Back to top

Az orosz csirkelábak Kínába mennek

Elképesztő méretű lehet az elkövetkező években az oroszok kínai baromfiexportja, várhatóan eléri a 150 000 tonnát. A legnagyobb lehetőséget a csirkelábak, combok és szárnyak értékesítésében látják.

Gyorsan beindul az orosz csirke export

A baromfihús Kínába irányuló exportja dinamikusan fog növekedni az elkövetkező években, az erről szóló az elemzést néhány hete a globalmeatnews.com portál tette közé.

Az elemzők szerint 2024-ben az orosz baromfi exportja Kínába 814 millió USD nagyságrendet fog elérni.

Jelenleg 23 orosz üzemnek van joga exportálni a kínai piacra. A kínai baromfiexport jogát tavaly nyerték el az oroszok.

Ebben az évben az orosz cégek 30 000 tonna baromfihúst tudnak Kínába exportálni, az elkövetkező években az export várhatóan évi 150 000 tonnára nő majd, az egyik legnagyobb baromfi feldolgozó vállalat, a  Cherkizovo előrejelzése szerint.

Első tételként 2019 áprilisában a Miratorg Holding által feldolgozott 54 tonna baromfiszárny került a kínai piacra. Egy belső forrás szerint a legnagyobb tételeket Kína belső, középső részére szállítják.

Az oroszok a legnagyobb lehetőséget a csirke lábak, combok és szárnyak értékesítésében látják, azt azonban érzékelik,  hogy az uniós cégek ebben komoly versenytársak lesznek.

Miért a csirkeláb és a csirkeszárny?

Kínában valamiért elmondhatatlan népszerűségnek örvend a csirkeláb és a szárny.

Gyakran fogyasztják snack-ként, és az éttermekben is többféle változatban szerepel az étlapon.

Az ország hatalmas méreteiből adódóan olyan különbségek vannak az egyes régiók között akár éghajlat, akár alapanyagok szempontjából, hogy ezek óhatatlanul különböző kulináris hagyományokhoz vezettek. Viszont az alapanyag-használatát szinte mindenütt a földhiány határozza meg. Egyes magyarázatok szerint ezért viszonylag keveset fogyasztanak olyan állatból, amelynek nagyobb legelőterület kell,

hiszen ha egy marhának elegendő legelő területet bevetnek gabonával, több élelemhez jutnak, tehát jobban megéri rizst vetni, mint marhát, birkát nevelni.

Elsősorban olyan állatok húsát fogyasztják nagyobb mennyiségben, amelyek elvannak a ház körül is.  A kínai konyha az állat minden részét fel tudja használni, ami emberi fogyasztásra alkalmas - sokak szerint még olyan dolgokat is, amelyek nem alkalmasak.

Forrás: 
globalmeatnews.com/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyúl a Faluhely majorból - Új magyar nyúlfajta-jelölt

Korábban írtunk a nyuszkanyakú palóc tyúkról és kitenyésztőjéről Földi Gyuláról, akinek hazája a mátranováki Faluhely major. Nos, ugyanerről a portáról ezúttal egy új nyúlfajta kerülhet ki: a faluhely majori nyúl. Az első kiállítási eredmények már megvannak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél pedig megkezdődött a fajta elismerésének folyamata.

Árutőzsde: Párizsban csökkenés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Mister Easy felfrissít - Kampány a zöldségek fogyasztásáért

Ízletes, friss és lezser – ilyennek kell lennie napjainkban a zöldségeknek, még a jelenlegi nehéz időszakban is.

Dinnyék az üzletekben: közeleg a nyár

Az üzletek polcain a sárgadinnyék egész télen jelen voltak a kiegészítő kínálatban, a görögdinnyék azonban most kezdenek csak megjelenni. Még ugyan borsos az áruk, de hétről hétre mérséklődik. Magjuk gyógyhatású, héjuk húsos része pedig kandírozható...

Galambszépség Pakisztánból

A lahora fajta származását illetően a szakirodalom egységes, valamennyi leírásban azt olvashatjuk, hogy a pakisztáni Lahore (vagy Láhaur) városából származik, s egyes közlések szerint jelenleg is vannak hasonló rajzú galambfajták azon a területen. (Lahore Pakisztán második legnagyobb városa Karacsi után, a Pakisztán és India közti közúti határátkelőhely, Wagah közelében.)

Jól indul a német karalábészezon

Végéhez közeledik a karalábé betakarítása Olaszországban és Spanyolországban, egyre kevesebb áru kerül a piacra ezekből az országokból. Kedvezőek a feltételek a dél-németországi korai karalábé betakarításának elkezdéséhez.

Egy magyar nő, aki Norvégiában termel szőlőt

A New York Times-ban olvasott egy cikket az akkor Angliában élő Barna Zsuzsanna egy norvég szőlőültetvényről. Meglátogatta, ott maradt, aranyérmes borokat készített, és most a saját ültetvényén várja az első szüretet.

Koronavírus: a milliók néha az égből jönnek

Május 5-én normalizálódni látszott a koronavírus-helyzet. Jól érzékelhetően mindenki beletanult az új szituációba, legalábbis erre utalt a vezetők feszültségének enyhülése. Viszont a baj nem jár egyedül: csakúgy, mint tavaly, úgy lett tavasz és nyár a télből, hogy május 1-jéig alig kaptunk valami kis csapadékot. Ezúttal is három gazdaságot kerestünk fel.

Megtilthatják az olcsó hús reklámját

Egyre nagyobb hullámokat vet a németországi vágóhídi dolgozók kiugróan magas koronavírus-fertőzöttségének ügye, és rendre vissza-visszatérnek rá a tudósítások, hogy ide vezet, ha a húsnál semmi egyéb nem számít, csak az olcsóság. Legutóbb pedig már a törvényhozás szintjén is elhangzott, hogy véget kell vetni a dömpingárak reklámozásának.

Tealeves, teafőzelék, fermentált szederlevél…

Könnyen készíthetünk házilag ízletes pótteákat, és kipróbálhatjuk a tealevest, vagy a teafőzeléket is. Régen sokféleképp hamisították a teákat, ám a pótteák megjelenésekor már nem ez volt a cél. Néhány tea helyettesítő növény igen ízletes, ezek nem is érdemlik meg a "pót" szót!