Back to top

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A megyeszékhely központjától öt kilométerre, Sóstóhegyen, a Nyíregyházi Erdészet épületében működő oktatóközpontban

az óvodásoktól az egyetemistákig minden korosztály számára szerveznek kétórás, fél- vagy egész napos programokat,

lehetőség szerint minél többet az erdőben. A kinti foglalkozások helyszíne a megyeszékhely tüdejének számító Sóstói-erdő, ahol erdei tanterem, tanösvények, tájékoztató táblák segítik a munkát.

Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával
Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával

„A programok mindig élményközpontúak. Fontosnak tartjuk, hogy az idelátogatók ismerjék meg az erdész mindennapi munkáját. Korosztálytól függ, hogy ebbe milyen mélységig megyünk bele. Bejönnek az Állati jó nyomozás, valamint a Miért jó a zord tél? elnevezésű programokra, a madáretető- madárgyűrűző foglalkozásokra, és szívesen vesznek részt a Sóstói-erdőben az évszakokhoz kapcsolódó tanösvénytúrákon. Ezekbe ’rejtve’ hallhatják és láthatják, mindennapi életünkben hogyan vesznek körül minket az élő és a feldolgozott fák. Szó szerint, mint az erdő fohászában… egész életünkben” – fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő, az erdei iskola vezetője.

Őt is tanította az erdei iskola névadója, dr. Pál Miklós (1931–2005). A megyeszékhelyen csak Micu bácsiként ismert professzor a Nyíregyházi Főiskola alapító tagja, intézetvezetője, főiskolai tanára volt. Biológia-földrajz szakos tanári és agrármérnöki diplomát egyaránt szerzett. Nevéhez fűződik a Tuzson János Botanikus Kert 1972-es megalapítása.

Azt vallotta, hogy a növényeket meg kell ismerni, mert amit megismer az ember, azt megszereti és félti is.

Mindkét megyében

A környezeti nevelés kiemelt helyen szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami erdőit kezelő társaságnál, mindkét megyeszékhelyen működtet erdei iskolát. A NYÍRERDŐ munkatársai vallják, hogy azért is fontos az erdei iskolai tevékenység, mert a gyerekeken keresztül a szülők, családok szemlélete is formálható.

Az erdei iskola jól felszerelt foglalkoztatóval és kerti oktatóval várja a gyermekcsoportokat. A fagyártmányüzem, illetve az erdőben folyó erdőkezelési munkák lehetőséget adnak az erdőgazdálkodás fő elemeinek bemutatására. A programban kiemelt helyet foglal el az erdő élővilága, az erdészek munkája, és az erdészeti hagyományok ápolása. A diákok az erdőpedagógiai foglakozásokon kívül megismerkedhetnek a népi hagyományokkal, kenyérsütéssel, a tanyák állataival és kézműveskedhetnek, vagy akár madárgyűrűzésen is részt vehetnek.

„Módszereink elsősorban a gyakorlati ismeretek megszerzésére irányulnak, közvetlen megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, sok játékkal, dallal. Igazodunk az időjáráshoz, a csoportok életkorához, az iskolai tananyaghoz. Erdei iskolánk sajátossága, népszerűségünk egyik titka, hogy a nálunk dolgozó erdészek szívesen, nagy szakértelemmel, és meglepő pedagógiai érzékkel tartanak foglalkozásokat” – avat be a mindennapi munkába az iskola vezetője.

A foglalkozásokon évente 4-5 ezer gyerek vesz részt, nagyon sok a visszatérő csoport.

A programokon kívül az év jeles napjaihoz kötődően nagyobb rendezvényekkel is várják a nyíregyházi gyerekeket. Az Erdők Nemzetközi Napját márciusban rendhagyóan különböző pályázatokkal színesítik – volt már meseíró, népdaléneklési, alkotói és rajzverseny is. Hagyomány, hogy a Madarak és Fák Napja alkalmából óvodásoknak szavaló-, iskolásoknak akadályversenyt hirdetnek, a Tuzson János Botanikus Kertben pedig nagyszabású rendezvényt tartanak.

Kézműves foglalkozás az erdők hetén
Kézműves foglalkozás az erdők hetén

Tavasszal az osztályok több napra jönnek, a tanévzárás után pedig napközis tábor nyitja meg kapuit. Ősszel az Erdők Hetén nagyon népszerű a Fedezd fel az erdőt az erdészekkel rendezvény, amikor két napig forgószínpadszerűen az erdészek élőben mutatják be mindennapi tevékenységüket. Szintén az Erdők Hetéhez kapcsolódik a felsősöknek szóló Kiből lesz az erdész? akadályverseny is. Az év legnagyobb nyílt rendezvénye az úgynevezett NYÍRERDŐ Nap a Sóstói-erdőben kialakított Erdei Tornapályán.

Kulturális programokkal, erdőhöz kötődő bemutatókkal, foglalkozásokkal, játékos családi vetélkedővel és a többi közt futóversennyel várják az érdeklődőket a varázslatos őszi színekben pompázó parkerdőben.

Az erdei iskola a jubileum alkalmából hirdette meg az Erdőt – erdészt az iskolába! elnevezésű programot, amelynek keretében rendhagyó tanórákat tartanak a nyíregyházi iskolákban. A kezdeményezés nagy sikert aratott, folyamatosan érkeznek a megkeresések.

Elsősorban hatodik osztályokba, az erdő témakör zárásaként hívták meg a szakembereket, de alsó tagozatosok napközis foglalkozásaira is többször ellátogattak már. A bemutató alatt megértik a gyerekek, mi valójában az erdészek munkája, játékos formában ismerkednek a fenntartható erdőgazdálkodással, az erdő élővilágával, annak összefüggéseivel. A szakmai ismeretek mellett azonban mindennél fontosabb a maradandó ÉLMÉNY!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Átadták a Zöld Óvoda címeket – 235 intézmény kapta meg az elismerést

Már tizenharmadik alkalommal ítélték oda a Zöld Óvoda és az Örökös Zöld Óvoda címeket, idén összesen 235 intézménynek. Az okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára adta át.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.