó Miklósnál, a Magyar Lúdszövetség elnökénél érdeklődtünk, aki annak a Tranzit cégcsoportnak az alapítója, amely meghatározó jelentőségű a magyar víziszárnyas-ágazatban.

Kaliforniában egy elgázolt őz is kerülhet a vacsora asztalra

A múlt héten Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom egy, a vadforgalom szabályozását érintő törvényjavaslatot írt alá, amelynek értelmében három – még nem meghatározott - területen engedélyezik a sofőrök számára az úton véletlenül elütött vadállatok hazaszállítását.

ASP: a kis vágóhidak egy része lehúzhatja a rolót Kínában

Bő egy esztendeje, hogy megjelent az afrikai sertéspestis (ASP) Kínában, a világ első számú sertéstermelő országában. A járvány hatalmas károkat okozott ez idő alatt a távol-keleti országban, amelynek kormánya minden eszközt bevet a védekezés során. Ez év novembertől nagyszabású ellenőrzéssel szűrik ki, mely vágóhidak nem tartják be a szigorodó előírásokat.

Ukrajnából jön a legtöbb vendégmunkás

Két éve a három legnagyobb munkaerőküldő országból mintegy tizenegyezren érkeztek Magyarországra. Számuk szeptember végéig már megközelítette a harminckétezret.

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.