Back to top

Itt a grillszezon, a Nébih a debreceniket vizsgálata

A grillszezon kedvelt termékeit, debreceni húskészítményeket vizsgált a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Élelmiszerbiztonsági szempontból a 20 különböző termék mindegyike megfelelt, minőségi, illetve jelölési hibák miatt azonban 18 esetben kellett figyelmeztetni az előállítókat.

A Szupermenta legújabb nyári terméktesztjén 14 nem csípős és 6 csípős ízesítésű debrecenit ellenőriztek a Nébih szakemberei. A húskészítmények 8 hazai üzletlánc polcairól – hatósági mintavételt követően – kerültek a hivatal akkreditált laboratóriumába. Itt megvizsgálták a termékek mikrobiológiai megfelelőségét, továbbá megmérték fehérje-, víz-, zsír-, nátrium-klorid-, és kalciumtartalmukat. Sor került a debrecenik MSM (csontokról mechanikusan lefejtett hús) tartalmának vizsgálatára, valamint, az élelmiszerhamisítás gyanújának kizárása érdekében, az idegen fajfehérjék kiszűrésére is.

Hét termék csomagolásán szerepelt laktóz-, szója, és/vagy gluténmentes felirat, így esetükben a vizsgálat ezekre a paraméterekre is kiterjedt.

Megnyugtató, hogy a „mentes” felirattal ellátott debrecenik valóban nem tartalmaztak allergéneket, így biztonsággal fogyaszthatják az azokra érzékenyek.

Két debreceninél, bár a csomagoláson feltüntetett összetevők között nem szerepelt, a laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták az MSM és a baromfifehérje jelenlétét. A Nébih szakemberei helyszíni ellenőrzést tartottak az érintett előállítónál, ahol megállapították, hogy a berendezések nem megfelelő gyártásközi takarítása miatt keveredhetett baromfifehérje a sertéshúskészítményekbe.

A teszt során az is kiderült, hogy nem minden csemege debreceni nevezheti magát csemege debreceninek. Több húskészítmény esetében megállapították ugyanis a szakemberek, hogy azok nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv „csemege debrecenire” vonatkozó speciális előírásainak. Az érintett gyártókat a hatóság kötelezte, hogy vagy változtassanak a receptúrán vagy módosítsák a készítmények elnevezését. Két terméknél olyan jelentős volt a minőségi előírásoktól való eltérés, hogy azokat a verseny további részéből is kizárták a Nébih munkatársai.

Összesítve, míg mikrobiológiai szempontból minden termék megfelelt az előírásoknak, addig minőségi hibák miatt összesen 11 esetben kellett intézkedni.

Szintén több hiányosságot feltárt a termékek jelölésének vizsgálata. A 20 húskészítmény közül a szakemberek 17 esetben találtak problémát. A hibák között említhető például, hogy a tápértékjelölést nem táblázatos formában tüntették fel, bizonyos összetevők lemaradtak vagy indokolatlanul szerepeltek a csomagoláson. Az érintett vállalkozókat a hivatal figyelmeztetésben részesítette és kötelezte a hibák javítására.

A kedveltségi teszten szakértő, laikus, valamint a gyártói és a kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták vak kóstolásos módszerrel a debreceniket. Az értékelés a termékkörre jellemző 6 szempont – alak-méret, burkolat, állomány-metszéslap, szín, illat és íz– szerint történt.

Végeredményben a 14 nem csípős debreceni közül első helyen a Dárdás Csemege Debreceni végzett. Második lett a Tesco Csemege Debreceni, míg harmadikként a Zimbo Csemege Debreceni zárt.

A 4 „versenyben maradt” csípős debreceni közül a dobogó első fokára a Spar Csípős Debreceni, a másodikra a Pick Csípős Debreceni, míg a harmadikra az Aro Csípős sertés debreceni „állhatott”.

Forrás: 
NÉBIH Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Bővítette termelési kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft.

Több mint nyolcszázmillió forintból termelő berendezésekkel, informatikai eszközökkel és szoftverekkel bővítette kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft. – közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.