Back to top

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A Somogy megyei Nagyberény határában terül el Magyarország, egyszersmind pedig Európa első karbonklíma-ültetvénye, aminek alapját egy különleges Paulownia fajhibrid, a smaragdfa adja, amelyet a Sunwo Zrt. tízévnyi fejlesztés eredményeképp állított elő. A szakemberek célja volt, hogy olyan magas szintű fotoszintézissel rendelkező növényekkel létesített, akár agrár-erdészeti kívánalmak is megfelelő, gyorsan növő és többször letermelhető fás szárú ültetvényt hozzanak létre, amely nagymértékben segíti a klímavédelemmel kapcsolatos törekvéseket.

A fák nagyobb részét hat, míg kisebb hányadát három évvel ezelőtt ültették el az egy hektáros területen; előbbiek mostanra elérték a vágásérettséget, így a projekt mögött állók az ültetvény ünnepélyes gyérítése alkalmával ismertethették e fák hasznosításának lehetőségeit. Nagy Zsolt, az ültetvény társtulajdonosa elmondta,

a hat éve ültetett példányok mostanra már mintegy negyven centiméteres törzsátmérővel s nagyjából hat méteres magassággal rendelkeznek.

A kis növényekből hat év alatt hat méter magas ültetvény lett - utóbbi a háttérben látható
A kis növényekből hat év alatt hat méter magas ültetvény lett - utóbbi a háttérben látható
„A második-harmadik évtől kezdődően már önfenntartók a fák, amelyek egyébként a betegségekkel és a kártevőkkel szemben is ellenállók” – magyarázta. Steier József, a Suonwo Zrt. vezérigazgatója szavai szerint nem pusztán energia-specifikus ültetvényről, hanem annál jóval többről van szó. „Idáig összesen huszonhét értékképző tulajdonságát azonosítottuk a smaragdfának, a nagyberényi ültetvény pedig ezek közül tízzel rendelkezik már most” – kezdett bele a szakember. Elmondása szerint

a fajta háromszor gyorsabban növekszik az átlagos hazai energiaültetvények fáinál, s azoknál jóval nagyobb – nagyjából tízszeres – szén-dioxid megkötési képességgel bír. A smaragdfa levele remekül hasznosítható a bioetanol gyártása során, ugyanakkor kiváló minőségű tea is készíthető belőle, magas proteintartalma miatt pedig takarmánynak is tökéletes.

A cég vezetője a többi közt beszélt arról is, hogy a fákban rejlő lehetőségekre – azok kis súlyát figyelembe véve – az IKEA is felfigyelt, így a napokban megkezdték velük a tárgyalásokat egy jövőbeni együttműködés kapcsán. Steier József úgy fogalmazott, a smaragdfa óriási lehetőségekkel bír, a térnyeréséhez azonban szükség van arra, hogy a hazai és európai uniós törvényalkotás ne csak a szén-dioxid-kibocsátókkal, hanem az „elnyelőkkel” is kiemelten foglalkozzon.

A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilapban olvashatják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Itt az ideje, hogy éljen az energiahatékonysági adókedvezménnyel

A mostani piaci környezetben a családok mellett a vállalatok életében is fokozottan előtérbe kerül az energiahatékonyság. Az alapvető termelési, működési költségek akár a többszörösére is növekedhetnek, ami sok cég esetében végzetes lehet, ha nem tudják a költségeket racionalizálni.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.