Back to top

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

Az Iris nemzetséget több csoportra osztották a virág jellegzetességeinek alapján. Ebben a csoportosításban soroljuk föl őket itt is.

A díszes arilluszosok

Iris iberica ssp. elegantissima
Iris iberica ssp. elegantissima
A legkülönlegesebbek és legdíszesebbek az arilluszos íriszek (az arillusz a húsos magköpeny tudományos neve), ám egyúttal ők a legnehezebben tarthatók is. Jellemzőjük, hogy a felálló és a visszahajló leplek is díszesen csíkozottak, a visszahajló szirmokon pedig általában nagy sötét színű folt található. Április végén, május elején virágoznak, az időjárás függvényében. Ezeknek az íriszeknek a magján – fajonként változó – kisebb vagy nagyobb, krémszínű, gallérszerű köpeny található, ez táplálékul szolgál bizonyos rovaroknak, amelyek ezáltal terjesztik a magot. Az e csoportba tartozó fajok igen érzékenyek a túlzott nedvességre nyáron és télen is. Nagy többségük Ázsia déli részén és a Kaukázusban honos, nagyon száraz, meleg nyarakhoz, télen pedig kemény fagyhoz szokott, ami hónapokig tart. Éppen ezért az enyhébb, csapadékos tél halálos lehet számukra.

Nagyon sovány, köves talajban díszlenek szépen, igazán csak tavasszal növekednek és virágoznak,

az év többi részét a talajba húzódva töltik. Akinek van télálló kaktusza, ahhoz hasonló helyen és módon nevelheti ezeket az íriszeket is, téli védelemmel a csapadék ellen.

Homoki írisz
Homoki írisz
A hazánkban is honos homoki írisz (Iris arenaria) is az arilluszos íriszek csoportjába tartozik. Apró termetű, de nagyon mutatós, élénksárga virágú faj, kissé kékes torokkal, szakállas, kifelé hajló lepelcimpákkal. A száron két virág fejlődik, rendszerint egymás után. A növény gyöktörzses, amelyből indákat fejleszt, így vegetatív úton is szaporodik. Nyílt, nyáron meleg és száraz homoki és löszsztyeppeken fordul elő. Védett.

A tarajosak

Ahogy az arilluszos íriszekkel is inkább csak gyűjtőknél találkozunk, hasonlóképpen ritkán láthatók a tarajos csoport tagjai. Ezek távol-keleti, illetve észak-amerikai fajok, és könnyen fölismerhetők a kihajló lepleken hosszanti irányban húzódó taréjszerű képződményekről. E csoport az Iris cristata nevű amerikai fajról kapta a nevét (cristata = bojtos, rojtos, tarajos), amely tüneményes, liláskék virágú törpe növényke.

Harcokban is bevetették

A japán íriszt egyes legendák szerint hajdan Japánban a dombokon épült erődök tövébe ültették talajtakarónak, hogy csúszós levelei hátráltassák az ellenséges csapatok előrejutását.

Japán írisz
Japán írisz

Kertekben talán a leggyakrabban tartott faj a japán írisz (Iris japonica), amelynek virágai igen különlegesek, díszesek. Hosszú szárán több fehéres vagy halványlila, sárgával és sötétebb lilával díszesen mintázott virág fejlődik április végén, május elején. A növény fényes világoszöld, 3-4 cm széles levelei tőállók, örökzöldek – bár tavasszal cserélődnek –, kecsesen széthajlók.

Ha jól érzi magát, akkor ez a faj vékony, fehéres, a földfelszín alatt kúszó rizómáival igen gyorsan terjed.

Gyakori, hogy az anyatőtől akár méternyi távolságban jelenik meg egy új növény, de könnyen fölszedhető.

Talajban nem nagyon válogat, száraz, napos helyeken, de árnyékosabb körülmények között is jól érzi magát. Naposabb helyen többet virágzik. Vízpartimitátornak használható nagyobb csoportba ültetve, bár ezt egy idő után magától is létrehozza. Virágzás után, ha szükséges, bátran szétoszthatjuk a tövet.

A szakálltalanok

Ide több nagyméretű, karcsú, filigrán termetű faj tartozik, amelyek szintén csoportosan mutatnak szépen, de ha nem bolygatjuk, idővel maguk is létrehoznak már-már kisebb cserjének is beillő tömegeket. Ezeket időnként, nyár végén vagy a tavaszi kihajtáskor szintén szétszedhetjük, ha túllépték a nekik szánt helyet, vagy máshová is szeretnénk belőlük ültetni.

Gyepes nőszirom
Gyepes nőszirom
Kistermetű, 10-40 cm magas, és ahogy neve is mondja, fűszerű megjelenésű a gyepes nőszirom (Iris ruthenica). Kelet-Európában és Ázsiában honos, füves réteken, erdők szélén, erdőirtások helyén nő talajtakaró jelleggel. Liláskék virágai illatosak, rendszerint nem emelkednek a levelek fölé. Napos helyre, akár sziklakertbe vagy virágágyás szélére, tápanyagban gazdagabb talajba ültessük, és a tavaszi növekedési időszak idején gondoskodjunk rendszeres vízellátásáról.

A legtöbb nyár elején virágzó, magas termetű, szakálltalan faj nedves réteken, sőt, mocsaras területeken, tavak szélén nő vadon, ezért a kertben is ennek megfelelő helyet kell számukra keresnünk.

Narancsvörös nőszirom
Narancsvörös nőszirom
Különleges, rozsdavörös, olykor sárgás színű a 45-80 cm magas narancsvörös nőszirom (Iris fulva), amely az USA-ban, a Mississippi folyó völgyében honos.

Szibériai nőszirom
Szibériai nőszirom
Olaszországban, Kelet-Európában, a Bajkál-tó környékén, Törökországban, a Kaukázusban, és hazánkban is honos, olykor kiszáradó láp- és mocsárréteken nő a szibériai nőszirom (Iris sibirica). Elegáns megjelenése miatt a kertekben tó partjára ültetve igen kedvelt. Ma már rengeteg, a kékeslila különböző árnyalataiban, valamint fehérben pompázó fajtája kapható hazánkban is. Magról és rizómáról elég könnyen szaporítható, és akárcsak az előző faj, ez is igen hosszú életű, 50 évet is megérhet.

Mocsári vagy sárga nőszirom
Mocsári vagy sárga nőszirom
A mocsári vagy sárga nőszirom (Iris pseudacorus) Európa-szerte, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában sokfelé honos mocsári növény, nagyon sok helyen ültetik, olykor invazív lehet. Tavak szélén, sekélyebb vízben gyorsan igen nagy telepeket alkot. Magassága 75-170 cm, május végén, júniusban virágzik. ’Variegata’ fajtájának kardszerű levelein hosszában világos csík fut.

Gyöngyös vagy büdös írisz
Gyöngyös vagy büdös írisz
Kertben nem annyira a virágaiért, mint inkább díszes piros, olykor sárga magjaiért tartják a gyöngyös vagy büdös íriszt (Iris foetidissima). Nevét azért kapta, mert lombja megdörzsölve kissé büdös, de ez nem jelentős. Örökzöld levelei között november táján nyílik ki a termés, fölfedve a valóban gyöngyszerű magokat, amelyek sokáig a tokban maradnak, az őszi-téli kert díszei lehetnek. Nyugat-Európában és Északnyugat-Afrikában honos, melegebb éghajlatú vidékeken invazív lehet.

Fehér, halványsárgával díszített, karcsú virágai vannak az óriás nősziromnak (Iris orientalis), amely magasra, 90-170 centiméteresre nő. Törökországban, Görögországban, az Égei-tenger szigetein nedves réteken, mocsarakban, olykor sós területeken fordul elő. Elegáns, sötétzöld, kardszerű levelei majdnem olyan magasak, mint a virágok. Napos helyet kedvel, ám a bolygatást nem szereti – előfordulhat, hogy néhány évig nem virágzik. Ha nem nyúlunk hozzá, idővel nagy, kerek tömböt képez, sok virággal. Szoliterként is látványos, de nagyobb helyet kell teremtenünk számára a kertben. Vázában is szépen mutat. Sajnos fiatal hajtásait a csigák kedvelik.

A szakállas tarka törpe

Tarka nőszirom
Tarka nőszirom
A nyár elején virágzók között meg kell még említenünk a Magyarországon is honos, különleges szépségű, ritka és védett tarka nőszirmot (Iris variegata). Bokorerdőkben, melegkedvelő tölgyesekben fordul elő, világoszöld levelei jellegzetesen sarlósak. A virágszár elágazódó, több virágot is hoz, amelyeknek belső, felálló leplei sárgák, a külső, visszahajlók lilásan csíkozottak, kis sárga szakállal. Magról is szaporítható, a csírázáshoz a téli hideghatásra szüksége van.

Íriszkedvelők egyesülete

Az említett fajokon kívül természetesen sokkal több él a Földön. Aki komolyabban érdeklődik az íriszek iránt, csatlakozhat az Íriszkedvelők Magyarországi Egyesületéhez, amelynek célja a nőszirmok hazai megismertetése és népszerűsítése, valamint részvétel a honos íriszfajok védelmében. Évenként két összejövetelt tartanak, tavasszal, nősziromvirágzás idején kertlátogatásokat szerveznek, ősszel pedig egy szakmai napot előadásokkal. Kétévenként íriszkiállítást rendeznek, a legutóbbi tavaly, 2018-ban volt a Pécsi Botanikus Kertben.

Fotók: Józsa Kata, Kalásziné Daronkó Ilona, dr. Szász Sándor, Zoltán Ferenc

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brexit: 16 millió almát és 87 ezer raklap málnát dobnak ki a brit termelők

A brit gyümölcsösökben ebben az évben 16 millió alma marad a fán. Ennek a legfőbb oka, hogy a brit kertészek nagyban függnek az EU-országok idénymunkásaitól - ám a Brexit kezdete óta egyre kevesebben érkeznek a szigetországba.

Növényvédelmi előrejelzés – még van, aki aktív

A fontos kártevők legtöbbje már befejezte idei tevékenységét, amelyik még nem, azzal viszont még így a tél küszöbén is meggyűlhet a bajunk. Figyeljünk a pockokra, a vetési bagolylepke lárvájára, na és persze a poloskákra.

Illegális virágok után nyomoztak

Sikeres földerítő kampányt hajtott végre a Fleuroselect hat európai országban az engedély nélkül szaporított licencdíjas egynyári dísznövényfajtákat termelő kertészetek kiszűrésére.

Nem elég gyorsan nő a mezőgazdaság termelékenységé

A Virginiai Mezőgazdasági és Élettudományi Technológiai Főiskola tanulmánya szerint a jelenlegi éves 1,63 százalékos termelékenységnövekedés helyett 1,73 százalékra van szükség a jövő biztonságos élelmiszer- és agráripari alapanyag-ellátásához.

Húszmilliónál több szál krizantém kelhet el

Az elmúlt hetekre jellemző nagyon meleg időjárás miatt sok a krizantém a piacokon, várhatóan idén is előszeretettel választják az élővirágot a vásárlók. Októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Remek minőség, közepes termés, növekvő terület: az idei év dióhéjban

Közepes diótermés várható az idén a FruitVeB előrejelzése szerint. Országosan 7-7,5 ezer tonna nyers héjas dióra számíthatunk, jó minőségben, ám a nyugati dióburok-fúrólégy nagyarányú elterjedése miatt sokkal nehezebbé vált a diótermesztés. Hazánkban tíz év alatt több mint megduplázódott a diótermő terület, manapság 7000 hektáron ültettek diót.

Jobban szennyeznénk a környezetet, ha csak "biogazdálkodnánk"

Az organikus gazdálkodásról úgy tartják, hogy egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Noha ez bizonyos tekintetben igaz, egy új, brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal komplexebb, mint ahogy az első látásra tűnik.

Különleges Halloween-bulik

Igazi növények és állatok között töltheti a Halloweent, aki a budapesti Füvészkertbe vagy az Állatkertbe látogat október 31-én. Szellemeket és vámpírokat is lehet keresni, szerencsére azonban azok nem igaziak lesznek.

Halott fákból műalkotás

Egy olasz művész, Andrea Gandini öreg fákból, farönkökből alkotja meg szobrait szülővárosában, Rómában. A fiatal szobrász 22 éves korára már több mint 66 fát faragott ki a Villa Pamphili parkban azzal a céllal, hogy új életre keltse az elfelejtett farönköket.

Oltvány nélkül nincsen szőlő

Magyarországon a szőlőtermesztés a kertészeti ágazatok évi 380 milliárd forintos összes kibocsátásának 11 százalékát teszi ki, a borágazattal együtt számított kibocsátása pedig megközelíti az évi 140 milliárd forintot, ami jelentősnek számít, olvashatjuk a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének tanulmányában.