Back to top

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A megyeszékhely központjától öt kilométerre, Sóstóhegyen, a Nyíregyházi Erdészet épületében működő oktatóközpontban

az óvodásoktól az egyetemistákig minden korosztály számára szerveznek kétórás, fél- vagy egész napos programokat,

lehetőség szerint minél többet az erdőben. A kinti foglalkozások helyszíne a megyeszékhely tüdejének számító Sóstói-erdő, ahol erdei tanterem, tanösvények, tájékoztató táblák segítik a munkát.

Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával
Ismerkedés a madarakkal Petrilláné Bartha Enikő irányításával

„A programok mindig élményközpontúak. Fontosnak tartjuk, hogy az idelátogatók ismerjék meg az erdész mindennapi munkáját. Korosztálytól függ, hogy ebbe milyen mélységig megyünk bele. Bejönnek az Állati jó nyomozás, valamint a Miért jó a zord tél? elnevezésű programokra, a madáretető- madárgyűrűző foglalkozásokra, és szívesen vesznek részt a Sóstói-erdőben az évszakokhoz kapcsolódó tanösvénytúrákon. Ezekbe ’rejtve’ hallhatják és láthatják, mindennapi életünkben hogyan vesznek körül minket az élő és a feldolgozott fák. Szó szerint, mint az erdő fohászában… egész életünkben” – fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő, az erdei iskola vezetője.

Őt is tanította az erdei iskola névadója, dr. Pál Miklós (1931–2005). A megyeszékhelyen csak Micu bácsiként ismert professzor a Nyíregyházi Főiskola alapító tagja, intézetvezetője, főiskolai tanára volt. Biológia-földrajz szakos tanári és agrármérnöki diplomát egyaránt szerzett. Nevéhez fűződik a Tuzson János Botanikus Kert 1972-es megalapítása.

Azt vallotta, hogy a növényeket meg kell ismerni, mert amit megismer az ember, azt megszereti és félti is.

Mindkét megyében

A környezeti nevelés kiemelt helyen szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye állami erdőit kezelő társaságnál, mindkét megyeszékhelyen működtet erdei iskolát. A NYÍRERDŐ munkatársai vallják, hogy azért is fontos az erdei iskolai tevékenység, mert a gyerekeken keresztül a szülők, családok szemlélete is formálható.

Az erdei iskola jól felszerelt foglalkoztatóval és kerti oktatóval várja a gyermekcsoportokat. A fagyártmányüzem, illetve az erdőben folyó erdőkezelési munkák lehetőséget adnak az erdőgazdálkodás fő elemeinek bemutatására. A programban kiemelt helyet foglal el az erdő élővilága, az erdészek munkája, és az erdészeti hagyományok ápolása. A diákok az erdőpedagógiai foglakozásokon kívül megismerkedhetnek a népi hagyományokkal, kenyérsütéssel, a tanyák állataival és kézműveskedhetnek, vagy akár madárgyűrűzésen is részt vehetnek.

„Módszereink elsősorban a gyakorlati ismeretek megszerzésére irányulnak, közvetlen megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, sok játékkal, dallal. Igazodunk az időjáráshoz, a csoportok életkorához, az iskolai tananyaghoz. Erdei iskolánk sajátossága, népszerűségünk egyik titka, hogy a nálunk dolgozó erdészek szívesen, nagy szakértelemmel, és meglepő pedagógiai érzékkel tartanak foglalkozásokat” – avat be a mindennapi munkába az iskola vezetője.

A foglalkozásokon évente 4-5 ezer gyerek vesz részt, nagyon sok a visszatérő csoport.

A programokon kívül az év jeles napjaihoz kötődően nagyobb rendezvényekkel is várják a nyíregyházi gyerekeket. Az Erdők Nemzetközi Napját márciusban rendhagyóan különböző pályázatokkal színesítik – volt már meseíró, népdaléneklési, alkotói és rajzverseny is. Hagyomány, hogy a Madarak és Fák Napja alkalmából óvodásoknak szavaló-, iskolásoknak akadályversenyt hirdetnek, a Tuzson János Botanikus Kertben pedig nagyszabású rendezvényt tartanak.

Kézműves foglalkozás az erdők hetén
Kézműves foglalkozás az erdők hetén

Tavasszal az osztályok több napra jönnek, a tanévzárás után pedig napközis tábor nyitja meg kapuit. Ősszel az Erdők Hetén nagyon népszerű a Fedezd fel az erdőt az erdészekkel rendezvény, amikor két napig forgószínpadszerűen az erdészek élőben mutatják be mindennapi tevékenységüket. Szintén az Erdők Hetéhez kapcsolódik a felsősöknek szóló Kiből lesz az erdész? akadályverseny is. Az év legnagyobb nyílt rendezvénye az úgynevezett NYÍRERDŐ Nap a Sóstói-erdőben kialakított Erdei Tornapályán.

Kulturális programokkal, erdőhöz kötődő bemutatókkal, foglalkozásokkal, játékos családi vetélkedővel és a többi közt futóversennyel várják az érdeklődőket a varázslatos őszi színekben pompázó parkerdőben.

Az erdei iskola a jubileum alkalmából hirdette meg az Erdőt – erdészt az iskolába! elnevezésű programot, amelynek keretében rendhagyó tanórákat tartanak a nyíregyházi iskolákban. A kezdeményezés nagy sikert aratott, folyamatosan érkeznek a megkeresések.

Elsősorban hatodik osztályokba, az erdő témakör zárásaként hívták meg a szakembereket, de alsó tagozatosok napközis foglalkozásaira is többször ellátogattak már. A bemutató alatt megértik a gyerekek, mi valójában az erdészek munkája, játékos formában ismerkednek a fenntartható erdőgazdálkodással, az erdő élővilágával, annak összefüggéseivel. A szakmai ismeretek mellett azonban mindennél fontosabb a maradandó ÉLMÉNY!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Alsóvadácsi Vadászpanzió

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse szívében található szállást családoknak, pároknak, kirándulni vágyóknak és cégeknek egyaránt ajánljuk, hogy egy időre elszakadhassanak a város zajától és csodás környezetben pihenhessenek. A 25 férőhelyes panzió a Süttő és Tardos közötti főút mentén áll, így könnyen megközelíthető autóval.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása a Dunántúlon és az északi országrészben

Az elmúlt 48 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. május 26-tól (kedd) a Dunántúlon és az északi országrészben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

Vadászati Világkiállítás: csoda a sívó homokon

Alig másfél kilométerre a trianoni határtól, Tompa közelében, Sáskalaposon avatott emlékerdőt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Az állami erdészet egy hektárnyi erdő telepítésével emlékezett a Magyarországon 50 évvel ezelőtti tartott Vadászati Világkiállításra, s egyben fel kívánja hívni a figyelmet a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításra.

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.