Back to top

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

A sztyeppék ínségeledele mindenütt jelen van Eurázsia füves pusztáin, Alsó-Ausztriában éri el elterjedésének nyugati határát. Melegkori maradványfaj. A szakirodalomból ismert korábbi állományainak jelentős része mára kiveszett; csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó, meredek löszfalak növényzetében találhatók izolált, néhány száz tőből álló populációi. Természetes szaporodását gátolja, hogy magja csak nyílt talajfelszínen csírázik, fiatal korában a csigáktól a földibolháig számos kártevő pusztítja, az idősebb töveket pedig a tőrothadás veszélyezteti. Állományainak a gyepképző pázsitfüvekkel és a cserjésedéssel is versenyezniük kell.

Fotó: Molnár Péter

Szélvész és báránykák

A növény neve terjedésének módjára utalhat, az Alföldön a tátor szó fergeteget, szélvészt jelentett. Régies nevei: buglyos torján, abajdóc, tatárkenyér, tatár repce, tatár répa, radária, tantárka, tatárka. Fehér virágokkal borított példányai messziről legelésző birkákra emlékeztetnek (innen származik román neve: „oiţe”, azaz báránykák).

Fotó: Molnár Péter
A tátorján lágyszárú évelő növény, a mészben gazdag, száraz, meleg, humuszban szegény lösz- vagy márgatalajokat kedveli.

Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes, vastag szára 80-150 centiméter magasra nő, belseje fehér, érdesen barázdás, üreges, csomós. Húsos, felső részén sokfejű főgyökere orsó alakban hatol a talajba.

Az egészséges növény enyhén káposztaillatú, ám a pusztuló, rothadó tövek elviselhetetlen büdös szagot árasztanak.

A terebélyes, bokorszerű növény levelei igen nagyok, akár 60 centiméteresre is megnőnek. A levelek alul kisebbek, fölfelé haladva egyre nagyobbak és tagoltabbak, ám a csúcsi levelek egyszerűek, megnyúltak. A szár és a levelek fiatalon szőrösek, később kopaszodók.

Nyersen vagy főzve

A tátorjánról Magyarországon a 16. század óta vannak írásos emlékeink. A 17–18. században a pásztorok fontos tápláléka volt. Idősebb tövei a karalábé gumójánál is nagyobb gyökereket nevelnek, amelyek egy embernek nyersen vagy főzve több napi élelmet adtak. Fazekas Mihály Füvész-könyve buglyos tátorján néven említi, ízét a retek csípősségéhez hasonlítja, amely keserű ízzel párosul. Borbás Vince szerint húsos, édes gyökerét meghámozzák, karikára vagdalják és fiatal hajtásával együtt salátának vagy főzeléknek készítik el.

Először 4-5 éves korában virágzik április-június között. Tömör, később fellazuló, többszörösen összetett végálló fürtvirágzatban nyílnak apró, áthatóan mézédes illatú, fehér vagy rózsaszínes hímnős virágai, amelyek gömbszerűen az egész növényt beborítják. A virágon a családra jellemzően négy, kereszt alakban álló, a csészeleveleknél kétszer hosszabb, tojásdad alakú, tompa végű lapos sziromlevél található. Rovarok porozzák meg.

Fotó: Molnár Péter

Hol keressük?

• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

• Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Belsőbárándi-tátorjános Természetvédelmi Terület

Nyár végére beérő, borsszemnyi, gömbölyded, együregű becőketermése a kocsány csúcsán ül. A termés eleinte vastag, fényes zöld héjú, később kiszáradt, ráncos szürke gömböcske, amely egyetlen, csípős ízű magot rejt.

A gömbforma hajtásrendszer a tőről leválik, majd az ördögszekérhez hasonlóan a szél görgeti (anemochoria), így terjednek a magvai.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Nemecsek újból megfürdik

Sokan keresik a Füvészkertben azt a helyet, ahol Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének hőse, Nemecsek Ernő a medencébe merült. Az ifjúsági regény hősét és a jelenetet szobor idézi meg, amit csütörtökön avattak föl.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

Aki eldobható terméket gyárt, az vegyen részt a takarításban is

Az eldobható, egyszer használatos termékek gyártóit is be kell vonni a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába Németországban - hangsúlyozta a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában.