Valóban szélsőségesebbé válik a hazai időjárás és új károsítók is megjelennek, de nem minden terméskiesésért az időjárás a felelős, mondta előadásában Kollányi Gábor kutató.
Elsősorban gazdasági okokból hanyatlik a málnatermesztés, kevés a kézimunkaerő, öregszenek a termesztők. A málnával szemben támasztott igények is változatosak: a fogyasztó jó ízű, a termesztő biztonságosan termeszthető, a forgalmazó jól szállítható és pulton tartható gyümölcsöt szeretne. A hűtőiparnak pedig a Fertődi zamatos az etalonja.
Elsősorban a dombvidékeken lehet gazdaságosan málnát termeszteni, természetesen öntözve, gondos növényvédelemmel.
Saját szaktanácsadási gyakorlatából kiderült, hogy például sokan fagykárnak tartják a málna-vesszőszúnyog károsítását, és nem védekeznek rendszeresen ellene, úgy pedig valóban nem lesz termés sem, elszáradnak a termővesszők.
Több hazai és külföldi, ígéretes málnafajtát is bemutatott, amelyek jobban megfelelnek a mai követelményeknek, most csak a magyar fajtákat vesszük sorra.
A Fertődi Vénusz hatalmas gyümölcsöt terem, sajnos érzékeny a környezeti tényezőkre.
A Fertődi zenit nagyobb gyümölcsű, fényesebb, világosabb és korábban érik, mint a Fertődi zamatos, sokat is terem. A késői fajták közt figyelmet érdemel a Fertődi rubina, ami a Fertődi zamatos után egy héttel érik. Gyümölcse sötét, igen nagy méretű, friss fogyasztásra való elsősorban.
Magyar képviselőjük az Eszterházai kétszertermő. Gyümölcse nagy, hosszúkás, hajtatásra is alkalmas. Merev vesszői miatt támrendszer nélkül is termeszthető. A Dorka gyümölcse középnagy, gömbölyded, csillogó sötétpiros, közepesen kemény. A Julcsi fakultatív kétszertermő málna, vagyis a nyári terméshullám után a sarjakon másodtermést hoz augusztus közepe táján. Sötétpiros, kemény, közepes méretű bogyói vannak.
A málna 700-800 milliméter csapadékot igényel egyenletes eloszlásban, fényigénye közepes. Termőrügyeit június-júliusban képezi, amibe belezavar a hirtelen lehulló sok eső, a hőstressz vagy a napégés.
A káros időjárási hatásokat ellenálló fajták termesztésével, az erdős területekre való visszatéréssel vagy fizikai módszerekkel lehet kivédeni. Ezért vizsgálják Fertődön az árnyékolás hatását a málnára, fedett termesztésben. Az agrárerdészet lehetőségeit pedig a NAIK Erdészeti Tudományos Intézettel közösen vizsgálják: a nyárfák és a málna, illetve a fekete ribiszke együttes termesztését próbálják ki és elemzik az eredményeket. A két éve telepített fák egyelőre 4 méter magasak, 9 x 6 méteres térállásban fejlődnek. Köztük 3-3 sor málna és ribiszke terem.