Back to top

Itt a grillszezon, a Nébih a debreceniket vizsgálata

A grillszezon kedvelt termékeit, debreceni húskészítményeket vizsgált a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Élelmiszerbiztonsági szempontból a 20 különböző termék mindegyike megfelelt, minőségi, illetve jelölési hibák miatt azonban 18 esetben kellett figyelmeztetni az előállítókat.

A Szupermenta legújabb nyári terméktesztjén 14 nem csípős és 6 csípős ízesítésű debrecenit ellenőriztek a Nébih szakemberei. A húskészítmények 8 hazai üzletlánc polcairól – hatósági mintavételt követően – kerültek a hivatal akkreditált laboratóriumába. Itt megvizsgálták a termékek mikrobiológiai megfelelőségét, továbbá megmérték fehérje-, víz-, zsír-, nátrium-klorid-, és kalciumtartalmukat. Sor került a debrecenik MSM (csontokról mechanikusan lefejtett hús) tartalmának vizsgálatára, valamint, az élelmiszerhamisítás gyanújának kizárása érdekében, az idegen fajfehérjék kiszűrésére is.

Hét termék csomagolásán szerepelt laktóz-, szója, és/vagy gluténmentes felirat, így esetükben a vizsgálat ezekre a paraméterekre is kiterjedt.

Megnyugtató, hogy a „mentes” felirattal ellátott debrecenik valóban nem tartalmaztak allergéneket, így biztonsággal fogyaszthatják az azokra érzékenyek.

Két debreceninél, bár a csomagoláson feltüntetett összetevők között nem szerepelt, a laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták az MSM és a baromfifehérje jelenlétét. A Nébih szakemberei helyszíni ellenőrzést tartottak az érintett előállítónál, ahol megállapították, hogy a berendezések nem megfelelő gyártásközi takarítása miatt keveredhetett baromfifehérje a sertéshúskészítményekbe.

A teszt során az is kiderült, hogy nem minden csemege debreceni nevezheti magát csemege debreceninek. Több húskészítmény esetében megállapították ugyanis a szakemberek, hogy azok nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv „csemege debrecenire” vonatkozó speciális előírásainak. Az érintett gyártókat a hatóság kötelezte, hogy vagy változtassanak a receptúrán vagy módosítsák a készítmények elnevezését. Két terméknél olyan jelentős volt a minőségi előírásoktól való eltérés, hogy azokat a verseny további részéből is kizárták a Nébih munkatársai.

Összesítve, míg mikrobiológiai szempontból minden termék megfelelt az előírásoknak, addig minőségi hibák miatt összesen 11 esetben kellett intézkedni.

Szintén több hiányosságot feltárt a termékek jelölésének vizsgálata. A 20 húskészítmény közül a szakemberek 17 esetben találtak problémát. A hibák között említhető például, hogy a tápértékjelölést nem táblázatos formában tüntették fel, bizonyos összetevők lemaradtak vagy indokolatlanul szerepeltek a csomagoláson. Az érintett vállalkozókat a hivatal figyelmeztetésben részesítette és kötelezte a hibák javítására.

A kedveltségi teszten szakértő, laikus, valamint a gyártói és a kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták vak kóstolásos módszerrel a debreceniket. Az értékelés a termékkörre jellemző 6 szempont – alak-méret, burkolat, állomány-metszéslap, szín, illat és íz– szerint történt.

Végeredményben a 14 nem csípős debreceni közül első helyen a Dárdás Csemege Debreceni végzett. Második lett a Tesco Csemege Debreceni, míg harmadikként a Zimbo Csemege Debreceni zárt.

A 4 „versenyben maradt” csípős debreceni közül a dobogó első fokára a Spar Csípős Debreceni, a másodikra a Pick Csípős Debreceni, míg a harmadikra az Aro Csípős sertés debreceni „állhatott”.

Forrás: 
NÉBIH Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért nincs több fokhagyma?

A fokhagyma a magyar konyha megkerülhetetlen alapanyaga, az év nagy részében azonban csak külföldi árut találunk a boltok polcain, a piacokon. Az éves magyar termelésből ugyanis mindössze bő négy hónapig elégíthető ki a kereslet. A termesztésben a hazai fajtákat megelőzték a spanyol és francia nemesítésű fokhagymák, mert nagyobb fejet nevelnek, többet teremnek.

Legyen élmény a főzés

Ízek, fák, receptek. A Mecsekerdő szakácskönyvének címe ismerősen csenghet. Ám Itália és India helyett a Mecsek és a Zselic erdeibe repíti a könyv az érzékeket, és helyi recepteken keresztül kínál az olvasónak „kóstolót” az ott készült ételekből.

Átfogó zöldség-gyümölcs ellenőrzést tartott a budapesti piacokon a Nébih

271 forgalmazót ellenőriztek a 16 legnagyobb budapesti piacon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az elmúlt fél évben lezajlott ellenőrzéssorozat során a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását, valamint az őstermelők „valódiságát” vizsgálták a hivatal szakellenőrei.

Együttműködési megállapodást kötött a NAK és az MNGSZ

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ). A megállapodás szorosabbra fűzi és intézményesíti a két szervezet közötti kapcsolatot, ezzel hozzájárul a hazai agrárium és gasztronómia egymás kölcsönös segítésén alapuló fejlődéséhez.

Ismeri a meggytinktúra hatását?

A meggy hasznos összetevőit tinktúra formájában is megőrizhetjük. Rendszeres fogyasztása egyebek mellett erősíti az immunrendszert, késlelteti az öregedést, jótékony hatással van az emésztésre, és a sor még hosszasan folytatódik.

Felfüggesztették az uniós juh- és kecskehús magántárolási támogatást

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 63. évfolyam, 2020. június 10-i L223 számában megjelent a Bizottság (EU) 2020/1007. rendelete a juh- és kecskehús magántárolásához nyújtott támogatás iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről.

Erősödő tudatos vásárlói magatartás

A budaörsi Príma Élelmiszer Áruházban a tudatos vásárlói magatartás megerősítéséről tartottak sajtótájékoztatót, ahol a tőkehúsok származási helyének feltüntetésének fontossága kiemelt téma volt. A vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium július 15-től a sertéshúsok mellett már a juh-, kecske- és baromfihúsra is kötelezővé teszi a származási jelölést.

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

Újabb találgatások a Tesco jövőjéről: marad vagy megy?

A londoni tőzsde szakértői továbbgombolyították a Tesco áruházlánc kelet-közép-európai vállalkozásainak jövőjével kapcsolatos találgatásokat. Úgy gondolják, hogy a kiskereskedő távozik a régióból.

Fagyizórazziába kezdett a NAV

A fél országra kiterjed az a razzia, amelyben az adóhivatal emberei a fagylaltozókat, a kávézókat, a cukrászdákat ellenőrzik, a revizorok egyes adózási és munkaerőpiaci szabályok megtartására koncentrálnak. A tavalyi élelmiszer-biztonsági ellenőrzések arra mutattak rá, hogy a fagyizóknál a higiénia is igen lényeges.