Back to top

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A megyeszékhely központjától öt kilométerre, Sóstóhegyen, a Nyíregyházi Erdészet épületében működő oktatóközpontban

az óvodásoktól az egyetemistákig minden korosztály számára szerveznek kétórás, fél- vagy egész napos programokat,

lehetőség szerint minél többet az erdőben. A kinti foglalkozások helyszíne a megyeszékhely tüdejének számító Sóstói-erdő, ahol erdei tanterem, tanösvények, tájékoztató táblák segítik a munkát.

Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával
Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával

„A programok mindig élményközpontúak. Fontosnak tartjuk, hogy az idelátogatók ismerjék meg az erdész mindennapi munkáját. Korosztálytól függ, hogy ebbe milyen mélységig megyünk bele. Bejönnek az Állati jó nyomozás, valamint a Miért jó a zord tél? elnevezésű programokra, a madáretető- madárgyűrűző foglalkozásokra, és szívesen vesznek részt a Sóstói-erdőben az évszakokhoz kapcsolódó tanösvénytúrákon. Ezekbe ’rejtve’ hallhatják és láthatják, mindennapi életünkben hogyan vesznek körül minket az élő és a feldolgozott fák. Szó szerint, mint az erdő fohászában… egész életünkben” – fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő, az erdei iskola vezetője.

Őt is tanította az erdei iskola névadója, dr. Pál Miklós (1931–2005). A megyeszékhelyen csak Micu bácsiként ismert professzor a Nyíregyházi Főiskola alapító tagja, intézetvezetője, főiskolai tanára volt. Biológia-földrajz szakos tanári és agrármérnöki diplomát egyaránt szerzett. Nevéhez fűződik a Tuzson János Botanikus Kert 1972-es megalapítása.

Azt vallotta, hogy a növényeket meg kell ismerni, mert amit megismer az ember, azt megszereti és félti is.

Mindkét megyében

A környezeti nevelés kiemelt helyen szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami erdőit kezelő társaságnál, mindkét megyeszékhelyen működtet erdei iskolát. A NYÍRERDŐ munkatársai vallják, hogy azért is fontos az erdei iskolai tevékenység, mert a gyerekeken keresztül a szülők, családok szemlélete is formálható.

Az erdei iskola jól felszerelt foglalkoztatóval és kerti oktatóval várja a gyermekcsoportokat. A fagyártmányüzem, illetve az erdőben folyó erdőkezelési munkák lehetőséget adnak az erdőgazdálkodás fő elemeinek bemutatására. A programban kiemelt helyet foglal el az erdő élővilága, az erdészek munkája, és az erdészeti hagyományok ápolása. A diákok az erdőpedagógiai foglakozásokon kívül megismerkedhetnek a népi hagyományokkal, kenyérsütéssel, a tanyák állataival és kézműveskedhetnek, vagy akár madárgyűrűzésen is részt vehetnek.

„Módszereink elsősorban a gyakorlati ismeretek megszerzésére irányulnak, közvetlen megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, sok játékkal, dallal. Igazodunk az időjáráshoz, a csoportok életkorához, az iskolai tananyaghoz. Erdei iskolánk sajátossága, népszerűségünk egyik titka, hogy a nálunk dolgozó erdészek szívesen, nagy szakértelemmel, és meglepő pedagógiai érzékkel tartanak foglalkozásokat” – avat be a mindennapi munkába az iskola vezetője.

A foglalkozásokon évente 4-5 ezer gyerek vesz részt, nagyon sok a visszatérő csoport.

A programokon kívül az év jeles napjaihoz kötődően nagyobb rendezvényekkel is várják a nyíregyházi gyerekeket. Az Erdők Nemzetközi Napját márciusban rendhagyóan különböző pályázatokkal színesítik – volt már meseíró, népdaléneklési, alkotói és rajzverseny is. Hagyomány, hogy a Madarak és Fák Napja alkalmából óvodásoknak szavaló-, iskolásoknak akadályversenyt hirdetnek, a Tuzson János Botanikus Kertben pedig nagyszabású rendezvényt tartanak.

Kézműves foglalkozás az erdők hetén
Kézműves foglalkozás az erdők hetén

Tavasszal az osztályok több napra jönnek, a tanévzárás után pedig napközis tábor nyitja meg kapuit. Ősszel az Erdők Hetén nagyon népszerű a Fedezd fel az erdőt az erdészekkel rendezvény, amikor két napig forgószínpadszerűen az erdészek élőben mutatják be mindennapi tevékenységüket. Szintén az Erdők Hetéhez kapcsolódik a felsősöknek szóló Kiből lesz az erdész? akadályverseny is. Az év legnagyobb nyílt rendezvénye az úgynevezett NYÍRERDŐ Nap a Sóstói-erdőben kialakított Erdei Tornapályán.

Kulturális programokkal, erdőhöz kötődő bemutatókkal, foglalkozásokkal, játékos családi vetélkedővel és a többi közt futóversennyel várják az érdeklődőket a varázslatos őszi színekben pompázó parkerdőben.

Az erdei iskola a jubileum alkalmából hirdette meg az Erdőt – erdészt az iskolába! elnevezésű programot, amelynek keretében rendhagyó tanórákat tartanak a nyíregyházi iskolákban. A kezdeményezés nagy sikert aratott, folyamatosan érkeznek a megkeresések.

Elsősorban hatodik osztályokba, az erdő témakör zárásaként hívták meg a szakembereket, de alsó tagozatosok napközis foglalkozásaira is többször ellátogattak már. A bemutató alatt megértik a gyerekek, mi valójában az erdészek munkája, játékos formában ismerkednek a fenntartható erdőgazdálkodással, az erdő élővilágával, annak összefüggéseivel. A szakmai ismeretek mellett azonban mindennél fontosabb a maradandó ÉLMÉNY!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Bendegúz, dínók és a gyerekvasút

A lillafüredi és a gemenci után, a Kispöfögők mesekönyv-sorozat legújabb kötete a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján kalauzolja olvasóit. Bendegúz Mk-45-ös dízelmozdony és barátai különleges és humoros eseményekbe keverednek, a történetek közben pedig megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, közelmúltbeli és évszázados történetét.

Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Munkaerőmegtartási jó gyakorlat, testközelből

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az élelmiszeripari tagság számára a „FEJLŐDJÜNK EGYÜTT!” programsorozat keretében kamarai finanszírozással 2019. november 19-én újabb gyárlátogatást szervezett az Eisberg Hungary Kft. gyáli üzemébe.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.

Szakmai mestereket avattak

Patkolókovácsok, méhészek és pékek, összesen 21 ember vehetett át mesteroklevelet kedden Budapesten. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében szerzett mesterlevél a szakmák hírnevét öregbíti.