Back to top

Egyre kevesebb a szúnyog

Az elmúlt hetekben rendkívül intenzív volt a szúnyogok elleni védekezés. Hetente több mint százezer hektáron avatkoztak be a vérszívók számának csökkentése érdekében, csaknem 1200 településen gyérítették a szúnyogokat. A szakemberek eddig több mint 700 ezer hektárnyi területet kezeltek.

Fotó: MTI - Varga György
Számos olyan területen is gyérítettek, ahol az előző években nem okoztak gondot a szúnyogok, egyes településeken többször is meg kellett ismételni a munkákat. A következő napokban a Szigetközben, Komárom, Baja, Mohács térségében, kilenc budapesti kerületben, valamint Szolnokon és a környező településeken, a Velencei-tónál és Baranya megyében dolgoznak majd a szakemberek. Észak-Magyarországon és az Alföldön korábban még nem kezelt településeken vált szükségessé a beavatkozás.

Az Európai Unió területén belül előreláthatóan 2020-tól nem engedélyezik a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi úton történő kijuttatását.

A katasztrófavédelem által irányított országos szúnyoggyérítési program során jelenleg is az irtószer mintegy 40 százalékát földi úton juttatják ki a szakemberek. Ennek előnye az, hogy a munkálatok napnyugta után zajlanak, akár éjszaka is lehet permetezni a vérszívókat, mindezt a méhek veszélyeztetése nélkül. A szúnyoggyérítés tehát a földi kémiai gyérítésre fordított kapacitások növelésével megvalósítható lesz. Kémiai szúnyoggyérítésre jelenleg is kizárólag a települések belterületén van lehetőség, földi úton minden olyan hely elérhető, amelyet korábban repülőről kezeltek.

A lárvagyérítésre jelenleg alkalmazható biológiai készítményt a jövőben is ki lehet majd juttatni repülőről.

A katasztrófavédelem célja, hogy növelje a biológiai módszerrel kezelhető területek nagyságát, ezzel is csökkentve a szúnyogok utánpótlását.

A kifejlett szúnyogok elleni kémiai permetezéshez használt hatóanyagot rendkívül alacsony dózisban alkalmazzák, mindössze 0,6-1 grammot juttatnak ki hektáronként, tizedét a mezőgazdaságban alkalmazott mennyiségnek. Ennek köszönhetően csak az érzékenyebb repülő rovarokra van hatással, a rovarevő madarak nem maradnak táplálék nélkül a szúnyogirtást követően. Ilyen minimális mennyiségben alkalmazott irtószer emberekre, háziállatokra és növényekre nem jelent kockázatot.

A települések egyedi értesítést kapnak a kivitelezés pontos időpontjáról és módjáról, valamint ide kattintva is nyomon lehet követni a heti program részleteit.

Forrás: 
BM OKF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európában is betiltott peszticidek

Miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazolta, hogy a klórpirifosz és a metil-klórpirifosz káros, elsősorban genotoxikus és a fejlődésre neurotoxikus hatásuk van, a Tanács végül megtiltotta a két peszticid európai forgalmazási engedélyének kiadását.

Bezárt egy házhozszállítást végző pizzériát a Nébih

Egy budapesti, pizzakészítést és házhozszállítást végző egység tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei január közepén. Az intézkedésre a helyszínen tapasztalt, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok, így különösen a csótányok és egér jelenléte miatt került sor.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Vízmegőrzés szinergiával

Három hazai cég együttműködésével született meg az a világon egyedülálló komplex talajkezelési technológia, amit Nagy István agrárminiszter jelenlétében mutattak be a sajtónak. A homokhátsági talajokra kifejlesztett módszer legalább hat héten keresztül javítja a talaj vízmegtartó képességét és a talajéletet.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Meg akart tanulni méhészkedni, ezért méheket lopott

Egy 23 éves férfi tavaly július elején a Komárom-Esztergom megyei Kocs község külterületéről ellopott 12 darab méhkaptárt a benne lévő méhcsaládokkal és mézzel együtt. A tettes egyedül szállította el és egy ismerőse telkén pakolta le a zsákmányt – írta a police.hu decemberben.

A növényvédő szerek gyengítik a méhek immunrendszerét

A túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés jelentős károkat tesz a méhállományokban. Az agrártermelésben alkalmazott növényvédő szerek nagymértékben legyengítik a méhek immunrendszerét.

Túltermelés, alacsony árak, magára hagyott kaptárak- válságkezelés a méhészetben

Nemrég olvastam egy cikket a Méhészújságban, melynek címe „Válságban az ágazat?” volt. Igazán figyelemre méltó cikk, bár a címben nem helyénvaló a kérdőjel, a befejező mondata pedig idejét múlta, mert valóban válságban az ágazat.

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.