0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

A szakember elmondta, hogy az utóbbi szűk egy évben az évtizedek óta nem tapasztalt szélsőséges időjárás igen megnehezítette Mezőhegyesen a növényter­mesztést. Múlt év augusztusának elejétől az év végéig a hiányzó csapadék mennyisége megközelítette a 150 millimétert, és ez már az őszi talaj-előkészítő munkákon is meglátszott: a szántás hantos lett, ami nem kedvezett a kultúráknak.

„Az őszibúza-fajtákat hiába vetettük csökkentett csíraszámmal már szeptember végén, legtöbbjük csak februárban, a hó alatt kelt ki. Ezt követően ismét szárazság következett, ami eddig soha nem tapasztalt problémákat okozott”

– számolt be a termesztési szezon kezdetéről. Legfontosabb növényük, a hibrid kukorica vetését részletezve Isaszegi Norbert elmondta, hogy több mint 1,5 millió köbméter öntözővizet kellett vásárolniuk, hogy előöntözést végezhessenek tábláikon a biztos kelés, és a jó termés érdekében.

A tavaszi munkálatokkal jól tudtak haladni, ami részben a visszaállamosítás óta megújított gépparknak köszönhető. A mag­ágykészítésben négy John Deere 8320R és egy Case IH Quadtrac 620 traktort is „hadrendbe” állítottak Mezőhegyesen.

„A tavaszi talaj-előkészítés, a műtrágya kijuttatása és a vetés is szépen haladt az új gépekkel, ám az április utolsó hetében kezdődött esőzés öt hétig eltartott” – folytatta. Ekkor 175 milliméter csapadék hullott a településen, ami nagyjából négy havi mennyiségnek felel meg. Ennek következtében megcsúsztak egyebek mellett a tömegtakarmány-készítéssel, a szenázs és a fűszéna előállításával is, ezért csak leöregedett növénykultúrákat tudtak betakarítani.

Az időjárás miatt a megszokottnál egy héttel később vetették a hibrid kukoricát és a szóját, és a növényvédelemben is csúszást okozott a sok csapadék. „A gyomok nagyobbak, fejlettebbek voltak a táblákban, mire meg tudtuk kezdeni végre a gyomirtást. A búza virágzása után néhány nappal megcsúszva tudtuk csak elvégezni a kalászvédekezést, mintegy 400 hektáron – emelte ki a termelési vezérigazgató-helyettes. Az aktuális feladatokra fordítva a szót, kitért a hibrid kukorica művelésének kézi munkaerőt igénylő elemeire, elvégre ennek minősége határozza meg a vállalat eredményességét. A június 28-án megkezdődött aratásról szólva elmondta:

„Földjeinken kevés az árpa, és azt is vetőmagnak termeljük, azon felül szinte csak őszi búzát aratunk, illetve 50 hektáron zabot.”

Mint hozzátette: a ménesbirtok visszaállamosítása óta vásároltak négy John Deere W650 és két nagykapacitású, S-szériás kombájnt is. Ezeken kívül három régebbi New Holland CX típusú kombájnnal aratják az 1650 hektáron termesztett kalászos gabonát, amiből nagyjából 600 hektár vetőmag-előállító terület.

Lapzártánkra egyértelművé vált, hogy a betakarítás eredményei a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. pesszimista várakozásait támasztják alá: a kalászos-vetésterület egyharmadának betakarításakor 4,7 tonna volt a termésátlag, a több mint 7,5 tonnás tavalyival szemben.

(x)

Forrás: Magyar Mezőgazdaság