Back to top

A burgonyatermesztés és a klímaváltozás

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb burgonya is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot.
“A klímaváltozás és a burgonyaválság között közvetlen kapcsolat van, egyre erőteljesebb kombinált stresszhatás éri a növényeket Európában, komoly problémát okozva a mezőgazdaságban”

- magyarázta Dr. Drexler Dóra kutató, az ÖMKi ügyvezetője. Magyarország egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete azt vizsgálja európai partnerekkel együttműködve, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is fenntartani egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, a burgonya termelékenységét a jövőben. A SolACE projekt eredményeként ellenállóbb növényfajtákkal és innovatív agrotechnikai megoldásokkal gazdagodhat az agrárium.

Az ÖMKi erőfeszítéseinek indokoltságát különösen jól mutatja, hogy 2018-ban az aszály miatt Európa egész területén csökkent a zöldségfélék terméseredménye, a burgonyaárak pedig Európa-szerte elszabadultak.

„A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, kombinált stresszhelyzeteket idéznek elő számukra. Ez azt jelenti, hogy

ma már nemcsak a tápanyag-utánpótlás terén kell a műtrágyázásnál fenntarthatóbb megoldásokat találnunk, hanem a vízfelhasználás és vízmegtartó képesség fokozásában is,

hiszen véges erőforrásokra, nyersanyagokra támaszkodunk. A SolACE-projektben arra keresünk megoldást európai partnereinkkel együtt, hogyan lehet egyik legfontosabb alapélelmiszerünket, a burgonyát együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz fennállása esetén is fenntartható módon, jó minőségben és elegendő mennyiségben termelni – magyarázza a kutatás hátterét Drexler Dóra, a projekt magyar koordinátora.

Az ÖMKi a hazai gazdák bevonásán alapuló, kutatói on-farm hálózatának mozgósításával üzemi teszteket végez a SolACE-projektben, amely tizennégy európai ország huszonöt kutatói, háttéripari és szaktanácsadói partnerségében valósul meg.

Az ÖMKi egyrészt a fajták ellenállóságának növelése felől közelít a megoldáshoz, másrészt új agrotechnikai módszereket alkalmaz.

Előbbi esetben például egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát tesztelnek a biotermelés keretei között. - A hibrid burgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet. A megoldás kulcsa azonban az agrotechnikai innováció” - mondja Dr. Drexler Dóra.

Az ÖMKi agrotechnikai fejlesztéseinek alapja a talaj: azt keresik a magyar kutatók, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segít a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét javítani, szervesanyag-tartalmát fokozni.

- Ha például pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmazunk előveteményként, azzal gazdagítjuk a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént” - magyarázza a projekt magyar vezetője. Az ÖMKi alapvetése, hogy a talajban élő mikroorganizmusok is a stressztűrő képesség javításának szolgálatába állíthatók. Ezért a vetésforgó átalakítása mellett új talajoltó mikroba-kombinációk hatásvizsgálatát is végzik.

 

 

Forrás: 
ömki

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos témák a SMARTFARMON

Alig több mint két hét múlva kezdetét veszi az egyik leginnovatívabb, legnagyobb szabású precíziós gazdálkodásról szóló konferencia, a SMARTFARM. A Bábolnai Gazdanapok keretében megrendezett eseményre számos kiállító és előadó érkezik, akik közül néhányan röviden bemutatkoztak lapunknak.

Hírét viszik a magyar lovashagyományoknak

Nem pusztán lóverseny, sokkal inkább a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja, egyfajta országimázs rendezvénye – tartják a Nemzeti Vágtáról. A napokban véget érnek a selejtezőként szolgáló előfutamok, ezzel együtt pedig tejessé válik az indulók mezőnye. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató elmondta, idén minden eddiginél több határon túlról érkező versenyzőt várnak az eseményre.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Dél-Tirolban jó almatermésre számítanak

Az egyik legnagyobb olasz almatermesztő konzorcium, a VOG a tavalyihoz hasonló termést vár és az árak emelkedésére számít. Becslések szerint 525 ezer tonna almát takarítanak be a tagjaik, amiből 25 ezer tonna bioalma. A Gala szürete 5-7 nappal később kezdődik, és a júliusi hőség miatt kisebb méretre lehet számítani, a színeződésre viszont kedvezően hatott az augusztusi lehűlés.

Csak egy határig kedvez a paradicsomnak a meleg

A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a hajtatott paradicsom növekedését és a bogyók fejlődését. Az erős besugárzás és az abból eredő nagy meleg azonban már károsan hat, gyengíti a növényeket és nem javítja a hozamot. A nyári körülményekre már az ültetéstől készülni kell.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.

No-deal Brexit: 45 ezer tejelő marhát kellene levágni?

A napokban reppent fel a hír, hogy akár 45 ezer fejős tehén is vágóhídra kerülhet Észak-Írországban, amennyiben nem sikerül a megegyezni az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval. Az ágazati szereplők azonban azt nyilatkozták, szó sincs ilyen tervekről.

Javában zajlik a Vilmos körte szedése

Javában zajlik a Vilmos körte szedése. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 20-25 százalékkal kevesebb, mintegy 25 ezer tonnányi lehet a hazai termés körtéből, a minőség megfelelőnek ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.