Back to top

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A megyeszékhely központjától öt kilométerre, Sóstóhegyen, a Nyíregyházi Erdészet épületében működő oktatóközpontban

az óvodásoktól az egyetemistákig minden korosztály számára szerveznek kétórás, fél- vagy egész napos programokat,

lehetőség szerint minél többet az erdőben. A kinti foglalkozások helyszíne a megyeszékhely tüdejének számító Sóstói-erdő, ahol erdei tanterem, tanösvények, tájékoztató táblák segítik a munkát.

Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával
Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával

„A programok mindig élményközpontúak. Fontosnak tartjuk, hogy az idelátogatók ismerjék meg az erdész mindennapi munkáját. Korosztálytól függ, hogy ebbe milyen mélységig megyünk bele. Bejönnek az Állati jó nyomozás, valamint a Miért jó a zord tél? elnevezésű programokra, a madáretető- madárgyűrűző foglalkozásokra, és szívesen vesznek részt a Sóstói-erdőben az évszakokhoz kapcsolódó tanösvénytúrákon. Ezekbe ’rejtve’ hallhatják és láthatják, mindennapi életünkben hogyan vesznek körül minket az élő és a feldolgozott fák. Szó szerint, mint az erdő fohászában… egész életünkben” – fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő, az erdei iskola vezetője.

Őt is tanította az erdei iskola névadója, dr. Pál Miklós (1931–2005). A megyeszékhelyen csak Micu bácsiként ismert professzor a Nyíregyházi Főiskola alapító tagja, intézetvezetője, főiskolai tanára volt. Biológia-földrajz szakos tanári és agrármérnöki diplomát egyaránt szerzett. Nevéhez fűződik a Tuzson János Botanikus Kert 1972-es megalapítása.

Azt vallotta, hogy a növényeket meg kell ismerni, mert amit megismer az ember, azt megszereti és félti is.

Mindkét megyében

A környezeti nevelés kiemelt helyen szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami erdőit kezelő társaságnál, mindkét megyeszékhelyen működtet erdei iskolát. A NYÍRERDŐ munkatársai vallják, hogy azért is fontos az erdei iskolai tevékenység, mert a gyerekeken keresztül a szülők, családok szemlélete is formálható.

Az erdei iskola jól felszerelt foglalkoztatóval és kerti oktatóval várja a gyermekcsoportokat. A fagyártmányüzem, illetve az erdőben folyó erdőkezelési munkák lehetőséget adnak az erdőgazdálkodás fő elemeinek bemutatására. A programban kiemelt helyet foglal el az erdő élővilága, az erdészek munkája, és az erdészeti hagyományok ápolása. A diákok az erdőpedagógiai foglakozásokon kívül megismerkedhetnek a népi hagyományokkal, kenyérsütéssel, a tanyák állataival és kézműveskedhetnek, vagy akár madárgyűrűzésen is részt vehetnek.

„Módszereink elsősorban a gyakorlati ismeretek megszerzésére irányulnak, közvetlen megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, sok játékkal, dallal. Igazodunk az időjáráshoz, a csoportok életkorához, az iskolai tananyaghoz. Erdei iskolánk sajátossága, népszerűségünk egyik titka, hogy a nálunk dolgozó erdészek szívesen, nagy szakértelemmel, és meglepő pedagógiai érzékkel tartanak foglalkozásokat” – avat be a mindennapi munkába az iskola vezetője.

A foglalkozásokon évente 4-5 ezer gyerek vesz részt, nagyon sok a visszatérő csoport.

A programokon kívül az év jeles napjaihoz kötődően nagyobb rendezvényekkel is várják a nyíregyházi gyerekeket. Az Erdők Nemzetközi Napját márciusban rendhagyóan különböző pályázatokkal színesítik – volt már meseíró, népdaléneklési, alkotói és rajzverseny is. Hagyomány, hogy a Madarak és Fák Napja alkalmából óvodásoknak szavaló-, iskolásoknak akadályversenyt hirdetnek, a Tuzson János Botanikus Kertben pedig nagyszabású rendezvényt tartanak.

Kézműves foglalkozás az erdők hetén
Kézműves foglalkozás az erdők hetén

Tavasszal az osztályok több napra jönnek, a tanévzárás után pedig napközis tábor nyitja meg kapuit. Ősszel az Erdők Hetén nagyon népszerű a Fedezd fel az erdőt az erdészekkel rendezvény, amikor két napig forgószínpadszerűen az erdészek élőben mutatják be mindennapi tevékenységüket. Szintén az Erdők Hetéhez kapcsolódik a felsősöknek szóló Kiből lesz az erdész? akadályverseny is. Az év legnagyobb nyílt rendezvénye az úgynevezett NYÍRERDŐ Nap a Sóstói-erdőben kialakított Erdei Tornapályán.

Kulturális programokkal, erdőhöz kötődő bemutatókkal, foglalkozásokkal, játékos családi vetélkedővel és a többi közt futóversennyel várják az érdeklődőket a varázslatos őszi színekben pompázó parkerdőben.

Az erdei iskola a jubileum alkalmából hirdette meg az Erdőt – erdészt az iskolába! elnevezésű programot, amelynek keretében rendhagyó tanórákat tartanak a nyíregyházi iskolákban. A kezdeményezés nagy sikert aratott, folyamatosan érkeznek a megkeresések.

Elsősorban hatodik osztályokba, az erdő témakör zárásaként hívták meg a szakembereket, de alsó tagozatosok napközis foglalkozásaira is többször ellátogattak már. A bemutató alatt megértik a gyerekek, mi valójában az erdészek munkája, játékos formában ismerkednek a fenntartható erdőgazdálkodással, az erdő élővilágával, annak összefüggéseivel. A szakmai ismeretek mellett azonban mindennél fontosabb a maradandó ÉLMÉNY!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.