Back to top

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

A franciaországi Montpellier-ben megtartott 12. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián hivatalosan is bejelentették, hogy a soron következő eseményt Magyarország rendezi meg 2021. július 19. és 22. között.

Fotó: farminguk.com
Mindez két szempontból is hatalmas lehetőséget jelent: egyrészt tovább erősíti a precíziós gazdálkodás hazai elterjedését, másrészt a szakmai konferencia és gyakorlati bemutató révén

a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhetik régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthatnak ki a helyi szakemberekkel.

A precíziós gazdálkodás pedig kiemelten fontos nemzetgazdasági szempontból is, mert a digitális technológiák kulcsszerepet játszanak abban, hogy a gazdálkodók megfeleljenek a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kihívásainak.

A 2021-es Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia rendezési jogáról szóló, a hazai PREGA-konferenciák tapasztalatain alapuló pályázatot a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület képviseletében dr. Milics Gábor és Bolyki Bence nyújtotta be az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia programbizottságának. Az Agrárminisztérium, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már előzetesen szakmai támogatásáról biztosította és üdvözölte az európai konferencia megszervezését – ezzel is hangsúlyozva a nemzetközi rendezvény jelentőségét.

A tárgyalások végén egyhangú szavazással választották Magyarországot a 2021-es helyszínnek: a rendezvény így nem csak a magyar kutatók, de a közép-kelet európai térség szakemberei számára is könnyen elérhető lesz.

Az idei esemény alapján több száz kutató, professzor, illetve PhD-hallgató érkezésére lehet számítani különböző kutatóintézetekből és agráregyetemekről.

2021-ben új témaként több előadás is foglalkozik majd a klímaváltozás hatásait követő új termelési technológiákkal és a digitalizáció során keletkező hatalmas adatbázisokat (Big Data) algoritmusokkal elemző, öntanuló szoftverekkel. További újdonság, hogy a 2021-es Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia a V4-tagországokat kiemelt vendégországokként hívja meg. Mindezek jegyében – előeseményként – rendezik meg a szervezők a 2020 februári, hatodik PREGA Konferenciát.

Forrás: 
sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Élnünk kell a lehetőséggel” – megnyílt az AGROmashEXPO

Megkezdődött az agrárkiállítási szezon a 38. AGROmashEXPO és a hozzá kapcsolódó AgrárgépShow első napjával szerdán. A Hungexpón megtartott ünnepélyes megnyitóeseményen Nagy István kijelentette: a mezőgazdaság jó eredményeinek része az évek óta folyamatosan növekvő mezőgép-beruházás is.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Magyarország elkötelezett a balkáni térségek csatlakozásának és fejlesztésének támogatásában

Nagy István agrárminiszter részt vett a Nyugat-Balkáni Vidékfejlesztési miniszteri konferencián, a Berlini Agrárminiszteri Csúcstalálkozó keretében. A miniszter a kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy kitűnő kezdeményezésnek tartja a nyugat-balkáni térség országainak támogatását az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben.

Január 28-ig nyújtható be kérelem szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló támogatásra a 2020-2023 közötti időszakban 16 milliárd Ft érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

A berlini Zöld Héten Nagy István nyitotta meg a magyar standot

Elkezdődött pénteken Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche - IGW), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítása és vására, a magyar standot Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.