Back to top

Egy kis méretű juh nálunk is hódít

Több tenyésztő is tart állatszeretetből vagy a szakmai kihívástól vezérelve olyan fajtákat, amelyek külső megjelenésükben eltérnek az adott fajra jellemző általános sajátosságoktól. Ide sorolhatjuk a juhfajon belül a babydoll southdownt is, amely kis termeténél fogva joggal tarthat számot érdeklődésünkre.

Az eredeti angol „Miniature Babydoll Southdown” egy ősi, kedves, „mackós” arcú juhfajta. Alacsony marmagassága miatt az aprótermetű southdown

a gyümölcsösök és szőlőültetvények számára kiválóan alkalmas mint „gyompusztító”,

mivel nehezen éri el a nála magasabb faágakat vagy a lugaskezelésű szőlőt. Apró körmeivel segít megtörni a talaj felszínét annak tömörítése nélkül. A hegyvidéki területeken könnyedén mozog fel- és lefelé egyaránt, és jóval korábban odaereszthető, mint ahogy gépekkel az lehetséges lenne. Nem csupán szerves alternatíváját kínálja a vegyszereknek és a drága kaszálási műveleteknek, de trágyájával segít a talaj termékenységének javításában is.

Fotó: Toldi Gyula
1990 körül Robert Mock kezdte el felderíteni az Egyesült Államokban a kistermetű juhokat, miután tudomást szerzett létezésükről. Hosszas kutatás után végül két kis állományt sikerült kialakítania az eredeti, kisebb típusú southdownból. Más tenyésztők az ország különböző részein találtak még ilyen típusú juhokat, így biztosítva e fajtának egyre nagyobb génállományát. „Babydoll” Southdownnak nevezték el ezeket, hogy megkülönböztessék őket a nagyobb marmagassággal jellemezhető southdowntól.

Mindezen túl, egy nyilvántartást is létrehoztak, amelyben rögzítették e juhok adatait, biztosítva ez által a fajtatiszta tenyésztés feltételeit. Csak a két évnél idősebb, felnőtt egyedeket fogadták be e nyilvántartásba, hogy megítélhessék e fajtakörbe tartozásuk jogosságát. E feladatot az illetékes állatorvos látta el, aki igazolta az eredeti testalakulási normák és magasságok létét.

Később létrehozták a fajta törzskönyvét. Ma már Magyarországon is akadnak ennek az állatnak elkötelezett tenyésztői.

Írásunk Dr. Toldi Gyulának a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannónia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.