Back to top

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

A sztyeppék ínségeledele mindenütt jelen van Eurázsia füves pusztáin, Alsó-Ausztriában éri el elterjedésének nyugati határát. Melegkori maradványfaj. A szakirodalomból ismert korábbi állományainak jelentős része mára kiveszett; csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó, meredek löszfalak növényzetében találhatók izolált, néhány száz tőből álló populációi. Természetes szaporodását gátolja, hogy magja csak nyílt talajfelszínen csírázik, fiatal korában a csigáktól a földibolháig számos kártevő pusztítja, az idősebb töveket pedig a tőrothadás veszélyezteti. Állományainak a gyepképző pázsitfüvekkel és a cserjésedéssel is versenyezniük kell.

Fotó: Molnár Péter

Szélvész és báránykák

A növény neve terjedésének módjára utalhat, az Alföldön a tátor szó fergeteget, szélvészt jelentett. Régies nevei: buglyos torján, abajdóc, tatárkenyér, tatár repce, tatár répa, radária, tantárka, tatárka. Fehér virágokkal borított példányai messziről legelésző birkákra emlékeztetnek (innen származik román neve: „oiţe”, azaz báránykák).

Fotó: Molnár Péter
A tátorján lágyszárú évelő növény, a mészben gazdag, száraz, meleg, humuszban szegény lösz- vagy márgatalajokat kedveli.

Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes, vastag szára 80-150 centiméter magasra nő, belseje fehér, érdesen barázdás, üreges, csomós. Húsos, felső részén sokfejű főgyökere orsó alakban hatol a talajba.

Az egészséges növény enyhén káposztaillatú, ám a pusztuló, rothadó tövek elviselhetetlen büdös szagot árasztanak.

A terebélyes, bokorszerű növény levelei igen nagyok, akár 60 centiméteresre is megnőnek. A levelek alul kisebbek, fölfelé haladva egyre nagyobbak és tagoltabbak, ám a csúcsi levelek egyszerűek, megnyúltak. A szár és a levelek fiatalon szőrösek, később kopaszodók.

Nyersen vagy főzve

A tátorjánról Magyarországon a 16. század óta vannak írásos emlékeink. A 17–18. században a pásztorok fontos tápláléka volt. Idősebb tövei a karalábé gumójánál is nagyobb gyökereket nevelnek, amelyek egy embernek nyersen vagy főzve több napi élelmet adtak. Fazekas Mihály Füvész-könyve buglyos tátorján néven említi, ízét a retek csípősségéhez hasonlítja, amely keserű ízzel párosul. Borbás Vince szerint húsos, édes gyökerét meghámozzák, karikára vagdalják és fiatal hajtásával együtt salátának vagy főzeléknek készítik el.

Először 4-5 éves korában virágzik április-június között. Tömör, később fellazuló, többszörösen összetett végálló fürtvirágzatban nyílnak apró, áthatóan mézédes illatú, fehér vagy rózsaszínes hímnős virágai, amelyek gömbszerűen az egész növényt beborítják. A virágon a családra jellemzően négy, kereszt alakban álló, a csészeleveleknél kétszer hosszabb, tojásdad alakú, tompa végű lapos sziromlevél található. Rovarok porozzák meg.

Fotó: Molnár Péter

Hol keressük?

• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

• Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Belsőbárándi-tátorjános Természetvédelmi Terület

Nyár végére beérő, borsszemnyi, gömbölyded, együregű becőketermése a kocsány csúcsán ül. A termés eleinte vastag, fényes zöld héjú, később kiszáradt, ráncos szürke gömböcske, amely egyetlen, csípős ízű magot rejt.

A gömbforma hajtásrendszer a tőről leválik, majd az ördögszekérhez hasonlóan a szél görgeti (anemochoria), így terjednek a magvai.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.