Back to top

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Fotó: Varga Tibor
Huszárokelőpuszta a Bakony szívében található parányi település. Itt található a Bakonyerdő Zrt. vadászháza, illetve nem messze tőle a Kőris-hegy, a Bakony legmagasabb pontja, a maga 709 méter tengerszintfeletti magasságával. A bakonyi állami erdőgazdaság kiemelt feladatának tartja a környezettudatosságra való nevelést, amit az erdei iskolák mellett az Erdei Vándortáborok során is kihangsúlyoz.

„Meglepően pozitív tapasztalatokra tettünk szert az Erdei Vándortáborok szervezése során. Kiderült, hogy a gyerekek közelebb vannak a természethez, mint azt gondoltuk, fogékonyak az erdő mindig újat mutató érdekességeire, és ahogy megkedvelik a túrázást, nagyobb esély nyílik, hogy elvigyék kirándulni családjaikat.” – meséli dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki azt is elárulta, miként változott meg az elmúlt évtizedekben az erdészek munkája.

A Bakonyerdő Zrt. 63.000 hektáron végzi szakmai munkáját, melyben kiemelkedő fontosságúnak tartják az erdők természetes úton történő felújítását. Erre az itt élő fafajok, mint a cser, a tölgy vagy a bükk kifejezetten alkalmasak. Viszont a klímaváltozás az erdészeknek is megnehezíti a dolgát.

Az elmúlt 40-50 évben megháromszorozódott a forró napok száma hazánkban, ami lényegesen megviseli az erdővilágot, ezért az erdőnevelésben új szemléletváltásra van szükség.

Az örökerdő-gazdálkodás ezt az irányvonalat képviseli, amely a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás egyik megnyilvánulása.

Fontos egy fa optimális életfeltételeinek a megteremtése, hogy minél több fafaj legyen megtalálható erdeinkben, melyek megkötik a szén-dioxidot, valamint oxigént termelnek – ez minden tekintetben a klímaváltozás mérséklését szolgálja. A vezérigazgató-helyettes a hektikusan érkező csapadék megkötését, megőrzését is említi, ami újabb kardinális feladat a klímaváltozás mérséklésének érdekében. Az aszályos időszak azonban áldozatokat követel. A Balaton-felvidéken a lucfenyő állománya olyannyira legyengült víztartalma bizonyos százalékának elvesztése következtében, hogy különféle szú félék és farágó rovarok támadták meg, ezáltal várhatóan néhány év múlva a lucfenyő jelentősen kiszorul hazánkból.

„A klímaváltozással járó kihívásokra a hagyományos természetes erdőfelújítási módszerek mellett az örökerdő-gazdálkodás a megfelelő megoldás.

Az eljárás során minél több fafajból álló elegyes, több korosztályú erdőt hozunk létre. Mindemellett nagyon fontos a tudatos erdőtelepítés is, így a következő ültetési idényben a Bakonyerdő Zrt. közel 300 ezer facsemetét és makkot ültet majd el, amelynek köszönhető várhatóan tovább növekedik az erdősültség.” – vázolta fel a megoldást Szekrényes Tamás.

Az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, valamint az Erdei Vándortáborok projektfelelőse Elmer Tamás elmondta, hogy a környezettudatos szemlélet érvényesítésére, a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálására is hangsúlyt fektettek a vándortábor során.

„Ez az év legzöldebb hete! A vándortáborozók ökológiai lábnyoma a legkisebb az újrahasznosítható csomagolóanyagoknak, a szelektív hulladékgyűjtésnek, valamint a tudatos energiahasználatnak köszönhetően.”

Fotó: Varga Tibor
A Bakonyban túrázó Erdei vándorok lényegében egy hétnapos körtúrán vesznek részt. Az első napon Bakonybélből indulva eljutnak a Kerteskői-szurdokba, amit másnap a Kőris-hegyi körtúrával folytatnak, majd megérkeznek Huszárokelőpusztára, ahol egyebek mellett a Pannon Csillagdában vezetik körbe őket. Egy táborhelyváltást követően a negyedik nap elérkezik a pihenőnap. Ez a kikapcsolódás és feltöltődés napja. Ilyenkor a diákok megoszthatják élményeiket és tapasztalataikat társaikkal, valamint felkészülnek a következő napok megpróbáltatásaira.

Az ötödik napon a Hubertlaki Tanösvény, valamint a „Gyilkos-tó” következik, ami egy mesterségesen kialakított vaditatónak készült. A helyén egykoron égeres állt, amiről az elárasztás után az elpusztult fák tóból kiálló csonkjai tanúskodnak. Az utolsó előtti nap a Szárhegyi-kilátó kerül megtekintésre, végül pedig a Vándortáborozók Hubertlakra látogatnak el, aminek záró és egyben kiindulási pontja Bakonybél, ahova megérkezvén véget ér az Erdei Vándortábor.

A Vándortáborok népszerűségét bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest idén 4 ezerrel több gyermek vesz részt a programban. 

Összesen 138 csoport, mintegy 4 ezer táborozó túrázik a Bakony, Börzsöny, Mátra, Mecsek és a Pilis, valamint az idén új útvonalként bekapcsolódó Zemplén és Vasi-hegyhát előre kialakított útvonalain, lefedve így szinte az ország egész területét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értik a Vértes szavát

Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.

Mercosur – Az erdőtüzek miatt veszélyben a megállapodás?

Az amazóniai erdőtüzek miatt több európai uniós tagállamban, például Német- és Franciaországban is veszélybe kerülhet az EU-Mercosur megállapodás ratifikációja. Hiába volt a 20 éves tárgyalássorozat a megállapodás tető alá hozásához?

Természetbarát nyíregyházi diákok: vetélkedőre fel!

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hete alkalmából „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak. A vetélkedőre 3 fős csapatok jelentkezését várják a mellékelt előzetes feladatlap kitöltésével és visszaküldésével.

Megtelepszik-e nálunk a barnamedve?

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul.

Szarvasnász: erdőlátogatási tilalom a Mecsekben és Zselicben

A szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lép érvénybe. Az erdészet felhívja a lakosság figyelmét, hogy ebben a hónapban napnyugtától napkeltéig tartó időszakban csak a vezetett kirándulásokon vegyenek részt.

Együtt a szakma

A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.

Évmilliók óta nem volt ilyen: virágzik a cikász egy angol szigeten

A Ventnor Botanikus Kert (Ventnor Botanic Garden,VBG) több dolgozója is beszámolt róla, hogy cikász pálmák (Cycas revoluta) hím és nőstény példányai is termést hoztak szabadföldi körülmények között. Ez a primitív pálmára hasonlító növény több helyen is megtalálható a világban, azonban csak a melegebb égövön hoz toboz szerű terméseket.

Pörbölyre telepítik az 1896-ban épült pavilont

A Millenniumi Országos Kiállításra Habsburg Frigyes által fából építtetett, eddig Bárányfokon álló pavilont a Gemenc Zrt. a felújítás után Pörbölyön állíttatja fel. Az impozáns épület lesz a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiállítóhelye.

Hetek óta ég az amazonasi esőerdő. Hogyan segíthetünk?

Hetek óta ég a Föld tüdeje. Az esőerdő kiirtása, és annak következményei közvetetten bennünket is érintenek. Fontos tudnunk, mivel és hogyan segíthetünk a hétköznapokban.

Erős kormányzati hátszél az erdőtelepítéseknek

Nagymértékben megemeli a kormány az erdőtelepítések támogatását – jelentette be az agrártárca az Erdészeti Információs Központ – Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének székhelyén.