Back to top

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Amíg a húsfélék esetében kétféle alternatíva is létezik – növényi alapú, vagy laboratóriumban növesztetett – addig a tejtermékek esetében csak előbbi termékekről hallottunk - legalábbis eddig.

Számtalan tanulmány született arról, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás hozzájárul a klímaváltozáshoz – függetlenül attól, hogy a tejükért vagy a húsukért tartják az állatokat. Éppen ezért fordulnak egyre többen az alternatív élelmiszerekhez.

A tejtermelők pedig nincsenek könnyű helyzetben: a csökkenő árak közepette egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú alternatív italok, és az sem tartja vissza a fogyasztókat, hogy ezeket már sok országban a jogszabályok értelmében nem lehet „tejnek” nevezni. Most pedig úgy tűnik, újabb riválist kapnak: a laborban előállított, szintetikus tejsavót.

Ugyan maga a tejfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még mindig népszerűek a joghurtok és a sajtok.

Ezekhez pedig a tehéntejből származó savó a legfontosabb összetevő. Ez egy relatív semleges ízű fehérje, és számtalan élelmiszer összetevőjeként szolgál, kezdve a csecsemőtápszerektől egészen a felnőtteknek szánt étrend kiegészítőkig. A piaca óriási, mivel egyre nagyobb az igény a tejsavóból (általában az angol neve, a „whey” szerepel a termékek csomagolásán) készült fehérjekészítmények iránt, mivel a fogyasztó már fehérjét szeretne látni mindenben, az energiaszeletektől a turmixokig.

Jelenleg az Egyesült Államok az egyik legnagyobb exportőre ezeknek a termékeknek, melyek évi 10 milliárdos forgalmat hoznak. A BCC kutatóintézet szerint ez a szektor évente 6 százalékot fog nőni egészen 2023-ig.

A népszerűsége ellenére azonban az összes savó állati eredetű, ami a klíma és egészségtudatos fogyasztók számára nagy negatívum.

Ryan Pandya pont ebben látta meg a lehetőséget. Ő szeretne lenni a világon az első, aki előállítja a nem állati eredetű savófehérjét a San Franciscóban működő Perfect Day nevű cégével. Pandya és üzlettársa, Perumal Ghandi mindketten vegánok – akárcsak a legtöbb élelmiszeripari startup kitalálója. Azonban

ahelyett, hogy a gyengébb minőségű vegán tejtermék alternatívákkal próbálnák elérni a megszokott ízeket, úgy döntöttek, megpróbálják állatok nélkül reprodukálni ugyanazt a terméket.

Ehhez pedig az élesztőgombákhoz és baktériumokhoz fordultak segítségért, melyek segítségével szeretnének olyan fehérjéket létrehozni, aminek az íze a tejéhez hasonló.

Öt évvel ezelőtt a Perfect Day csatlakozott a szintetikus biológiai gyorsítók kutatásával foglalkozó IndieBio-hoz, mely olyan mikrobákat keresett, amivel működő tejfehérjéket lehetne előállítani. Mára több mint 60 alkalmazottal és 60 millió dolláros támogatással rendelkeznek, és egy tonnányi laborban létrehozott savóval büszkélkedhetnek (összehasonlításképpen: az USA-ban évente 200 ezer tonna savó fogy).

Az előző év végén pedig csatlakozott a projekthez az Archer Daniels Midland mezőgazdasági óriáscég is. „Amikor valami olyat gyártasz, ami már létezik, akkor az árnak kulcsszerepe van.” – mondta Victoria de la Hierga, az ADM Ventures alelnöke. A befektetés célja ugyanis, hogy

a laborban növesztett savó a fogyasztók számára is megfizethető alternatívát jelentsen.

Ugyan a technológia még kezdeti stádiumban van, de a Perfect Day állítása szerint a laborban előállított tejsavóhoz 98 százalékkal kevesebb vízre, és 65 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha ugyanennyit hagyományos módon tehenekkel termeltetnének meg. Reményeik szerint egy nap sikerül engedélyeztetniük a hozzávalókat, és ezáltal az élelmiszergyártók számára elérhető lesz a termékük. Ráadásul állításuk szerint az általuk kifejlesztett technológia bárhol alkalmazható, akár forróbb égöveken is (a szarvasmarhák rosszul viselik a hőséget).

Egy másik élelmiszeripari startup, a New Culture eközben azon dolgozik, hogy összetevő helyett készterméket állítson elő: sajtot, a szintén laborban növesztett összetevőből, kazeinből. Első sikeres kísérletük eredményeképp

már létrehoztak egy rendkívül nyúlós sajtót, ami véleményük szerint a mozzarella alternatívája lehet

– ez az USA-ban legnagyobb mennyiségben fogyasztott sajtféleség. Egy harmadik startup, a Motif Ingredients pedig 90 millió dolláros támogatással kutatja azokat laborban előállítható tejfehérjéket, melyek segítségével az összetevők íze és állaga is javítható.

Még ha sikerrel is járnak, nem fogjuk egyhamar a boltok polcain találni a laborban növesztett tejtermékeket – ahogyan a húsfélék esetében sem olyan gyors a folyamat. A szakértők szerint

a legnagyobb probléma az engedélyeztetési eljárás lesz, és vélhetően a génmódosított szervezetekhez hasonló szigorral fognak eljárni a hatóságok.

Amennyiben mégis sikerül a boltok polcaira juttatni az árut, még mindig le kell nyomni a fogyasztók torkán, és a „laborban növesztett” címke nem hangzik túl bizalom gerjesztően. Mint ahogy az sem, hogy az elkészítéséhez olyan mikrobákat használtak, mint az élesztőgombák és baktériumok.

Forrás: 
Bloomberg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Hétmillió egy kutyáért?

Emma Gray pásztor bocsátotta árverésre a két és fél éves Megant, aki pásztorkutyák tenyésztésével és képzésével foglalkozik. Gray saját korábbi rekordját döntötte meg, tavaly egy hasonló kutyát 15 ezer fontért adott el. A kiképzett pásztorkutyák átlagosan kétezer fontba kerülnek.

Megkíméli a kezet a hámozástól és a ragacsoktól

A „Peel-A-Ton” nevű hámozógép több mint húsz féle terméktípushoz alkalmazható, legyen az gyümölcs, úgy mint narancs, grépfrút, citrom és kivi, vagy épp zöldség, mint például paradicsom, burgonya és répa.

A szivacsvárosoké a jövő

Szivacsvárosban élni sokkal kellemesebb, és az építészek szerint ez oldja meg a 21. századi metropoliszok problémáit. Számos szakember olyan házak építését javasolja, amelyek képesek az esővíz összegyűjtésére és megtartására, ezzel egyrészt hűtik a környezetet, másrészt megoldódik a városi kertek vízellátása is.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Áll a bál: tiltakoznak a napelemfarm építése ellen

Heves viták és furcsa ellentmondások övezik azt a projektet, mely ha zöld utat kap, egy 80 hektár alapterületű napelemfarm épül majd meg egy délnyugat-angliai faluban, Longburtonban. A tiltakozók szerint a beruházás mögött álló cég ökológiai vandalizmusra készül, a cég képviselői azonban épp az ellentettjét állítják.

A koronavírus miatt felesleges felhalmozni, élelmiszerhiánytól sem kell tartani az OKSZ szerint

Bár egyes tartós élelmiszerek iránt megnőtt a kereslet, nem kell áruhiányra számítani, és indokolatlan a lakossági felhalmozás - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Megnyugtató eredmények a Nébih kenhető sajtkészítmény tesztjén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 31 kenhető sajtkészítményt vizsgált a legújabb Szupermenta terméktesztjén. A komplex ellenőrzésbe ezúttal is beletartoztak a laboratóriumi vizsgálatok és a termékek jelölésének vizsgálata is. A feltárt hiányosságok miatt összesen 20 esetben indult hatósági eljárás.

Így lehet talpon maradni kistermelőként a mezőgazdaságban

Domanyik András 1962-től a mezőgazdaságban dolgozik. Volt a Mezőfalvi TSZ főállattenyésztője. 1986-től a saját gazdaságát viszi.1200 anyajuhhal kezdett, egy juhhodályból és juhászlakásból álló telepet bérelve a tsz-től. Vallja a korszerűsítést szolgáló pályázatok lehetőségeivel élni kell.