Back to top

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

A cikksorozat előző részeit itt találja.

Míg bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül-raktározódik a tavaszi vegyes virágméz is, a méhészeti szezon első pörgetnivalója.

Kökény, madárcseresznye, vadkörte, vadrózsa és galagonyák virágaik színével menyasszonyként vagy éppen koszorúslányként öltöznek fel ebben az időszakban. Szemet gyönyörködtető látvány ilyenkor az erdő, az erdőszegély, a rét, a felhagyott legelő. (Ha ilyenkor közlekedik a méhész autóval, bizony nem az útra koncentrál.) Az erdő életében a cserjéknek nagyon nagy a jelentőségük. Bár hasznosítható faanyagot nem sokat adnak, jelenlétükkel hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, nektárt, virágport, gyümölcsöt, tehát táplálékot, s ezzel együtt élőhelyet biztosítanak sok élőlény számára. Az erdőszegélyek lezárásával pedig biztosítják az erdei mikroklíma fenntartását, védelmezve például a számunkra legfontosabb akácosokat a hideg betörése, a kései fagyok kedvezőtlen hatásai ellen vagy legalább mérsékelve azok károkozását.

Kökény

A kökény (Prunus spinosa) egyike a leggyakoribb cserjéinknek. Növényrendszertani besorolását tekintve a rózsafélék családjába, a szilvafélék alcsaládjába tartozik. Népies nevei boronafa, koronafa, ekegúzs, kökönye, zabszilva, tövisfa. Az árterek és a szikes puszták kivételével szinte mindenhol előfordul, akár 1500 m-es tengerszint feletti magasságig is felhúzódik. Domb- és hegyoldalak, bokorerdők, ruderáliák, felhagyott legelők, napfényben gazdag erdők, cseres-tölgyesek tipikus cserjéje. Messzire kúszó gyökereivel, gyökérsarjakkal terjeszkedve sarjtelepeket hoz létre, kisebb-nagyobb foltjai különösen virágzáskor, illetve a termése beérése során szembetűnő.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, szárazságtűrő. Meszes és savanyú talajokon egyaránt megtalálható, de inkább a bázikus talajokat részesíti előnyben. Fényigényes. Lassú és szabálytalan növekedésű, hosszú életű, 1-4 m magas, lombhullató cserjefaj. Kérge sötétszürke, idősebb korában repedező. Hajtása szürkésbarna színű, a csúcsánál szőrös. A rövidhajtások tövisben végződnek (1. a. kép). Apró rügyei szórt (spirális) állásúak, többnyire hármas csoportokban állnak. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei (1. b. kép) elliptikus vagy lándzsás alakúak, szélük kissé fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. Virága kétivarú, fehér színű (2. kép) egy-másfél cm átmérőjű, ötszirmú és lombfakadás előtt, áprilisban virágzik. Csonthéjas termése szeptemberben érik, gömbölyded alakú, 10 mm átmérőjű, kékes-fekete színű, savanyú. Fanyarságából veszít, ha enyhén megcsípte a dér, ekkor megpuhul és enyhén édes íze lesz. Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőnek is használják. Virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont hasfogó hatású. Mézzel keverve gyógyhatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.

Méhészeti jelentősége

Hordásnövényként, méhlegelőként méhészeti értéke a korai, tömeges virágpor-, még inkább a nektártermelésében rejlik, mivel igen sok virágot hoz. Népi megfigyelés viszont, hogy virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás (április az év legszelesebb hónapja!), ez nehezíti méheink gyűjtögető munkáját. Nektárjában főleg glükóz és fruktóz, kevesebb szacharóz van. Sárga színű nektármirigye a vacok belső oldalát béleli. Egy virág naponta 0,48-1,62 mg nektárt választ ki, átlagosan 30 % cukortartalommal. Régebbi, külföldi kutatások szerint hektáronként 25 kg méznek megfelelő nektárt választ ki.

Ültetése, telepítése

A kökény egy rendkívüli tág tűrőképességű növény, az éghajlat szélsőségeivel, a talajjal, a termőhellyel szemben igénytelen. Gyökérsarjról könnyen és gyorsan szaporodik, a mezőgazdasági művelésből kivont területeken elsőként jelenik meg. Méhészetekben akár élősövényként is alkalmazható. Méhlegelő javítására, korai hordás biztosítására jól használható. Csemetéi megvásárolhatók Borjád, Bóly, Berzence, Egeralja, Hajós, Gyula, Kapuvár, Kaposvár, Kecskemét és Sopron településeken működő erdészeti csemetekertekben.

Madárcseresznye

A madárcseresznye (Cerasus avium) a leggyakoribb vadgyümölcsünk. Mintegy 20 m magasra nő meg. Fája is igen értékes, bútorokat, belsőépítészeti elemeket készítenek belőle. Mindemellett a tavaszi virágzása és látványos őszi lombszíne erdeink egyik legszebb fájává teszi. Virágait elsősorban a méhek porozzák be, gyümölcse fontos táplálék az erdei állatok számára. Középhegységeink és dombvidékeink tölgyes társulásaiban fordul elő legfőképpen, de megjelenik a bükkös régióban is. Növekedése gyors (különösen fiatalabb korában), viszont rövid életű fafaj, 80 éves kornál ritkán él tovább.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Kissé melegigényes, a rövidebb aszályos időszakokat jól elviseli. Többletvízhatástól független termőhelyeken él, ahol csak a csapadék, illetve az abból származó talajvíz áll rendelkezésére. Az elöntést és a magas talajvizet nem viseli el. Üde, mély, tápanyagban gazdag talajokat kedveli, inkább mészkedvelő. Idősebb korában fényigényes, de az oldalárnyalást tűri. Ezért gyakran találjuk erdőszegélyekben.

Kérge sokáig sima, fényes, vízszintes paracsíkokkal tarkított. Hajtása szürkés vagy vörösbarna, foltos. Rügyei szórt állásúak, tojásdad alakúak, a vesszőtől elállnak. A rövidhajtás végén a virágrügyek csoportosan helyezkednek el. Vesszője szürkés vagy vörösesbarna, foltos. Rügye szórt állású, szártól elálló, tojásdad alakú. Levele visszás tojásdad alakú, vékony lemezű, enyhén ráncos és matt felületű, széle fűrészes (3. a. kép). A levélnyélen, közel a levél vállához kettő piros színű mirigyszemölcs látható. Virágai kétivarúak, fehér színűek, 2-5-ösével csomókban nyílnak, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak (3. b. kép). Lombfakadással egy időben, vagy közvetlenül előtte, zömmel április második felében, májusban virágzik. Termése csonthéjas, piros, majd fekete színű húsos termésburokkal. Júniusban érik. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz. Termését (magját) a madarak terjesztik.

Méhészeti jelentősége

A méhek a virágporát, illetve a nektárját a család fejlesztéséhez, fiasítás neveléséhez más egyidejűleg behordott virágporral, nektárral keverten használják föl. Más, a nemzetségéhez tartozó rokonfajaival (zselnicemeggy vagy májusfa, sajmeggy) jó hordást biztosít olyan időszakban, amikor már a méhek számára is kedvezőbb az időjárás a virágok látogatására.

Ültetése, telepítése

Akár utcafásításra is alkalmas. Mivel termésének húsos burka meglehetősen kicsi, termését illetéktelenek kevésbé fogják „leszüretelni”. Jól sarjad, metszést kevésbé igényli, mint a termesztett, kertészeti változatai. Nem kell aggódnia méhésznek a permetezések miatt, és betegségekkel szemben is ellenállóbb. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács adatbázisa alapján (www.csemete.hu/letölthetőanyagok) 1 éves és/vagy 2 éves csemetéi az alábbi településeken működő csemetekertekben megvásárolhatók: Borjád, Bóly, Böhönye, Egeralja, Füzér, Gyula, Hajós, Igal, Iván, Kaposvár, Mohács, Nagykanizsa, Nagyvázsony, Nyíregyháza, Osli, Páli, Sásd, Sellye, Sárvár, Sokorópátka, Szentlőrinc, Zalaszentmihály. Iskolázott csemetével foglalkoznak Pórszombaton. (Folyt. köv.)

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök

agrár-mérnöktanár

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.