Az Európai Unióban például évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derül ki a Fusions EU-s projekt adataiból.
Személyekre lebontva fejenként 173 kilogramm ételhulladékot dobnak ki Európában.
Németországban pedig évente 11 millió tonna étel kerül a szemétbe, ezért a kormány az élelmiszerhulladék 50 %-os csökkentését célzó stratégiát fogadott el, amely szerint ezt, mennyiséget 2030-ig meg kellene felezni.
A felmérések szerint a magyarok éves szinten közel 2 millió tonna élelmiszert dobnak ki.
A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?
Szerencsére egyre több gyártó és üzlethálózat vesz részt az intelligens élelmiszer-gazdálkodásban. Ezért rendkívül fontos, hogy a felesleges élelmiszereket olyan szervezetekre ruházzuk át, amelyek továbbítják azokat a rászorulóknak. Viszont mi a vásárlók és fogyasztók mit tehetünk a néha esztelennek tűnő pazarlás ellen? Számos olyan dolgot megléphetünk, ami nem kerül nagy erőfeszítésbe, viszont a végeredményt tekintve igen pozitív lehet a mérleg.
Tervezzük meg reálisan a vásárlást. Sajnos nem mindenki él a tervezés lehetőségével, pedig ha előrelátóan megtervezzük heti menünket, akkor csak olyan és annyi terméket fogunk vásárolni amennyit el is fogyasztunk a hét folyamán. Tervezni egyszerűbb, mint naponta a boltba járni.
Ne vásároljunk éhesen. Amikor éhesek vagyunk, az agyunk túlélési üzemmódba kapcsol – nem gondolunk racionálisan arra, hogy mit kell vásárolni, csak megyünk a sorok között és kosárba rakunk mindent, amit megkívánunk. otthon aztán az élelmiszerek megromlanak a hűtőben és a kukában végzik.
Olvassuk el a termékek címkéjét, amikor új terméket vásárolunk. A termék összetételéről kapunk így információt, amely alapján el dönthetjük, hogy számunkra fogyasztható-e. Fölöslegesen ne vigyük haza.
Használjuk fel a maradékot is, vagy tartósítsuk. Még a legjobb tervezésnél is előfordulhat, hogy nem tudunk mindent maradéktalanul felhasználni. A készételeket fedett edényben, a hűtőben tárolva néhány napig elfogyaszthatjuk. A zöldségek és gyümölcsök esetében több megoldás közül választhatunk, lehet fagyasztani, savanyítani, szárítani.
Élelmiszer felesleget osszuk meg rokonokkal, kollégákkal, szomszédokkal, vagy az, vagy a rászorulókkal.
Nem csak az ideális, szabályos alakú zöldségek és gyümölcsök használhatók. A vásárlók nem kis hányada elutasítja azokat a termékeket, melynek formája, alakja eltér a számára esztétikusnak vélt alakzattól, pedig a kevésbé tökéletesek íze és állaga szintén megfelelő lehet.
Sokan nem tudják, hogy a legtöbb zöldség és gyümölcs teljes egészében elfogyasztható. A héjakkal, szárakkal, levelekkel együtt. Tájékozódjunk, tanuljunk arról, hogy az egyes általunk fogyasztott zöldségek, gyümölcsök mely egyéb részeit hogyan tudjuk hasznosítani.
Tároljunk okosan! Minél tovább meg tudjuk tartani a megvásárolt termékek frissességét, annál nagyobb eséllyel fogjuk felhasználni, elfogyasztani azokat. Számos módja van annak, hogy az ételeket minél hosszabb ideig eltartsuk, és megőrizzük a jó ízét. Figyeljünk arra, hogy a hűtőszekrénybe melyik élelmiszert hová helyezünk, hiszen nem mindenhol ugyanolyan hőmérsékletű. A termékek jó elhelyezésének köszönhetően maximálisan megnövelhetjük tartósságukat. A középső polcok a legalacsonyabb hőmérsékletűek, ez jó a tejtermékeknek és a húsoknak, felvágottaknak. Az alsó fiókokban zöldségeket és gyümölcsöket kell tárolni, míg a tojás, a mártások és a vaj a leghosszabb ideig fennmaradnak a hűtőszekrény oldal rekeszeiben. A gyümölcsöt és zöldséget a műanyag zacskókból ki kell venni a levegőztetés érdekében.
Frissíteni is tudunk. Például a zeller és a spárga ropogósságának helyreállításához a hűtőszekrényben öntsünk rájuk kis mennyiségű vízzel. Néhány óra elteltével frissek lesznek. Tapasztaljuk ki, hogyan frissíthetünk más termékeket!
Ha túl sok kenyeret vásárolunk, akkor bátran lefagyaszthatjuk, majd azt a sütőben, vagy kenyérpirítóban néhány perc múlva újra élvezhetővé válik.
A felmérések szerint a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos vásárlással.
Érdemes napi rutinná tenni ezeket a szabályokat, hiszen olyan kis lépések, amelyek nem igényelnek sok erőfeszítést, a háztartásunk és a környezetünk számára előnyösek. Ennek köszönhetően több pénzt takaríthatunk meg, egészségesebben táplálkozhatunk, és ökotudatos életet élhetünk.