Back to top

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Fehér virágukkal, majd apró szilvára emlékeztető terméseikkel kedves, bár kissé szúrós díszei lehetnek kertjeinknek.

A fehérvirágú ördögszilva nemzetségnevét James Prinsep (1799–1840) angol tudós, orientalista emlékére kapta, aki Kelet-Ázsiában egyebek között régészettel, építészettel, numizmatikával foglalkozott. Kalkuttában a Kelet-Ázsia Társaság titkára volt, folyóiratát is szerkesztette.

A Prinsepia uniflora Északnyugat-Kínában honos, 800-2200 méteres magasságban hegyek lábánál, lejtőkön, völgyek védett lankáin nő. 1-1,5 méter magas, sűrű hajtásrendszerű, terebélyes lombhullató cserje. Világosszürkés, ívesen elhajló vesszői erősen tövisesek, az egyenes tövisek hosszúsága 6-12 mm. Friss hajtásai barnáspirosak.

Lombozata mutatós, ragyogó fényesszöld színű, szórt állású, keskeny-hosszúkás, rendszerint erősen fűrészes levelei kihegyezett csúcsúak, hosszúságuk 3-6 cm.

Virágzás idején a legszebb, fehér, finoman illatos virágai gazdagon borítják áprilistól a vesszők teljes hosszúságát. A levelek hónaljában, általában egy-hármasával helyezkednek el, innen kapta a növény az egyvirágú (uniflora) jelzőt. Július végére, augusztus elejére érnek be közel 1 cm átmérőjű, apró szilvára, meggyre vagy cseresznyére emlékeztető gömbölyded, hamvas, sötét bíborvörös vagy barnásbordó csonthéjas termései. A szúrós hajtásrendszeren elhelyezkedő barnás termésekről barnatermésű ördögszilvának is hívják a növényt. A húsos, lédús, egymagvú termések a hosszú kocsányokon rendkívül csinosak, a nyári forróságban üdítőek, érdemes megkóstolni a savanykás, fanyar gyümölcsöket.

A fehérvirágú ördögszilva mutatós, alacsony cserje, melyet napos, legfeljebb félárnyékos, meleg, a kései fagyoktól védett fekvésbe, főként rézsűk oldalába célszerű telepíteni. Talajban nem válogat, jól érzi magát a meszes, kötöttebb talajon, s kissé szárazabb körülmények között is, de az öntözést meghálálja. Tövises hajtásrendszere miatt kisgyermekek játszóterének közelébe ne ültessük.

Kis türelem kell hozzá

A fehérvirágú ördögszilvát magvetéssel szaporíthatjuk. Az érett termések húsából kinyomkodott vagy kimosott magokat nyirkos homok közé keverve hűtőszekrényben vagy a szabadban rétegezzük, ezzel gyorsabban kelnek ki a magok.

Tavasszal, normál kerti talajjal megtöltött cserepekbe vagy szaporítótálcákba, 2-3 cm mélyre vessük el őket.

A közeget tartsuk nyirkosan, ne hagyjuk kiszáradni. Legyünk türelmesek, a kikelő magoncok kezdetben viszonylag lassan fejlődnek. Az első néhány évben célszerű télire szalma- vagy lombtakarással védeni a növényeinket.

Fotók: Honfi Péter, Wikimedia Commons

Hogyan kérhetek magot?

Küldjön 120 forinttal felbélyegzett válaszborítékot a következő címre:

SZIE KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

Sütöriné dr. Diószegi Magdolna

1518 Budapest, Pf.: 53.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Nemecsek újból megfürdik

Sokan keresik a Füvészkertben azt a helyet, ahol Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének hőse, Nemecsek Ernő a medencébe merült. Az ifjúsági regény hősét és a jelenetet szobor idézi meg, amit csütörtökön avattak föl.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

A kertek királynői

Pár éve még nem is lehetett olyan kertet elképzelni, ahol ne lett volna néhány tő bokor- vagy futórózsa. Ahogy a kutyák az emberek legrégebbi hűséges barátai, társai, úgy a rózsa is az ember legrégebbi kerti növénye. Jól tudjuk, hogy már a török időben nagyon kedvelt volt a virága, és persze a rózsaolaj miatt is. Napjainkra, sajnos, ez egy kicsit megváltozott.

Zöldhagymát tavaszra

Kora tavasszal a zöldhagyma az egyik első zöldségféle, ami a kertünkből az asztalra kerülhet. Ehhez azonban már most vetnünk kell, vagy néhány hét múlva lerakni a dughagymákat.