Back to top

Egy kedves énekes a távoli Venezuelából és Kolumbiából

A kanári már hosszú évszázadok óta töretlen népszerűségnek örvend kontinensünkön, különösen rokonait becsülik nagyra azok a madarászok, akik elsősorban énekükért tartanak otthonukban apró tollasokat. Így nem meglepő, hogy Amerika felfedezése után nem sokkal már megérkeztek az Újvilágból a különféle papagájok mellett olykor apró énekesek is.

Jelentősebb számban azonban a XIX. században kezdtek el kedvtelésből tartott állatfajokat importálni a távoli földrészekről, mivel ekkor már a szállítási költségek nem voltak oly magasak, hogy ezt a jómódú polgárok ne tudták volna kifizetni, így először Hagenbeck jóvoltából az 1870-es években jelentek meg az európai madárpiacokon a tűzpintyek is.

A tűzpinty Északkelet-Kolumbia és Észak-Venezuela 300-1200 méter magasságban fekvő erdős, ligetes területek lakója.

Tartása leginkább a tengelicéhez és a kanárihoz hasonlít, ezért nem meglepő, hogy hamar igencsak közkedveltté vált, s mivel már egy nagyobb kalitkában is könnyedén szaporodásra bírható, így hamarosan tenyésztése is megkezdődött, főként Belgiumban, Hollandiában és Németországban.

Fotó: Tóth Zsigmond
A tűzpinty, melyet tűzcsíznek vagy kapucinuscsíznak is neveznek, könnyen keresztezhető más rokon fajokkal,. így a kanárival is. A madarászok már régóta szerették volna kinemesíteni a vörös színű kanárit, de ez nem járt sikerrel, viszont a tűzpinty és a kanári keresztezéséből származó hím egyedek utódainak tollazatában rendre megjelent a vörös szín, így vált lehetővé, hogy a vörös színű kanárit kinemesítsék.

A tűzpinty szerencsére fajtisztán tenyésztve is elterjedt madárnak számít,

s mivel ára mindig is magas volt, így nagy figyelmet szenteltek rá a tenyésztők. Európába már hosszú évtizedek óta nem érkezett vérfrissítés, de szerencsére a beltenyésztés nem jellemző, az állomány genetikailag gazdag. Mára a tűzpintynek számos színváltozata is előfordul, így pl. barna, achát és izabella is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.

Hódít a precízió és a digitalizáció

A szemináriumi szezon közepén, november 20-án, a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közösen tejtermeléssel kapcsolatos szakmai rendezvényt tartott Hajdúnánáson. A közel ötórás programra négy olyan világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk területén a gyakorlati hozzáértésben is élen járnak.

Bemutatkoztak Dióspuszta yearlingjei

A nyár végén tartott nyílt napon a nagyközönség is megismerhette a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménesének másféléveseit, akik rövidesen felkerülnek a versenyistállókba belovaglásra, illetve jövő nyáron már be is mutatkozhatnak.

Nemzeti kisállat-kiállításunk remekelt

Úgy a hazai, mint a külföldről érkező látogatók, de a kiállítók is emlékezetes és szakmai szempontból is kiemelkedő nemzeti kisállat-kiállításon vehettek részt.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.