Back to top

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

A sztyeppék ínségeledele mindenütt jelen van Eurázsia füves pusztáin, Alsó-Ausztriában éri el elterjedésének nyugati határát. Melegkori maradványfaj. A szakirodalomból ismert korábbi állományainak jelentős része mára kiveszett; csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó, meredek löszfalak növényzetében találhatók izolált, néhány száz tőből álló populációi. Természetes szaporodását gátolja, hogy magja csak nyílt talajfelszínen csírázik, fiatal korában a csigáktól a földibolháig számos kártevő pusztítja, az idősebb töveket pedig a tőrothadás veszélyezteti. Állományainak a gyepképző pázsitfüvekkel és a cserjésedéssel is versenyezniük kell.

Fotó: Molnár Péter

Szélvész és báránykák

A növény neve terjedésének módjára utalhat, az Alföldön a tátor szó fergeteget, szélvészt jelentett. Régies nevei: buglyos torján, abajdóc, tatárkenyér, tatár repce, tatár répa, radária, tantárka, tatárka. Fehér virágokkal borított példányai messziről legelésző birkákra emlékeztetnek (innen származik román neve: „oiţe”, azaz báránykák).

Fotó: Molnár Péter
A tátorján lágyszárú évelő növény, a mészben gazdag, száraz, meleg, humuszban szegény lösz- vagy márgatalajokat kedveli.

Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes, vastag szára 80-150 centiméter magasra nő, belseje fehér, érdesen barázdás, üreges, csomós. Húsos, felső részén sokfejű főgyökere orsó alakban hatol a talajba.

Az egészséges növény enyhén káposztaillatú, ám a pusztuló, rothadó tövek elviselhetetlen büdös szagot árasztanak.

A terebélyes, bokorszerű növény levelei igen nagyok, akár 60 centiméteresre is megnőnek. A levelek alul kisebbek, fölfelé haladva egyre nagyobbak és tagoltabbak, ám a csúcsi levelek egyszerűek, megnyúltak. A szár és a levelek fiatalon szőrösek, később kopaszodók.

Nyersen vagy főzve

A tátorjánról Magyarországon a 16. század óta vannak írásos emlékeink. A 17–18. században a pásztorok fontos tápláléka volt. Idősebb tövei a karalábé gumójánál is nagyobb gyökereket nevelnek, amelyek egy embernek nyersen vagy főzve több napi élelmet adtak. Fazekas Mihály Füvész-könyve buglyos tátorján néven említi, ízét a retek csípősségéhez hasonlítja, amely keserű ízzel párosul. Borbás Vince szerint húsos, édes gyökerét meghámozzák, karikára vagdalják és fiatal hajtásával együtt salátának vagy főzeléknek készítik el.

Először 4-5 éves korában virágzik április-június között. Tömör, később fellazuló, többszörösen összetett végálló fürtvirágzatban nyílnak apró, áthatóan mézédes illatú, fehér vagy rózsaszínes hímnős virágai, amelyek gömbszerűen az egész növényt beborítják. A virágon a családra jellemzően négy, kereszt alakban álló, a csészeleveleknél kétszer hosszabb, tojásdad alakú, tompa végű lapos sziromlevél található. Rovarok porozzák meg.

Fotó: Molnár Péter

Hol keressük?

• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

• Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Belsőbárándi-tátorjános Természetvédelmi Terület

Nyár végére beérő, borsszemnyi, gömbölyded, együregű becőketermése a kocsány csúcsán ül. A termés eleinte vastag, fényes zöld héjú, később kiszáradt, ráncos szürke gömböcske, amely egyetlen, csípős ízű magot rejt.

A gömbforma hajtásrendszer a tőről leválik, majd az ördögszekérhez hasonlóan a szél görgeti (anemochoria), így terjednek a magvai.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Különleges téli élmények a Hévízi-csatornán

Javában zajlik Hévízen a vízitúraszezon, melynek a természet értékeit védő szigorú szabályai vannak. Lássuk, mit érdemes tudni azoknak, akik szeretnének vízre szállni.

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak feltárása

A Mohácsi csata 500. évfordulójára készülve kötelességünk az itteni sírok feltárása, és a földi maradványok méltó újratemetése - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, szerdán, Mohácson.

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

Minden jövőbeni kormányt kötelez a klímamegállapodás Dániában

Ambiciózus klímacélokban állapodott meg péntek este a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt: az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.