Back to top

Ember és etika - vadászias viselkedés

Lényeges volna a vadászirodalom kiemelkedő tollforgatói felé visszafordulni, akik míves szóhasználattal mutatják be az olvasónak az etikus vadászat úri megközelítését, a vadászias viselkedéskultúrát. A modernizáció által zajló folyamatos változásoknak köszönhetően a társadalmi viselkedéskultúrában egyre kiszorítottabbá válnak az emberség fogalmát meghatározó ismérvek.

A technológiai innovációval érkező teljesítmény- és megfelelési kényszer kiszorítja az emberi erkölcsöt a mindennapokból, és az emberség mellékessé válik a társadalmi értékek rangsorában. Mindez kihatással van az emberi viselkedésre, kommunikációra, kultúrára, ahogyan a vadásztársadalomra is. A vadászias viselkedés, s a hozzá oly szorosan kötődő vadásznyelv kezd a feledés homályába merülni. Nincs kellőképpen értékelve a pillanat, vagy az a néhány óra, amit oly áhítattal és várakozással kellene megélni, s melyet csak a vadászat eszmei értéke tud nyújtani a vadászembernek.

Oly ritkán állunk meg egy kis időre és nézünk körül a természet ölelésében, miközben elmondhatjuk magunkról, hogy azok közé a szerencsések közé tartozunk, akik látták a harmatcseppekben kelő természet ébredését, ahogyan kitakarja magát ködtakarója alól, vagy a hangtalan alkonyat mélyét, amiben minden nesz felerősített zörgéssé lesz.

Hány ember kívánná, hogy csak egyszer átélje mindezt, mialatt a zajszennyezett városban az első buszon zötykölődik. A vadászat mintha elveszítené ünnepélyességét, eszménye kihunyni látszik, helyette előtérbe kerülnek az önös érdekek és az önző magatartás.

„(…) Milyen szép is volna, ha vadászaton résztvevők mindegyike azon volna, hogy a másik jól mulasson(…) Általában azt lehet itt is mondani, hogy csak azt tedd másnak, amit magad is szívesen vennél.(…) Csodálatos, hogy a vadász, kinek különben érző szívet adott Isten, mennyire tudja gyűlölni embertársát, ha netán annak is puska van a kezében. Nincs is ennek más magyarázata, csak az önzés”

– írja Láng Rudolf, írói nevén Sólyom, aki rendszeresen publikált a Kittenberger Kálmán szerkesztőségi érában a Nimród hasábjain.

A fellazult erkölcsök és normák kollektív társadalmat érintő problémáknak minősülnek. Az illem, vagyis a magatartásbeli szabályok összessége kiveszőben van, ami szintén a modern társadalom hozadéka. Egyfelől a szülői neveltetésnek, másrészt a szocializációnak köszönhető, hogy az etikus viselkedés fiatalos szóhasználattal élve: nem trendi. A XXI. század multikulturalizmusa különböző kultúrák és viselkedési normák keveredését eredményezte, amelyből az következtethető, hogy a viselkedéskultúra társadalmi szinten nincs megfelelően a helyén kezelve.

Márpedig hazánk etikai kódexe több alapelven nyugszik, melyeket emlékeztetőül felsorolnék:

- A természetért érzett felelősség elve

- A hozzáértés és szaktudás elve

- Az állatok méltóságának elve

- Az esélyadás, önmérséklet és az önfegyelmezés elve

- A hagyományápolás elve

- A biztonság elve

Nem véletlen kongatják a vészharangot az élemedettebb vadászok, és kongatta Sólyom is, aki három évtizeden keresztül igyekezett írásaival kihangsúlyozni a vadásztársadalom számára a vadászetika jelentőségét és fenntartását. Ahogy a fentebbi idézetet, úgy ezt is ő írja: „Ez az etika forog megint olyan veszedelemben, amilyenben talán még soha, és ennek az etikának a gyengülésével, sorvadozásával függ össze sok minden, amin a vadásztársadalomnak a jövőre is gondoló tagjai töprengenek. (…) A baj ott kezdődött, amikor a vadásztársadalomban bekapcsolódtak olyanok is, akikben nem volt meg a hivatottság, s most ott folytatódik, amikor olyanok is megtántorodnak, akikben megvolt a hivatottság, de a megnehezült élet elhallgattatta lelkiismeretük szavát.” Felmerül a kérdés, hogy az e sorokat 1943-ban író Sólyom miként vélekedne most, ha akkor ilyen borúlátóan látta a helyzetet.

Lényeges volna a vadászirodalom kiemelkedő tollforgatói felé visszafordulni, akik míves szóhasználattal mutatják be az olvasónak az etikus vadászat úri megközelítését, a vadászias viselkedéskultúrát, amelyet kötőanyagként tart egyben a tiszteletadás és az egyenlőség modellje.

Ahogy az OMVK és VKE által létrehozott Etikai Kódexben is írva vagyon: „A vadászaton mindenki egyenlő, a vadász azonban tiszteli az időseket, a nőket, segíti a fiatal kezdő vadászokat…”

Ahogy a vadászok értékrendjébe is számottevővé vált az anyagi jólét kérdése, és amint a hagyományápoló közösségekbe beszivárgott a modernizáció, a fejlettebb technológia, valamint multikulturalizmus, úgy a régi értékrend hanyatlása látható és érezhető vonulatot képez. Ez a veszélyeztetettség pedig jelentősebb, mint bármilyen materiális érték, ez a magyarság eszmei kincse, amelyet ha nem tartunk szem előtt, és nem fordítunk kellő időt ápolására, akkor a vadászközösség saját kezével ássa meg a vadászati kultúra sírgödrét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

Sasréti képeslapok

Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.

Hogy engesztel ki?

A kékbegy csivitelő pittyogása és a sűrűvé lett múlt – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval, ezúttal kicsit komolyabb hangvételben. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Megjelent Magyarország új ASP mentesítési terve

Július végén megjelent az országos főállatorvos 2/2019-es határozata az afrikai sertéspestis magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről. A dokumentum részletesen tartalmazza az érintett szereplők (például vadászok, állattartók, állatorvosok) teendőit, egyúttal hatályon kívül helyezi a témára vonatkozó korábbi, 3/2018-as főállatorvosi határozatot.

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

Nem érintett a sertéspestisben a házisertés-állomány

Magyarországon nem érintett a sertéspestisben a házisertés-állomány, viszont a vaddisznók között terjed a betegség - közölte az országos főállatorvos hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Nem csapjuk be magunkat csapdázással

"A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta, automatikusan működő, önálló, külön kis mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében: abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot." (Korompay Bertalan 1983)

Lecsaptak az illegális szarvasgomba vadászokra

Az olasz csendőrség 15 illegális szarvasgomba gyűjtőre szabott ki súlyos pénzbüntetést, akik engedély nélkül, szezon előtt az éj leple alatt próbálták begyűjteni az értékes alapanyagot.