Back to top

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Fotó: Varga Tibor
Huszárokelőpuszta a Bakony szívében található parányi település. Itt található a Bakonyerdő Zrt. vadászháza, illetve nem messze tőle a Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb pontja, a maga 709 méter tengerszintfeletti magasságával. A bakonyi állami erdőgazdaság kiemelt feladatának tartja a környezettudatosságra való nevelést, amit az erdei iskolák mellett az Erdei Vándortáborok során is kihangsúlyoz.

„Meglepően pozitív tapasztalatokra tettünk szert az Erdei Vándortáborok szervezése során. Kiderült, hogy a gyerekek közelebb vannak a természethez, mint azt gondoltuk, fogékonyak az erdő mindig újat mutató érdekességeire, és ahogy megkedvelik a túrázást, nagyobb esély nyílik, hogy elvigyék kirándulni családjaikat.” – meséli dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki azt is elárulta, miként változott meg az elmúlt évtizedekben az erdészek munkája.

A Bakonyerdő Zrt. 63.000 hektáron végzi szakmai munkáját, melyben kiemelkedő fontosságúnak tartják az erdők természetes úton történő felújítását. Erre az itt élő fafajok, mint a cser, a tölgy vagy a bükk kifejezetten alkalmasak. Viszont a klímaváltozás az erdészeknek is megnehezíti a dolgát.

Az elmúlt 40-50 évben megháromszorozódott a forró napok száma hazánkban, ami lényegesen megviseli az erdővilágot, ezért az erdőnevelésben új szemléletváltásra van szükség.

Az örökerdő-gazdálkodás ezt az irányvonalat képviseli, amely a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás egyik megnyilvánulása.

Fontos egy fa optimális életfeltételeinek a megteremtése, hogy minél több fafaj legyen megtalálható erdeinkben, melyek megkötik a szén-dioxidot, valamint oxigént termelnek – ez minden tekintetben a klímaváltozás mérséklését szolgálja. A vezérigazgató-helyettes a hektikusan érkező csapadék megkötését, megőrzését is említi, ami újabb kardinális feladat a klímaváltozás mérséklésének érdekében. Az aszályos időszak azonban áldozatokat követel. A Balaton-felvidéken a lucfenyő állománya olyannyira legyengült víztartalma bizonyos százalékának elvesztése következtében, hogy különféle szú félék és farágó rovarok támadták meg, ezáltal várhatóan néhány év múlva a lucfenyő jelentősen kiszorul hazánkból.

„A klímaváltozással járó kihívásokra a hagyományos természetes erdőfelújítási módszerek mellett az örökerdő-gazdálkodás a megfelelő megoldás.

Az eljárás során minél több fafajból álló elegyes, több korosztályú erdőt hozunk létre. Mindemellett nagyon fontos a tudatos erdőtelepítés is, így a következő ültetési idényben a Bakonyerdő Zrt. közel 300 ezer facsemetét és makkot ültet majd el, amelynek köszönhető várhatóan tovább növekedik az erdősültség.” – vázolta fel a megoldást Szekrényes Tamás.

Az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, valamint az Erdei Vándortáborok projektfelelőse Elmer Tamás elmondta, hogy a környezettudatos szemlélet érvényesítésére, a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálására is hangsúlyt fektettek a vándortábor során.

„Ez az év legzöldebb hete! A vándortáborozók ökológiai lábnyoma a legkisebb az újrahasznosítható csomagolóanyagoknak, a szelektív hulladékgyűjtésnek, valamint a tudatos energiahasználatnak köszönhetően.”

Fotó: Varga Tibor
A Bakonyban túrázó Erdei vándorok lényegében egy hétnapos körtúrán vesznek részt. Az első napon Bakonybélből indulva eljutnak a Kerteskői-szurdokba, amit másnap a Kőris-hegyi körtúrával folytatnak, majd megérkeznek Huszárokelőpusztára, ahol egyebek mellett a Pannon Csillagdában vezetik körbe őket. Egy táborhelyváltást követően a negyedik nap elérkezik a pihenőnap. Ez a kikapcsolódás és feltöltődés napja. Ilyenkor a diákok megoszthatják élményeiket és tapasztalataikat társaikkal, valamint felkészülnek a következő napok megpróbáltatásaira.

Az ötödik napon a Hubertlaki Tanösvény, valamint a „Gyilkos-tó” következik, ami egy mesterségesen kialakított vaditatónak készült. A helyén egykoron égeres állt, amiről az elárasztás után az elpusztult fák tóból kiálló csonkjai tanúskodnak. Az utolsó előtti nap a Szárhegyi-kilátó kerül megtekintésre, végül pedig a Vándortáborozók Hubertlakra látogatnak el, aminek záró és egyben kiindulási pontja Bakonybél, ahova megérkezvén véget ér az Erdei Vándortábor.

A Vándortáborok népszerűségét bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest idén 4 ezerrel több gyermek vesz részt a programban. 

Összesen 138 csoport, mintegy 4 ezer táborozó túrázik a Bakony, Börzsöny, Mátra, Mecsek és a Pilis, valamint az idén új útvonalként bekapcsolódó Zemplén és Vasi-hegyhát előre kialakított útvonalain, lefedve így szinte az ország egész területét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Szoftverrel az éghajlati kockázatok ellen

2020 januárjában még mindig bozóttüzek és porviharok sújtották az ausztrál kontinenst. Vajon a jövőben ez lesz a normális? Intelligens vállalkozások online eszközökhöz fordultak, hogy csökkentsék az éghajlatváltozás hatásainak való kitettségüket.

Az innováció számunkra a kulcs – A BASF készül a jövőre

Új hatóanyag, új formuláció. Ez a kulcsa a BASF 2021-ban bevezetendő azol-típusú új hatóanyagának – hangzott el egy 2020 január végi tanácskozáson. Az innováció a kulcsa annak, hogy a cég az erős nemzetközi versenyben a nála nagyobb versenytársakkal is felveszi a versenyt.