Back to top

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Az év elején beszámoltunk arról, hogy a bajor állampolgárok közül 1,75 millióan járultak hozzá aláírásukkal ahhoz a népi kezdeményezéshez, mely szigorúbb feltételeket szabna a mezőgazdasági gazdálkodók számára. (Lásd cikkünket: Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?)

Azzal, hogy a bajor kormány (fekete-narancs koalíció – CSU és Freie Wähler) a héten megszavazta a népi kezdeményezést, elejét veszi egy népszavazásnak és zöld utat ad a mezőgazdaságban foganatosítandó szigorúbb természetvédelmi törvényeknek.

csc_5983.jpg

gyüjtőméh pitypangon
Fotó: Hevesi Mihály

A megszavazott törvény többek között előírja, hogy a biotópokat (élőhelyeket) jobban össze kell majd kapcsolni, a művelt vízpartokat/ártereket védeni, az ökológiai termelésű területeket pedig növelni kell.

A törvényjavaslatra 167 képviselő igennel, 25 nemmel szavazott és 5-en tartózkodtak a szavazástól.

Bár a törvényhez még számos kiegészítést kell majd csatolni, pl. a betartatásra vonatkozókat, de az elfogadással a kezdeményezők elégedettek, és egyértelmű, hogy más német szövetségi államokban is mind a kezdeményezésnek, mind a most elfogadott törvénynek hatása van.

Például. Észak-Rajna-Vesztfáliában a Természetvédelmi Szövetség egy hasonló kezdeményezést jelentett be; Baden-Würtenbergben pedig már folyamatban is van egy hasonló, melyben többek között azt szrgalmazzák, hogy a növény védőszerek használatát 2025-ig felezzék meg, 2035-re pedig az ökológiai művelésű területeket a mostani 14%-ról 50 %-ra emeljék.

Forrás: 
n-tv.de/2019-7-17 focus.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ígéretes magyar kísérlet: atkakezelés anyazárkázással

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Mintegy 500 családon próbálták ki. Lássuk!

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (2)

A cikk első részében Dr. Thomas Seeley méhkutató bécsi, méhészeti konferencián tartott első előadása nyomán megtudtuk, hogy milyen lakhatási feltételeket részesítenek előnyben a méhek, és azt, hogy a leendő "lakást" ugyanúgy tánccal jelzik, mint a méhlegelőt. A második részben megismerkedünk azzal, hogy miként hoznak döntést a legoptimálisabb "lakás" kapcsán egy hatékony mechanizmus segítségével.

A környezetvédelmi intézkedések ellen tüntettek

Mintegy negyvenezer gazdálkodó ült traktorba és vezetett sok-sok kilométert Berlinig, hogy hallassa a hangját a német fővárosba szervezett hatalmas szabású traktoros demonstráción. A nitrátszint miatt hozott német környezetvédelmi lépések ellen tüntettek a gazdák. A felvonulás nem mindenkiből a legbékésebb énjét hozta elő, de a többség a gazdák mellett áll, derül ki az agrarheute.com videójából.

Nemcsak az erdőirtás az oka

Az erdőirtáshoz köthető széndioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból.

Szürkemarha borjak százai az új állattartó telepen

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) tavaly átadott Montág-pusztai Állattartó Telepén is megszülettek az első magyar szürke szarvasmarha borjak. A hónap első hetében három bika- és három üszőborjú jött világra; a februári végig tartó ellési időszak végéig kétszáznál is több jövevényre számít az igazgatóság.

A bükki „Őserdő” jövőjéért gyűltek össze

A klímaváltozás kapcsán igen sokszor kerül szóba a trópusi őserdő, mint a Föld tüdeje. Mivel Európából az emberi tevékenység révén eltűntek az őserdők, a természetes folyamatok csak korlátozottan működnek, nagyon fontos, hogy legyenek ismereteink az érintetlen erdők működéséről. Az EGERERDŐ Zrt. területén lévő „Őserdő Erdőrezervátum” megóvása érdekében gyűltek össze szakemberek és kutatók.

A méhek sokkal gyorsabbak a vízben, mint olimpiai bajnok úszóink

A víz, legyen az egy medence, egy tó vagy egy pocsolya, nem a legideálisabb helyszín a mézelő méhek számára. Vannak azonban alkalmak, amikor mégis abban a kellemetlen helyzetben találják magukat, hogy belepottyannak a vízbe. A California Institute of Technology új kutatása magyarázatot ad arra, hogy hogyan képesek a méhek kijutni a vízből: „szörföléssel”.