Back to top

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Amíg a húsfélék esetében kétféle alternatíva is létezik – növényi alapú, vagy laboratóriumban növesztetett – addig a tejtermékek esetében csak előbbi termékekről hallottunk - legalábbis eddig.

Számtalan tanulmány született arról, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás hozzájárul a klímaváltozáshoz – függetlenül attól, hogy a tejükért vagy a húsukért tartják az állatokat. Éppen ezért fordulnak egyre többen az alternatív élelmiszerekhez.

A tejtermelők pedig nincsenek könnyű helyzetben: a csökkenő árak közepette egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú alternatív italok, és az sem tartja vissza a fogyasztókat, hogy ezeket már sok országban a jogszabályok értelmében nem lehet „tejnek” nevezni. Most pedig úgy tűnik, újabb riválist kapnak: a laborban előállított, szintetikus tejsavót.

Ugyan maga a tejfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még mindig népszerűek a joghurtok és a sajtok.

Ezekhez pedig a tehéntejből származó savó a legfontosabb összetevő. Ez egy relatív semleges ízű fehérje, és számtalan élelmiszer összetevőjeként szolgál, kezdve a csecsemőtápszerektől egészen a felnőtteknek szánt étrend kiegészítőkig. A piaca óriási, mivel egyre nagyobb az igény a tejsavóból (általában az angol neve, a „whey” szerepel a termékek csomagolásán) készült fehérjekészítmények iránt, mivel a fogyasztó már fehérjét szeretne látni mindenben, az energiaszeletektől a turmixokig.

Jelenleg az Egyesült Államok az egyik legnagyobb exportőre ezeknek a termékeknek, melyek évi 10 milliárdos forgalmat hoznak. A BCC kutatóintézet szerint ez a szektor évente 6 százalékot fog nőni egészen 2023-ig.

A népszerűsége ellenére azonban az összes savó állati eredetű, ami a klíma és egészségtudatos fogyasztók számára nagy negatívum.

Ryan Pandya pont ebben látta meg a lehetőséget. Ő szeretne lenni a világon az első, aki előállítja a nem állati eredetű savófehérjét a San Franciscóban működő Perfect Day nevű cégével. Pandya és üzlettársa, Perumal Ghandi mindketten vegánok – akárcsak a legtöbb élelmiszeripari startup kitalálója. Azonban

ahelyett, hogy a gyengébb minőségű vegán tejtermék alternatívákkal próbálnák elérni a megszokott ízeket, úgy döntöttek, megpróbálják állatok nélkül reprodukálni ugyanazt a terméket.

Ehhez pedig az élesztőgombákhoz és baktériumokhoz fordultak segítségért, melyek segítségével szeretnének olyan fehérjéket létrehozni, aminek az íze a tejéhez hasonló.

Öt évvel ezelőtt a Perfect Day csatlakozott a szintetikus biológiai gyorsítók kutatásával foglalkozó IndieBio-hoz, mely olyan mikrobákat keresett, amivel működő tejfehérjéket lehetne előállítani. Mára több mint 60 alkalmazottal és 60 millió dolláros támogatással rendelkeznek, és egy tonnányi laborban létrehozott savóval büszkélkedhetnek (összehasonlításképpen: az USA-ban évente 200 ezer tonna savó fogy).

Az előző év végén pedig csatlakozott a projekthez az Archer Daniels Midland mezőgazdasági óriáscég is. „Amikor valami olyat gyártasz, ami már létezik, akkor az árnak kulcsszerepe van.” – mondta Victoria de la Hierga, az ADM Ventures alelnöke. A befektetés célja ugyanis, hogy

a laborban növesztett savó a fogyasztók számára is megfizethető alternatívát jelentsen.

Ugyan a technológia még kezdeti stádiumban van, de a Perfect Day állítása szerint a laborban előállított tejsavóhoz 98 százalékkal kevesebb vízre, és 65 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha ugyanennyit hagyományos módon tehenekkel termeltetnének meg. Reményeik szerint egy nap sikerül engedélyeztetniük a hozzávalókat, és ezáltal az élelmiszergyártók számára elérhető lesz a termékük. Ráadásul állításuk szerint az általuk kifejlesztett technológia bárhol alkalmazható, akár forróbb égöveken is (a szarvasmarhák rosszul viselik a hőséget).

Egy másik élelmiszeripari startup, a New Culture eközben azon dolgozik, hogy összetevő helyett készterméket állítson elő: sajtot, a szintén laborban növesztett összetevőből, kazeinből. Első sikeres kísérletük eredményeképp

már létrehoztak egy rendkívül nyúlós sajtót, ami véleményük szerint a mozzarella alternatívája lehet

– ez az USA-ban legnagyobb mennyiségben fogyasztott sajtféleség. Egy harmadik startup, a Motif Ingredients pedig 90 millió dolláros támogatással kutatja azokat laborban előállítható tejfehérjéket, melyek segítségével az összetevők íze és állaga is javítható.

Még ha sikerrel is járnak, nem fogjuk egyhamar a boltok polcain találni a laborban növesztett tejtermékeket – ahogyan a húsfélék esetében sem olyan gyors a folyamat. A szakértők szerint

a legnagyobb probléma az engedélyeztetési eljárás lesz, és vélhetően a génmódosított szervezetekhez hasonló szigorral fognak eljárni a hatóságok.

Amennyiben mégis sikerül a boltok polcaira juttatni az árut, még mindig le kell nyomni a fogyasztók torkán, és a „laborban növesztett” címke nem hangzik túl bizalom gerjesztően. Mint ahogy az sem, hogy az elkészítéséhez olyan mikrobákat használtak, mint az élesztőgombák és baktériumok.

Forrás: 
Bloomberg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az abszurditás csúcsa, avagy mi közük a középkori határvitáknak a koronavírushoz

Vigyázzon, a boltnak az a fele Belgium, és zárva kell tartani, úgyhogy jobban teszi, ha a holland felébe áll – ilyen, és ehhez hasonló párbeszédek hangzanak el a híresen kusza belga–holland határ által átszelt Baarle-Hertog belvárosában manapság. Míg Belgiumban ugyanis kijárási tilalom van, addig Hollandiában lényegesen megengedőbb módon állnak a helyzethez.

Nagy István: a vendéglátók, közétkeztetők is válasszák a hazait!

A helyi termelők termékeinek választásával a vendéglátók, közétkeztetők is sokat tehetnek a vidék fennmaradásáért – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium keddi közleményében.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Biztonságos vásárlás koronavírus idején

A koronavírus járvány megváltoztatja a vásárlási szokásokat is. Ahhoz, hogy minél kevesebb fertőzésforrás legyen a bevásárlás, be kell tartanunk néhány fontos szabályt.

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Húsipar: két potenciális kockázat látható

Átmeneti lehet az elmúlt hetekben tapasztalt élősertés ár csökkenés, Kína újraindulásával ismét emelkedhetnek az árak - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A hazai boltokban helyreállt az ellátás, az ágazat számára inkább a importtakarmányok érkezésének akadozása, és egy esetleges tömeges megbetegedés okozhat gondot.