Back to top

Itt a grillszezon, a Nébih a debreceniket vizsgálata

A grillszezon kedvelt termékeit, debreceni húskészítményeket vizsgált a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Élelmiszerbiztonsági szempontból a 20 különböző termék mindegyike megfelelt, minőségi, illetve jelölési hibák miatt azonban 18 esetben kellett figyelmeztetni az előállítókat.

A Szupermenta legújabb nyári terméktesztjén 14 nem csípős és 6 csípős ízesítésű debrecenit ellenőriztek a Nébih szakemberei. A húskészítmények 8 hazai üzletlánc polcairól – hatósági mintavételt követően – kerültek a hivatal akkreditált laboratóriumába. Itt megvizsgálták a termékek mikrobiológiai megfelelőségét, továbbá megmérték fehérje-, víz-, zsír-, nátrium-klorid-, és kalciumtartalmukat. Sor került a debrecenik MSM (csontokról mechanikusan lefejtett hús) tartalmának vizsgálatára, valamint, az élelmiszerhamisítás gyanújának kizárása érdekében, az idegen fajfehérjék kiszűrésére is.

Hét termék csomagolásán szerepelt laktóz-, szója, és/vagy gluténmentes felirat, így esetükben a vizsgálat ezekre a paraméterekre is kiterjedt.

Megnyugtató, hogy a „mentes” felirattal ellátott debrecenik valóban nem tartalmaztak allergéneket, így biztonsággal fogyaszthatják az azokra érzékenyek.

Két debreceninél, bár a csomagoláson feltüntetett összetevők között nem szerepelt, a laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták az MSM és a baromfifehérje jelenlétét. A Nébih szakemberei helyszíni ellenőrzést tartottak az érintett előállítónál, ahol megállapították, hogy a berendezések nem megfelelő gyártásközi takarítása miatt keveredhetett baromfifehérje a sertéshúskészítményekbe.

A teszt során az is kiderült, hogy nem minden csemege debreceni nevezheti magát csemege debreceninek. Több húskészítmény esetében megállapították ugyanis a szakemberek, hogy azok nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv „csemege debrecenire” vonatkozó speciális előírásainak. Az érintett gyártókat a hatóság kötelezte, hogy vagy változtassanak a receptúrán vagy módosítsák a készítmények elnevezését. Két terméknél olyan jelentős volt a minőségi előírásoktól való eltérés, hogy azokat a verseny további részéből is kizárták a Nébih munkatársai.

Összesítve, míg mikrobiológiai szempontból minden termék megfelelt az előírásoknak, addig minőségi hibák miatt összesen 11 esetben kellett intézkedni.

Szintén több hiányosságot feltárt a termékek jelölésének vizsgálata. A 20 húskészítmény közül a szakemberek 17 esetben találtak problémát. A hibák között említhető például, hogy a tápértékjelölést nem táblázatos formában tüntették fel, bizonyos összetevők lemaradtak vagy indokolatlanul szerepeltek a csomagoláson. Az érintett vállalkozókat a hivatal figyelmeztetésben részesítette és kötelezte a hibák javítására.

A kedveltségi teszten szakértő, laikus, valamint a gyártói és a kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták vak kóstolásos módszerrel a debreceniket. Az értékelés a termékkörre jellemző 6 szempont – alak-méret, burkolat, állomány-metszéslap, szín, illat és íz– szerint történt.

Végeredményben a 14 nem csípős debreceni közül első helyen a Dárdás Csemege Debreceni végzett. Második lett a Tesco Csemege Debreceni, míg harmadikként a Zimbo Csemege Debreceni zárt.

A 4 „versenyben maradt” csípős debreceni közül a dobogó első fokára a Spar Csípős Debreceni, a másodikra a Pick Csípős Debreceni, míg a harmadikra az Aro Csípős sertés debreceni „állhatott”.

Forrás: 
NÉBIH Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Főzzünk lekvárt abból, amiből nem lehet

Gyömbérlekvár, fahéjlekvár, borlekvár, kávélekvár, vanílialekvár és társaik… Miért jó egy alapvetően ízetlen termésből, mint a tökből készülő lekvár? Mert bármilyen ízűvé varázsolhatjuk! A tökből készült lekvár kiváló alap arra, hogy fűszerek ízeit zárjuk bele.

Az év sztárgyümölcse: az áfonya

Az utóbbi években a fogyasztók egyre jobban kedvelik az áfonyát. Nemcsak önmagában, hanem turmixokban, gyümölcsös desszertekben, müzliben vagy süteményekben is szívesen fogyasztják.

Levendulacsodák a tányéron, pohárban

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyógy-, és fűszernövényünk a levendula. A levendula Dél-Európából származik, szárazság-, és meleg tűrő növény. A levendula gyógyító erejének felfedezése a kolostori gyógyászat időszakára vezethető vissza.

Tiltakozott a teljesíthetetlen uniós célkitűzések ellen a NAK

Immár teljes jogú tagként vett részt a World Farmers’ Organization (WFO) éves közgyűlésén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és globális szinten is tiltakozott az Európai Zöld Megállapodás teljesíthetetlen célkitűzései ellen.

Még több termék eredetét lesz kötelező feltüntetni

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, hogy milyen országból származnak – június 26-i Magyar Közlönyben megjelent agrárminiszteri rendelet szerint.

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

A bűnös fehérje, az NPGL - felelős lehet az elhízásért?

Japán tudósok felfedeztek egy olyan fehérjét, mely az agy jelátviteli folyamataiban vesz részt és hozzájárul a test zsírtárolásának növeléséhez - akár alacsony kalóriatartalmú étrend mellett is.

Tojásszövetség: A biztonságos hazai élelmiszertermelés a koronavírus járvány után még fontosabb

Tojásszövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre. Ebben a Szövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.

Helyettesíthető-e minden helyi termékkel?

A civil szervezet szerint az Európai Parlament Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságának véleménye tudománytalan mezőgazdasági elméleteket vezet be.

Bővített a fehérgyarmati konzervgyár

A fehérgyarmati Jonaco Kft. 1,2 milliárd forintos beruházással teljesen megújította a konzervgyár technológiai folyamatait, amivel növelte a kapacitást és új termékekkel is előáll. Szabó Péter ügyvezetőt az idei terveikről is kérdeztük.