Back to top

Ezért fogynak a verebek

Valaha Londonban is gyakoriak volta a házi verebek (Passer domesticus), azonban számuk itt is évtizedek óta csökken. 1995-höz képest 71 százalékára csökkent az állományunk. Most úgy tűnik, a kutatóknak sikerült megfejteniük a fogyásuk okát.

A tudósok 3 éven keresztül 11 verébkolóniát figyeltek meg London-szerte. Megszámolták az egyedeket, illetve néhány példánytól vér és ürülékmintákat gyűjtöttek.

A 11 verébcsapatból 7-nél csökkenést lehetett kimutatni, és a madarak nagyjából 74 százalékánál kimutatható volt egy parazita, a madár malária jelenléte (Plasmodium relictum).

Ez jelenleg a legfertőzöttebb vadmadár állomány Észak-Európában – írták a tudósok a Royal Society Open Science című tudományos lapban. Feltételezésük szerint szintén a madár malária lehet a felelős a kelet-európai, észak-amerikai és az indiai állománycsökkenésekért is.

A többi maláriához hasonlóan ez is szúnyogcsípéssel terjed. A betegség következtében fertőzés alakulhat ki, ami halálos lehet a madár számára, és a szülők átadhatják utódaiknak is. A legtöbb verébben kimutatták a parazita jelenlétét, azonban jóval nagyobb mennyiségben voltak jelen azoknak az egyedeknek a szervezetében, melyek a visszaszorulóban lévő kolóniákban éltek.

Sőt, a leginkább fertőzött egyedek ezeknek a csapatoknak a fiatalabb tagjai voltak.

Egyelőre nem tudni, miért ilyen gyakori ez a betegség a házi verebekben, ehhez további vizsgálatok szükségesek.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Kevesebb műtrágya a földeken

A forgalmazók szeptemberig 1,4 millió tonna műtrágyát értékesítettek, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 123 milliárd forint volt, 7,8 százalékkal magasabb a 2018. első három negyedévi értékénél.

Hódít a precízió és a digitalizáció

A szemináriumi szezon közepén, november 20-án, a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közösen tejtermeléssel kapcsolatos szakmai rendezvényt tartott Hajdúnánáson. A közel ötórás programra négy olyan világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk területén a gyakorlati hozzáértésben is élen járnak.

Ígéretes magyar kísérlet: atkakezelés anyazárkázással

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Mintegy 500 családon próbálták ki. Lássuk!

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

ASP – fekete forgatókönyv készül Lengyelországban

Nagy aggodalommal tekint a sertéspestis terjedésére minden sertéstenyésztő Lengyelországban. Ezért forgatókönyv készült a vészhelyzetek megoldására.