Back to top

Egyre drágább a kávé, miközben csökken az ára

Krízisben a világ kávéipara: a brazíliai túltermelésnek köszönhetően májusban tízéves mélypontra estek a termelői árak, miközben egyre több pénzt kell adni egy csésze feketéért.

Világszerte 21 millió család él kávétermesztésből, a 2018-2019-es áresés nagyon nehézzé tette a számukra a túlélést, amihez fontonként egy dollárnál magasabb ár lenne szükséges. Az októberben az Egyesült Államok felé tartó egyik menekültcsoport több tagja elmondta a BBC újságíróinak, hogy a kávékrízis késztette őket otthonuk elhagyására. Az elmúlt tíz évben Guatemala, Nicaragua, El Salvador és Mexikó kávétermelőinek 60 százaléka került olyan helyzetbe, hogy az élelmiszerre elegendő jövedelmük megszerzése is bizonytalanná vált - írja a Népszava.

„Ha a termelőket elbizonytalanítják, aminek következtében nem ültetnek, nem gondozzák növényeiket, az nagyon sötét jövőt vetít előre, mert az igények 2 százalékkal nőnek évente - mondta José Sette, az ENSZ támogatásával 1963-ban megalakult Nemzetközi Kávészervezet főigazgatója. Hozzátette,

miközben a kávéipar 200 milliárd dollárt termel évente, ennek csak tíz százaléka jut el a termesztést végző országokba és ennek csak kevesebb, mint tíz százaléka jut el a farmerekhez.

„Afrikában valószínűleg sokkal drámaibb a helyzet, mert a farmok itt kicsik, a hozamok sokkal alacsonyabbak, mint például Indiában vagy Vietnamban - jegyezte meg Fred Kawuma, az Afrikai Kávészervezet főtitkára. Ahogy az eleve alacsonyabb bevételek csökkennek, a háztartásokban egyre kevesebb jut egészségügyi és tanulási kiadásokra. „Elefántcsontparton már most nagyon durvák a következmények, Togo, Sierra Leone, Libéria termesztőinek is nagyon rosszul megy, nem biztos, hogy folytatni tudják a munkájukat” - vázolta a helyzetet.

Miközben tízéves mélypontra estek a termelői árak, aközben egyre több pénzt kell adni egy csésze feketéért. Valójában miért fizet többet akkor a fogyasztó? Chuck Jones, aki termeszt és kávézókat is működtet, kifejtette a BBC-nek:

egy latte ára 4 dollár (1200 forint), a kávé ebből csak tíz százalékot tesz ki, ő csak ennek az árát tudja befolyásolni. A biotej, a munka, a polifoampoharak, a fedők, fogók, mind olyan tényezők, amelyeket számításba kell venni.
Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A harminc napos hajóutat is képes túlélni

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett legújabb kutatásokkal azt próbálták kideríteni, hogy az ASP vírus a növényi takarmány-összetevőkben képes-e fertőzőképesen fennmaradni egy hosszabb – akár harminc napos – óceánt átszelő hajóutat követően is.

Megjósolni sem lehet, hol áll meg a sertéshús ára

A Magyar Húsiparosok Szövetsége közleménye szerint az év első kilenc hónapjában 10-12 százalékkal drágult a sertéshús. A prognózis alapján az afrikai sertéspestis (ASP) járvány hatása miatt hazánkban, de Európa-szerte is további áremelkedéssel kell számolni.

Minden kilencedik ember éhezik a világon

A FAO október 16-án tartja az Élelmezési Világnapot. Ezen a napon világszerte, mintegy 150 országban különböző rendezvényekkel hívják fel a figyelmet az éhezésre, az élelmezésbiztonságra, és arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges táplálék is fontos. Az éhezésről folytatott nemzetközi diskurzus egyre inkább a táplálkozás és az élelmiszer­ellátó rendszerek átalakításáról szól.

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.

Az Agrárminisztérium tevékeny részt vállal az élelmiszerpazarlás leküzdésében

Október 16-a az ENSZ Élelmezési Világnapja, melynek idei mottója: „Tetteink alakítják a jövőt – egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért.” Ennek alkalmából az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Agrárminisztérium és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös eseményt tartott Budapesten.

Ha oroszokkal üzletelne, most megteheti

Február 10–14. között rendezik Oroszország legnagyobb élelmiszeripari kiállítását, akit érdekel az orosz piac, annak érdemes ott lennie. Az Agrármarketing Centrum segít a szervezésben, 2020-ban is megépíti a nemzeti standot, amelyen öt-hat kiállítónak tud helyet biztosítani.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Az agrárminiszter több ország vezetőjével tárgyalt, mely összesen 1,5 milliárdos piacot fedett le

Nagy István hivatalában fogadta a Török Köztársaság mezőgazdasági és erdészeti miniszterét, India vízügyi miniszterét, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövetét. A keleti országok vezetőivel folytatott kétoldalú tárgyalások során érintették a kereskedelmi lehetőségek bővítését és az öntözés potenciális együttműködési területeit, valamint azok fejlesztésének lehetséges irányait.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.