Back to top

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A megyeszékhely központjától öt kilométerre, Sóstóhegyen, a Nyíregyházi Erdészet épületében működő oktatóközpontban

az óvodásoktól az egyetemistákig minden korosztály számára szerveznek kétórás, fél- vagy egész napos programokat,

lehetőség szerint minél többet az erdőben. A kinti foglalkozások helyszíne a megyeszékhely tüdejének számító Sóstói-erdő, ahol erdei tanterem, tanösvények, tájékoztató táblák segítik a munkát.

Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával
Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával

„A programok mindig élményközpontúak. Fontosnak tartjuk, hogy az idelátogatók ismerjék meg az erdész mindennapi munkáját. Korosztálytól függ, hogy ebbe milyen mélységig megyünk bele. Bejönnek az Állati jó nyomozás, valamint a Miért jó a zord tél? elnevezésű programokra, a madáretető- madárgyűrűző foglalkozásokra, és szívesen vesznek részt a Sóstói-erdőben az évszakokhoz kapcsolódó tanösvénytúrákon. Ezekbe ’rejtve’ hallhatják és láthatják, mindennapi életünkben hogyan vesznek körül minket az élő és a feldolgozott fák. Szó szerint, mint az erdő fohászában… egész életünkben” – fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő, az erdei iskola vezetője.

Őt is tanította az erdei iskola névadója, dr. Pál Miklós (1931–2005). A megyeszékhelyen csak Micu bácsiként ismert professzor a Nyíregyházi Főiskola alapító tagja, intézetvezetője, főiskolai tanára volt. Biológia-földrajz szakos tanári és agrármérnöki diplomát egyaránt szerzett. Nevéhez fűződik a Tuzson János Botanikus Kert 1972-es megalapítása.

Azt vallotta, hogy a növényeket meg kell ismerni, mert amit megismer az ember, azt megszereti és félti is.

Mindkét megyében

A környezeti nevelés kiemelt helyen szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami erdőit kezelő társaságnál, mindkét megyeszékhelyen működtet erdei iskolát. A NYÍRERDŐ munkatársai vallják, hogy azért is fontos az erdei iskolai tevékenység, mert a gyerekeken keresztül a szülők, családok szemlélete is formálható.

Az erdei iskola jól felszerelt foglalkoztatóval és kerti oktatóval várja a gyermekcsoportokat. A fagyártmányüzem, illetve az erdőben folyó erdőkezelési munkák lehetőséget adnak az erdőgazdálkodás fő elemeinek bemutatására. A programban kiemelt helyet foglal el az erdő élővilága, az erdészek munkája, és az erdészeti hagyományok ápolása. A diákok az erdőpedagógiai foglakozásokon kívül megismerkedhetnek a népi hagyományokkal, kenyérsütéssel, a tanyák állataival és kézműveskedhetnek, vagy akár madárgyűrűzésen is részt vehetnek.

„Módszereink elsősorban a gyakorlati ismeretek megszerzésére irányulnak, közvetlen megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, sok játékkal, dallal. Igazodunk az időjáráshoz, a csoportok életkorához, az iskolai tananyaghoz. Erdei iskolánk sajátossága, népszerűségünk egyik titka, hogy a nálunk dolgozó erdészek szívesen, nagy szakértelemmel, és meglepő pedagógiai érzékkel tartanak foglalkozásokat” – avat be a mindennapi munkába az iskola vezetője.

A foglalkozásokon évente 4-5 ezer gyerek vesz részt, nagyon sok a visszatérő csoport.

A programokon kívül az év jeles napjaihoz kötődően nagyobb rendezvényekkel is várják a nyíregyházi gyerekeket. Az Erdők Nemzetközi Napját márciusban rendhagyóan különböző pályázatokkal színesítik – volt már meseíró, népdaléneklési, alkotói és rajzverseny is. Hagyomány, hogy a Madarak és Fák Napja alkalmából óvodásoknak szavaló-, iskolásoknak akadályversenyt hirdetnek, a Tuzson János Botanikus Kertben pedig nagyszabású rendezvényt tartanak.

Kézműves foglalkozás az erdők hetén
Kézműves foglalkozás az erdők hetén

Tavasszal az osztályok több napra jönnek, a tanévzárás után pedig napközis tábor nyitja meg kapuit. Ősszel az Erdők Hetén nagyon népszerű a Fedezd fel az erdőt az erdészekkel rendezvény, amikor két napig forgószínpadszerűen az erdészek élőben mutatják be mindennapi tevékenységüket. Szintén az Erdők Hetéhez kapcsolódik a felsősöknek szóló Kiből lesz az erdész? akadályverseny is. Az év legnagyobb nyílt rendezvénye az úgynevezett NYÍRERDŐ Nap a Sóstói-erdőben kialakított Erdei Tornapályán.

Kulturális programokkal, erdőhöz kötődő bemutatókkal, foglalkozásokkal, játékos családi vetélkedővel és a többi közt futóversennyel várják az érdeklődőket a varázslatos őszi színekben pompázó parkerdőben.

Az erdei iskola a jubileum alkalmából hirdette meg az Erdőt – erdészt az iskolába! elnevezésű programot, amelynek keretében rendhagyó tanórákat tartanak a nyíregyházi iskolákban. A kezdeményezés nagy sikert aratott, folyamatosan érkeznek a megkeresések.

Elsősorban hatodik osztályokba, az erdő témakör zárásaként hívták meg a szakembereket, de alsó tagozatosok napközis foglalkozásaira is többször ellátogattak már. A bemutató alatt megértik a gyerekek, mi valójában az erdészek munkája, játékos formában ismerkednek a fenntartható erdőgazdálkodással, az erdő élővilágával, annak összefüggéseivel. A szakmai ismeretek mellett azonban mindennél fontosabb a maradandó ÉLMÉNY!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Ki kell állnunk a világ elé

Nem kell a nemek közti egyenlőtlenségeket feltétlenül felszámolni, inkább fel kell azokat használni a mezőgazdaságban is. Erre a következtetésre jutottak a "Milyen kihívások állnak a mezőgazdaságban dolgozó nők előtt?" című kerekasztal beszélgetés résztvevői.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létrejött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

Az osztatlan közös jogi útvesztőjéről a fiatal gazda klubesteken

Országszerte ismét megnyitottak az Fiatal Gazda Klubok. Az idén elsőként Keszthelyen és Tiszadobon tartották meg a rendezvényt, ahol a földügyi ügyintézés gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel az osztatlan közös tulajdonú földterületek használatára, valamint a földvásárlás finanszírozása volt a téma.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.