Back to top

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Az Európai Unióban például évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derül ki a Fusions EU-s projekt adataiból.

A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké, 47 millió tonnával.

Személyekre lebontva fejenként 173 kilogramm ételhulladékot dobnak ki Európában.

Németországban pedig évente 11 millió tonna étel kerül a szemétbe, ezért a kormány az élelmiszerhulladék 50 %-os csökkentését célzó stratégiát fogadott el, amely szerint ezt, mennyiséget 2030-ig meg kellene felezni.

A felmérések szerint a magyarok éves szinten közel  2 millió tonna élelmiszert dobnak ki.

A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Az élelmiszerpazarlás oka általában a tervezés hiánya, és az, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek elegendő információval a termékekről, azok eltarthatóságáról.

Szerencsére egyre több gyártó és üzlethálózat vesz részt az intelligens élelmiszer-gazdálkodásban. Ezért rendkívül fontos, hogy a felesleges élelmiszereket olyan szervezetekre ruházzuk át, amelyek továbbítják azokat a rászorulóknak. Viszont mi a vásárlók és fogyasztók mit tehetünk a néha esztelennek tűnő pazarlás ellen? Számos olyan dolgot megléphetünk, ami nem kerül nagy erőfeszítésbe, viszont a végeredményt tekintve igen pozitív lehet a mérleg.

Tervezzük meg reálisan a vásárlást. Sajnos nem mindenki él a tervezés lehetőségével, pedig ha előrelátóan megtervezzük heti menünket, akkor csak olyan és annyi terméket fogunk vásárolni amennyit el is fogyasztunk a hét folyamán. Tervezni egyszerűbb, mint naponta a boltba járni.

Ne vásároljunk éhesen.  Amikor éhesek vagyunk, az agyunk túlélési üzemmódba kapcsol - nem gondolunk racionálisan arra, hogy mit kell vásárolni, csak megyünk a sorok között és kosárba rakunk mindent, amit megkívánunk. otthon aztán az élelmiszerek megromlanak a hűtőben és a kukában végzik.

Olvassuk el a termékek címkéjét, amikor új terméket vásárolunk. A termék összetételéről kapunk így információt, amely alapján el dönthetjük, hogy számunkra fogyasztható-e. Fölöslegesen ne vigyük haza.

Használjuk fel a maradékot is, vagy tartósítsuk.  Még a legjobb tervezésnél is előfordulhat, hogy nem tudunk mindent maradéktalanul felhasználni. A készételeket fedett edényben, a hűtőben tárolva néhány napig elfogyaszthatjuk. A zöldségek és gyümölcsök esetében több megoldás közül választhatunk, lehet fagyasztani, savanyítani, szárítani.

Élelmiszer felesleget osszuk meg rokonokkal, kollégákkal, szomszédokkal, vagy az, vagy a rászorulókkal.

Nem csak az ideális, szabályos alakú zöldségek és gyümölcsök használhatók. A vásárlók nem kis hányada elutasítja azokat a termékeket, melynek formája, alakja eltér a számára esztétikusnak vélt alakzattól, pedig a kevésbé tökéletesek íze és állaga szintén megfelelő lehet.

Sokan nem tudják, hogy a legtöbb zöldség és gyümölcs teljes egészében elfogyasztható. A héjakkal, szárakkal, levelekkel együtt. Tájékozódjunk, tanuljunk arról, hogy az egyes általunk fogyasztott zöldségek, gyümölcsök mely egyéb részeit hogyan tudjuk hasznosítani.

Tároljunk okosan! Minél tovább meg tudjuk tartani a megvásárolt termékek frissességét, annál nagyobb eséllyel fogjuk felhasználni, elfogyasztani azokat. Számos módja van annak, hogy az ételeket minél hosszabb ideig eltartsuk, és megőrizzük a jó ízét. Figyeljünk arra, hogy a hűtőszekrénybe melyik élelmiszert hová helyezünk, hiszen nem mindenhol ugyanolyan hőmérsékletű. A termékek jó elhelyezésének köszönhetően maximálisan megnövelhetjük tartósságukat. A középső polcok a legalacsonyabb hőmérsékletűek, ez jó a tejtermékeknek és a húsoknak, felvágottaknak. Az alsó fiókokban zöldségeket és gyümölcsöket kell tárolni, míg a tojás, a mártások és a vaj a leghosszabb ideig fennmaradnak a hűtőszekrény oldal rekeszeiben. A gyümölcsöt és zöldséget a műanyag zacskókból ki kell venni a levegőztetés érdekében.

Frissíteni is tudunk.  Például a zeller és a spárga ropogósságának helyreállításához a hűtőszekrényben öntsünk rájuk kis mennyiségű vízzel. Néhány óra elteltével frissek lesznek. Tapasztaljuk ki, hogyan frissíthetünk más termékeket!

Ha túl sok kenyeret vásárolunk, akkor bátran lefagyaszthatjuk, majd azt a sütőben, vagy kenyérpirítóban néhány perc múlva újra élvezhetővé válik.

A felmérések szerint a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos vásárlással.

Érdemes napi rutinná tenni ezeket a szabályokat, hiszen olyan kis lépések, amelyek nem igényelnek sok erőfeszítést, a háztartásunk és a környezetünk számára előnyösek. Ennek köszönhetően több pénzt takaríthatunk meg, egészségesebben táplálkozhatunk, és ökotudatos életet élhetünk.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüret vagy zöldszüret?

Sokan meglepődtek, hogy idén a túltermelés levezetését igazolt szüreti mennyiség nélkül támogatják. Illetve az utolsó két év termésátlaga alapján hektáronként 800-900 ezer forintot is bezsebelhetnek a gazdák. Érthető a fokozott érdeklődés, hiszen az alacsony szőlőárak komoly csáberővel hatnak. Bár még elfogadott eredmények nem láttak napvilágot, a beérkezett igények nagysága magért beszél.

Felhördültek a gazdák a 9,35 eurós minimál-órabér hallatán

A megélhetésüket látják veszélyben az idén 9,19 eurós, jövőre 9,35 euróra emelendő minimál-órabér miatt a Rajna-menti termesztőkörzetek gazdái. Németországban sokan sikertörténetnek értékelik a minimálbér bevezetését, a kertészeti kultúrák tulajdonosai azonban korántsem, számol be róla az Agra-Europe hírügynökség nyomán a fruchthandel.de.

Csak egy határig kedvez a paradicsomnak a meleg

A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a hajtatott paradicsom növekedését és a bogyók fejlődését. Az erős besugárzás és az abból eredő nagy meleg azonban már károsan hat, gyengíti a növényeket és nem javítja a hozamot. A nyári körülményekre már az ültetéstől készülni kell.

Nagyobb a görbe uborka rajongótábora, mint gondolták

A legtöbb hollandnak semmi baja nincs az esztétikai hibás zöldséggel és gyümölccsel, derült ki egy friss felmérésből. Érdekes, hogy az áruházak eladási adatai eközben nem ezt támasztják alá.

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

A magyar sertéshús thaiföldi exportjáról tárgyaltak Budapesten

A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői - közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.