Back to top

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

A hektáronkénti 300 ezer és 1,1 millió forint közötti támogatásra bejelentkező szőlősgazdáknak július 10-ig kellett végezniük a zöldszürettel - írja a Világgazdaság.

A támogatást azért hirdette meg az agrártárca, mert az EU-ban a sokéves átlagnál sokkal nagyobb lett a bortermés, csakúgy, mint Magyarországon, de az európai feleslegek a magyar bor értékesítési lehetőségét is rontották.

A hazai készletek jóval nagyobbak az ilyenkor szokásosnál, amelyet a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő és a legutóbbi adatok szerint 850 ezer hektoliterrel haladnak meg.

Fotó: Furmint Photo
Ezért nem meglepő, hogy a biztos bevételt hozó zöldszüretre – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) adatai szerint országosan 5623 hektárra – sok szőlőtermelő jelentkezett. Ennél végül kisebb területre adtak engedélyt, ugyanis sokan úgy értelmezték a zöldszüretet, hogy csupán gyérítik a fürtöket, holott a szabály szerint a bejelentett területen az összes fürtöt le kellett szedni. Végül körülbelül 5200 hektár lett a korábban leszüretelt terület nagysága, ami még így is az ország hivatalos borszőlőtermő területének majdnem a 8 százaléka.

A legnagyobb területre, több mint 2900 hektárra a Kunsági borvidéken adtak be zöldszüreti kérelmet a szőlősgazdák,

ezt követte 781 hektárral a Mátrai, illetve 468 hektárral a Tokaji borvidék. A fajták közül a biancát 1370, a furmintot 772, a kékfrankost pedig 670 hektáron tervezték érés előtt leszüretelni.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borissza portugálok, olaszok és franciák

A borfogyasztás még a hagyományos bortermelő országokban is hanyatlóban van, az egy főre jutó fogyasztás folyamatosan csökken. Régen a bor Európa legtöbb országában a mindennapi élet része volt. Aki nem tudta megtermelni, az kereskedőkön keresztül jutott hozzá, így az idők folyamán a szőlő- és bortermelés virágzó gazdasági ágazattá vált. De az idők változnak.

Bor és turizmus: sikerre ítélve

„Bor és turizmus – a nyerő páros” címmel rendezett konferenciát Magyarország beregszászi konzulátusa, azzal a céllal, hogy a jó gyakorlat és pozitív példák bemutatásával ötleteket adjon az érintett szakmák itteni képviselőinek.

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

A szőlő és a bor szerelme

Sok borászatot jellemeznek családi üzemként, ahol a família több tagja is dolgozik a szőlőművelésben, borkészítésben, értékesítésben, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet pedig mintapéldája ennek, hiszen Gál Csaba, felesége, Dignisz Éva és két gyermekük együtt dolgoznak, és végeznek minden munkafolyamatot Szigetcsépen, a családi pincészetben.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.