Back to top

Itt a grillszezon, a Nébih a debreceniket vizsgálata

A grillszezon kedvelt termékeit, debreceni húskészítményeket vizsgált a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Élelmiszerbiztonsági szempontból a 20 különböző termék mindegyike megfelelt, minőségi, illetve jelölési hibák miatt azonban 18 esetben kellett figyelmeztetni az előállítókat.

A Szupermenta legújabb nyári terméktesztjén 14 nem csípős és 6 csípős ízesítésű debrecenit ellenőriztek a Nébih szakemberei. A húskészítmények 8 hazai üzletlánc polcairól – hatósági mintavételt követően – kerültek a hivatal akkreditált laboratóriumába. Itt megvizsgálták a termékek mikrobiológiai megfelelőségét, továbbá megmérték fehérje-, víz-, zsír-, nátrium-klorid-, és kalciumtartalmukat. Sor került a debrecenik MSM (csontokról mechanikusan lefejtett hús) tartalmának vizsgálatára, valamint, az élelmiszerhamisítás gyanújának kizárása érdekében, az idegen fajfehérjék kiszűrésére is.

Hét termék csomagolásán szerepelt laktóz-, szója, és/vagy gluténmentes felirat, így esetükben a vizsgálat ezekre a paraméterekre is kiterjedt.

Megnyugtató, hogy a „mentes” felirattal ellátott debrecenik valóban nem tartalmaztak allergéneket, így biztonsággal fogyaszthatják az azokra érzékenyek.

Két debreceninél, bár a csomagoláson feltüntetett összetevők között nem szerepelt, a laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták az MSM és a baromfifehérje jelenlétét. A Nébih szakemberei helyszíni ellenőrzést tartottak az érintett előállítónál, ahol megállapították, hogy a berendezések nem megfelelő gyártásközi takarítása miatt keveredhetett baromfifehérje a sertéshúskészítményekbe.

A teszt során az is kiderült, hogy nem minden csemege debreceni nevezheti magát csemege debreceninek. Több húskészítmény esetében megállapították ugyanis a szakemberek, hogy azok nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv „csemege debrecenire” vonatkozó speciális előírásainak. Az érintett gyártókat a hatóság kötelezte, hogy vagy változtassanak a receptúrán vagy módosítsák a készítmények elnevezését. Két terméknél olyan jelentős volt a minőségi előírásoktól való eltérés, hogy azokat a verseny további részéből is kizárták a Nébih munkatársai.

Összesítve, míg mikrobiológiai szempontból minden termék megfelelt az előírásoknak, addig minőségi hibák miatt összesen 11 esetben kellett intézkedni.

Szintén több hiányosságot feltárt a termékek jelölésének vizsgálata. A 20 húskészítmény közül a szakemberek 17 esetben találtak problémát. A hibák között említhető például, hogy a tápértékjelölést nem táblázatos formában tüntették fel, bizonyos összetevők lemaradtak vagy indokolatlanul szerepeltek a csomagoláson. Az érintett vállalkozókat a hivatal figyelmeztetésben részesítette és kötelezte a hibák javítására.

A kedveltségi teszten szakértő, laikus, valamint a gyártói és a kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták vak kóstolásos módszerrel a debreceniket. Az értékelés a termékkörre jellemző 6 szempont – alak-méret, burkolat, állomány-metszéslap, szín, illat és íz– szerint történt.

Végeredményben a 14 nem csípős debreceni közül első helyen a Dárdás Csemege Debreceni végzett. Második lett a Tesco Csemege Debreceni, míg harmadikként a Zimbo Csemege Debreceni zárt.

A 4 „versenyben maradt” csípős debreceni közül a dobogó első fokára a Spar Csípős Debreceni, a másodikra a Pick Csípős Debreceni, míg a harmadikra az Aro Csípős sertés debreceni „állhatott”.

Forrás: 
NÉBIH Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brexit: a „kemény válás“ veszélyei

A konkrét kilépési tárgyalások megkezdése előtt az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb aggodalommal néznek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása, közelebbről egy kereskedelmi megállapodás nélküli távozás elé.

Jelentősen csökkent a bosznia-hercegovinai málnatermelés

Bosznia-Hercegovinában a málnatermelés 28,1%-kal csökkent 2019-ben, összehasonlítva az előző szezonnal, az ország statisztikai hivatala szerint.

A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet az európai méztermelők számára

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Nagy a kockázata annak, hogy a Kenyával szomszédos országokat is letarolják a sáskák.

A sertéshús globális termelésének 9 százalékos csökkenését várják

Az olyan afrikaisertéspestis-vírus által érintett régiókban, mint Ázsia, Kelet-Európa és Afrika, várhatóan csökkentik a termelést.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.