Back to top

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

Az Iris nemzetséget több csoportra osztották a virág jellegzetességeinek alapján. Ebben a csoportosításban soroljuk föl őket itt is.

A díszes arilluszosok

Iris iberica ssp. elegantissima
Iris iberica ssp. elegantissima
A legkülönlegesebbek és legdíszesebbek az arilluszos íriszek (az arillusz a húsos magköpeny tudományos neve), ám egyúttal ők a legnehezebben tarthatók is. Jellemzőjük, hogy a felálló és a visszahajló leplek is díszesen csíkozottak, a visszahajló szirmokon pedig általában nagy sötét színű folt található. Április végén, május elején virágoznak, az időjárás függvényében. Ezeknek az íriszeknek a magján – fajonként változó – kisebb vagy nagyobb, krémszínű, gallérszerű köpeny található, ez táplálékul szolgál bizonyos rovaroknak, amelyek ezáltal terjesztik a magot. Az e csoportba tartozó fajok igen érzékenyek a túlzott nedvességre nyáron és télen is. Nagy többségük Ázsia déli részén és a Kaukázusban honos, nagyon száraz, meleg nyarakhoz, télen pedig kemény fagyhoz szokott, ami hónapokig tart. Éppen ezért az enyhébb, csapadékos tél halálos lehet számukra.

Nagyon sovány, köves talajban díszlenek szépen, igazán csak tavasszal növekednek és virágoznak,

az év többi részét a talajba húzódva töltik. Akinek van télálló kaktusza, ahhoz hasonló helyen és módon nevelheti ezeket az íriszeket is, téli védelemmel a csapadék ellen.

Homoki írisz
Homoki írisz
A hazánkban is honos homoki írisz (Iris arenaria) is az arilluszos íriszek csoportjába tartozik. Apró termetű, de nagyon mutatós, élénksárga virágú faj, kissé kékes torokkal, szakállas, kifelé hajló lepelcimpákkal. A száron két virág fejlődik, rendszerint egymás után. A növény gyöktörzses, amelyből indákat fejleszt, így vegetatív úton is szaporodik. Nyílt, nyáron meleg és száraz homoki és löszsztyeppeken fordul elő. Védett.

A tarajosak

Ahogy az arilluszos íriszekkel is inkább csak gyűjtőknél találkozunk, hasonlóképpen ritkán láthatók a tarajos csoport tagjai. Ezek távol-keleti, illetve észak-amerikai fajok, és könnyen fölismerhetők a kihajló lepleken hosszanti irányban húzódó taréjszerű képződményekről. E csoport az Iris cristata nevű amerikai fajról kapta a nevét (cristata = bojtos, rojtos, tarajos), amely tüneményes, liláskék virágú törpe növényke.

Harcokban is bevetették

A japán íriszt egyes legendák szerint hajdan Japánban a dombokon épült erődök tövébe ültették talajtakarónak, hogy csúszós levelei hátráltassák az ellenséges csapatok előrejutását.

Japán írisz
Japán írisz

Kertekben talán a leggyakrabban tartott faj a japán írisz (Iris japonica), amelynek virágai igen különlegesek, díszesek. Hosszú szárán több fehéres vagy halványlila, sárgával és sötétebb lilával díszesen mintázott virág fejlődik április végén, május elején. A növény fényes világoszöld, 3-4 cm széles levelei tőállók, örökzöldek – bár tavasszal cserélődnek –, kecsesen széthajlók.

Ha jól érzi magát, akkor ez a faj vékony, fehéres, a földfelszín alatt kúszó rizómáival igen gyorsan terjed.

Gyakori, hogy az anyatőtől akár méternyi távolságban jelenik meg egy új növény, de könnyen fölszedhető.

Talajban nem nagyon válogat, száraz, napos helyeken, de árnyékosabb körülmények között is jól érzi magát. Naposabb helyen többet virágzik. Vízpartimitátornak használható nagyobb csoportba ültetve, bár ezt egy idő után magától is létrehozza. Virágzás után, ha szükséges, bátran szétoszthatjuk a tövet.

A szakálltalanok

Ide több nagyméretű, karcsú, filigrán termetű faj tartozik, amelyek szintén csoportosan mutatnak szépen, de ha nem bolygatjuk, idővel maguk is létrehoznak már-már kisebb cserjének is beillő tömegeket. Ezeket időnként, nyár végén vagy a tavaszi kihajtáskor szintén szétszedhetjük, ha túllépték a nekik szánt helyet, vagy máshová is szeretnénk belőlük ültetni.

Gyepes nőszirom
Gyepes nőszirom
Kistermetű, 10-40 cm magas, és ahogy neve is mondja, fűszerű megjelenésű a gyepes nőszirom (Iris ruthenica). Kelet-Európában és Ázsiában honos, füves réteken, erdők szélén, erdőirtások helyén nő talajtakaró jelleggel. Liláskék virágai illatosak, rendszerint nem emelkednek a levelek fölé. Napos helyre, akár sziklakertbe vagy virágágyás szélére, tápanyagban gazdagabb talajba ültessük, és a tavaszi növekedési időszak idején gondoskodjunk rendszeres vízellátásáról.

A legtöbb nyár elején virágzó, magas termetű, szakálltalan faj nedves réteken, sőt, mocsaras területeken, tavak szélén nő vadon, ezért a kertben is ennek megfelelő helyet kell számukra keresnünk.

Narancsvörös nőszirom
Narancsvörös nőszirom
Különleges, rozsdavörös, olykor sárgás színű a 45-80 cm magas narancsvörös nőszirom (Iris fulva), amely az USA-ban, a Mississippi folyó völgyében honos.

Szibériai nőszirom
Szibériai nőszirom
Olaszországban, Kelet-Európában, a Bajkál-tó környékén, Törökországban, a Kaukázusban, és hazánkban is honos, olykor kiszáradó láp- és mocsárréteken nő a szibériai nőszirom (Iris sibirica). Elegáns megjelenése miatt a kertekben tó partjára ültetve igen kedvelt. Ma már rengeteg, a kékeslila különböző árnyalataiban, valamint fehérben pompázó fajtája kapható hazánkban is. Magról és rizómáról elég könnyen szaporítható, és akárcsak az előző faj, ez is igen hosszú életű, 50 évet is megérhet.

Mocsári vagy sárga nőszirom
Mocsári vagy sárga nőszirom
A mocsári vagy sárga nőszirom (Iris pseudacorus) Európa-szerte, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában sokfelé honos mocsári növény, nagyon sok helyen ültetik, olykor invazív lehet. Tavak szélén, sekélyebb vízben gyorsan igen nagy telepeket alkot. Magassága 75-170 cm, május végén, júniusban virágzik. ’Variegata’ fajtájának kardszerű levelein hosszában világos csík fut.

Gyöngyös vagy büdös írisz
Gyöngyös vagy büdös írisz
Kertben nem annyira a virágaiért, mint inkább díszes piros, olykor sárga magjaiért tartják a gyöngyös vagy büdös íriszt (Iris foetidissima). Nevét azért kapta, mert lombja megdörzsölve kissé büdös, de ez nem jelentős. Örökzöld levelei között november táján nyílik ki a termés, fölfedve a valóban gyöngyszerű magokat, amelyek sokáig a tokban maradnak, az őszi-téli kert díszei lehetnek. Nyugat-Európában és Északnyugat-Afrikában honos, melegebb éghajlatú vidékeken invazív lehet.

Fehér, halványsárgával díszített, karcsú virágai vannak az óriás nősziromnak (Iris orientalis), amely magasra, 90-170 centiméteresre nő. Törökországban, Görögországban, az Égei-tenger szigetein nedves réteken, mocsarakban, olykor sós területeken fordul elő. Elegáns, sötétzöld, kardszerű levelei majdnem olyan magasak, mint a virágok. Napos helyet kedvel, ám a bolygatást nem szereti – előfordulhat, hogy néhány évig nem virágzik. Ha nem nyúlunk hozzá, idővel nagy, kerek tömböt képez, sok virággal. Szoliterként is látványos, de nagyobb helyet kell teremtenünk számára a kertben. Vázában is szépen mutat. Sajnos fiatal hajtásait a csigák kedvelik.

A szakállas tarka törpe

Tarka nőszirom
Tarka nőszirom
A nyár elején virágzók között meg kell még említenünk a Magyarországon is honos, különleges szépségű, ritka és védett tarka nőszirmot (Iris variegata). Bokorerdőkben, melegkedvelő tölgyesekben fordul elő, világoszöld levelei jellegzetesen sarlósak. A virágszár elágazódó, több virágot is hoz, amelyeknek belső, felálló leplei sárgák, a külső, visszahajlók lilásan csíkozottak, kis sárga szakállal. Magról is szaporítható, a csírázáshoz a téli hideghatásra szüksége van.

Íriszkedvelők egyesülete

Az említett fajokon kívül természetesen sokkal több él a Földön. Aki komolyabban érdeklődik az íriszek iránt, csatlakozhat az Íriszkedvelők Magyarországi Egyesületéhez, amelynek célja a nőszirmok hazai megismertetése és népszerűsítése, valamint részvétel a honos íriszfajok védelmében. Évenként két összejövetelt tartanak, tavasszal, nősziromvirágzás idején kertlátogatásokat szerveznek, ősszel pedig egy szakmai napot előadásokkal. Kétévenként íriszkiállítást rendeznek, a legutóbbi tavaly, 2018-ban volt a Pécsi Botanikus Kertben.

Fotók: Józsa Kata, Kalásziné Daronkó Ilona, dr. Szász Sándor, Zoltán Ferenc

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

Amivel érdemes kiváltani a krumplit

Régen a szegények krumplija volt, ma a nagyvilág elegáns éttermeiben homár, lazac, fésűkagyló, szarvasgomba társaságában tálalják. A teljesen igénytelen, olcsó zöldséget csodanövénynek tartják. Ez a csicsóka.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.