Back to top

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

A cikksorozat előző részeit itt találja.

Míg bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül-raktározódik a tavaszi vegyes virágméz is, a méhészeti szezon első pörgetnivalója.

Kökény, madárcseresznye, vadkörte, vadrózsa és galagonyák virágaik színével menyasszonyként vagy éppen koszorúslányként öltöznek fel ebben az időszakban. Szemet gyönyörködtető látvány ilyenkor az erdő, az erdőszegély, a rét, a felhagyott legelő. (Ha ilyenkor közlekedik a méhész autóval, bizony nem az útra koncentrál.) Az erdő életében a cserjéknek nagyon nagy a jelentőségük. Bár hasznosítható faanyagot nem sokat adnak, jelenlétükkel hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, nektárt, virágport, gyümölcsöt, tehát táplálékot, s ezzel együtt élőhelyet biztosítanak sok élőlény számára. Az erdőszegélyek lezárásával pedig biztosítják az erdei mikroklíma fenntartását, védelmezve például a számunkra legfontosabb akácosokat a hideg betörése, a kései fagyok kedvezőtlen hatásai ellen vagy legalább mérsékelve azok károkozását.

Kökény

A kökény (Prunus spinosa) egyike a leggyakoribb cserjéinknek. Növényrendszertani besorolását tekintve a rózsafélék családjába, a szilvafélék alcsaládjába tartozik. Népies nevei boronafa, koronafa, ekegúzs, kökönye, zabszilva, tövisfa. Az árterek és a szikes puszták kivételével szinte mindenhol előfordul, akár 1500 m-es tengerszint feletti magasságig is felhúzódik. Domb- és hegyoldalak, bokorerdők, ruderáliák, felhagyott legelők, napfényben gazdag erdők, cseres-tölgyesek tipikus cserjéje. Messzire kúszó gyökereivel, gyökérsarjakkal terjeszkedve sarjtelepeket hoz létre, kisebb-nagyobb foltjai különösen virágzáskor, illetve a termése beérése során szembetűnő.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, szárazságtűrő. Meszes és savanyú talajokon egyaránt megtalálható, de inkább a bázikus talajokat részesíti előnyben. Fényigényes. Lassú és szabálytalan növekedésű, hosszú életű, 1-4 m magas, lombhullató cserjefaj. Kérge sötétszürke, idősebb korában repedező. Hajtása szürkésbarna színű, a csúcsánál szőrös. A rövidhajtások tövisben végződnek (1. a. kép). Apró rügyei szórt (spirális) állásúak, többnyire hármas csoportokban állnak. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei (1. b. kép) elliptikus vagy lándzsás alakúak, szélük kissé fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. Virága kétivarú, fehér színű (2. kép) egy-másfél cm átmérőjű, ötszirmú és lombfakadás előtt, áprilisban virágzik. Csonthéjas termése szeptemberben érik, gömbölyded alakú, 10 mm átmérőjű, kékes-fekete színű, savanyú. Fanyarságából veszít, ha enyhén megcsípte a dér, ekkor megpuhul és enyhén édes íze lesz. Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőnek is használják. Virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont hasfogó hatású. Mézzel keverve gyógyhatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.

Méhészeti jelentősége

Hordásnövényként, méhlegelőként méhészeti értéke a korai, tömeges virágpor-, még inkább a nektártermelésében rejlik, mivel igen sok virágot hoz. Népi megfigyelés viszont, hogy virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás (április az év legszelesebb hónapja!), ez nehezíti méheink gyűjtögető munkáját. Nektárjában főleg glükóz és fruktóz, kevesebb szacharóz van. Sárga színű nektármirigye a vacok belső oldalát béleli. Egy virág naponta 0,48-1,62 mg nektárt választ ki, átlagosan 30 % cukortartalommal. Régebbi, külföldi kutatások szerint hektáronként 25 kg méznek megfelelő nektárt választ ki.

Ültetése, telepítése

A kökény egy rendkívüli tág tűrőképességű növény, az éghajlat szélsőségeivel, a talajjal, a termőhellyel szemben igénytelen. Gyökérsarjról könnyen és gyorsan szaporodik, a mezőgazdasági művelésből kivont területeken elsőként jelenik meg. Méhészetekben akár élősövényként is alkalmazható. Méhlegelő javítására, korai hordás biztosítására jól használható. Csemetéi megvásárolhatók Borjád, Bóly, Berzence, Egeralja, Hajós, Gyula, Kapuvár, Kaposvár, Kecskemét és Sopron településeken működő erdészeti csemetekertekben.

Madárcseresznye

A madárcseresznye (Cerasus avium) a leggyakoribb vadgyümölcsünk. Mintegy 20 m magasra nő meg. Fája is igen értékes, bútorokat, belsőépítészeti elemeket készítenek belőle. Mindemellett a tavaszi virágzása és látványos őszi lombszíne erdeink egyik legszebb fájává teszi. Virágait elsősorban a méhek porozzák be, gyümölcse fontos táplálék az erdei állatok számára. Középhegységeink és dombvidékeink tölgyes társulásaiban fordul elő legfőképpen, de megjelenik a bükkös régióban is. Növekedése gyors (különösen fiatalabb korában), viszont rövid életű fafaj, 80 éves kornál ritkán él tovább.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Kissé melegigényes, a rövidebb aszályos időszakokat jól elviseli. Többletvízhatástól független termőhelyeken él, ahol csak a csapadék, illetve az abból származó talajvíz áll rendelkezésére. Az elöntést és a magas talajvizet nem viseli el. Üde, mély, tápanyagban gazdag talajokat kedveli, inkább mészkedvelő. Idősebb korában fényigényes, de az oldalárnyalást tűri. Ezért gyakran találjuk erdőszegélyekben.

Kérge sokáig sima, fényes, vízszintes paracsíkokkal tarkított. Hajtása szürkés vagy vörösbarna, foltos. Rügyei szórt állásúak, tojásdad alakúak, a vesszőtől elállnak. A rövidhajtás végén a virágrügyek csoportosan helyezkednek el. Vesszője szürkés vagy vörösesbarna, foltos. Rügye szórt állású, szártól elálló, tojásdad alakú. Levele visszás tojásdad alakú, vékony lemezű, enyhén ráncos és matt felületű, széle fűrészes (3. a. kép). A levélnyélen, közel a levél vállához kettő piros színű mirigyszemölcs látható. Virágai kétivarúak, fehér színűek, 2-5-ösével csomókban nyílnak, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak (3. b. kép). Lombfakadással egy időben, vagy közvetlenül előtte, zömmel április második felében, májusban virágzik. Termése csonthéjas, piros, majd fekete színű húsos termésburokkal. Júniusban érik. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz. Termését (magját) a madarak terjesztik.

Méhészeti jelentősége

A méhek a virágporát, illetve a nektárját a család fejlesztéséhez, fiasítás neveléséhez más egyidejűleg behordott virágporral, nektárral keverten használják föl. Más, a nemzetségéhez tartozó rokonfajaival (zselnicemeggy vagy májusfa, sajmeggy) jó hordást biztosít olyan időszakban, amikor már a méhek számára is kedvezőbb az időjárás a virágok látogatására.

Ültetése, telepítése

Akár utcafásításra is alkalmas. Mivel termésének húsos burka meglehetősen kicsi, termését illetéktelenek kevésbé fogják „leszüretelni”. Jól sarjad, metszést kevésbé igényli, mint a termesztett, kertészeti változatai. Nem kell aggódnia méhésznek a permetezések miatt, és betegségekkel szemben is ellenállóbb. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács adatbázisa alapján (www.csemete.hu/letölthetőanyagok) 1 éves és/vagy 2 éves csemetéi az alábbi településeken működő csemetekertekben megvásárolhatók: Borjád, Bóly, Böhönye, Egeralja, Füzér, Gyula, Hajós, Igal, Iván, Kaposvár, Mohács, Nagykanizsa, Nagyvázsony, Nyíregyháza, Osli, Páli, Sásd, Sellye, Sárvár, Sokorópátka, Szentlőrinc, Zalaszentmihály. Iskolázott csemetével foglalkoznak Pórszombaton. (Folyt. köv.)

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök

agrár-mérnöktanár

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.