Back to top

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

A tavaly bevezetett Magyar dinnye matricához kapcsolódó Keresd a dinnyést! telefonra letölthető alkalmazás bemutatására is ekkor került sor.

Baranyai kezdeményezésre vezették be a termelői azonosítóval ellátott magyar dinnye matricát, amelyből hetvenezer talált országosan gazdára 2018-ban, s a megyében rövid időn belül a minőségi dinnye jelzőjévé vált. A termelőkbe vetett bizalom továbberősítését szolgálja az a matrica adataira épülő applikáció, amelyet két baranyai fiatal - Horváth Vivien a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szóvivője és Szin Krisztián - fejlesztett ki. Július harmadik hetében már letölthető lesz A Keresd a dinnyést! nevet viselő, iOS és Androidos telefonokon egyaránt elérhető alkalmazás, amelynek segítségével a matricán szereplő számot beütve információkat kaphatnak a vásárlók az adott dinnyetermesztőről, annak elérhetőségéről, hogy mióta, hol, milyen dinnyefajtákat termel, valamint arról is, hogyan jutott el a piacra a dinnyéje.

Az egyelőre tesztüzemben működő alkalmazás adatbázisába a baranyai, valamint a kisebb területen dinnyét termesztők kerülnek be, majd a tervek szerint országossá terjesztik ki.

A cél, hogy minél közelebb hozzák a termelőket a fogyasztókhoz, a helyi termék minél nagyobb szerepet kapjon a lakosság mindennapjaiban.

Mint Rittlinger József, a NAK Baranya Megyei Szervezetének elnöke elmondta, Baranyában jó minőségben és nagy mennyiségben terem a dinnye. Kitért arra is, hogy a tavaly baranyai kezdeményezésre bevezetésre került dinnyevédjegyet egyre többen használják. Szólt arról is, hogy a megyében idén a 135 hektárról görögdinnyéből több mint 6750 tonna kerül a piacra. A kiegészítésként tíz hektáron termesztett sárgadinnye pedig elsősorban Baranyában talál vevőkre.

Mindehhez Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárkamara Országos Kertészeti Osztályának elnöke a következőket fűzte hozzá, a dinnye hazánk egyik emblematikus terméke, éppen ezért a NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete együttműködésének célja az öt legnagyobb termőhely - ebből az egyik a baranyai - népszerűsítése. Ennek egyik fontos eleme a matrica mellett a telefonra kifejlesztett applikáció. A mintaprojekt baranyai termelők bevonásával valósul meg, majd később kiterjesztik az összes dinnyetermelő helyre.  Ennek kapcsán annak a véleményének is hangot adott, hogy

az ilyen eszközöknek is köszönhetően a magyar dinnyetermesztés újra visszatalálhat abba a híres időszakába, amikor júliustól egészen szeptember végéig látta el Európát dinnyével.

- A garantáltan jó minőség érdekében a Kormányhivatal folyamatosan nyomon követi a dinnye útját a szaporító anyagtól egészen a fogyasztók asztaláig - emelte ki Müllerné Juhos Bernadett, a Baranya Megyei Kormányhivatal főigazgatója. - A Fogyasztóvédelmi Hatóság rendszeren ellenőrzi a termelői piacokat, az elárusító helyeket, a baranyaiak elsősorban őstermelőktől vásárolhatnak dinnyét. Az eddig szerzett tapasztalataik jók, hitelesek a mérlegek, mindenhol kaptak nyugtát.

- A dinnyekóstoltatás elsődleges célja, hogy népszerűsítsék Baranya székhelyének lakói körében a Pécs környékén és az Ormánságban termesztett dinnyét – emelte ki Őri László, a város alpolgármestere. - A város vezetése nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ez

az idénygyümölcs ne csak a Vásárcsarnokban, a piacokon, a termelői piacokon legyen elérhető, hanem a gyermekétkeztetésbe is bekerüljön,

szerepeljen az étlapon, ugyanis sok család nyáron is igényli ezt a lehetőséget.

a szétosztásra került több mint egy tonna dinnye jelentős része Csányoszróról érkezett, de több ormánsági termelő is felajánlott kisebb, nagyobb mennyiséget. A Keresd a dinnyést! adatbázisba az elsők között jelentkezett a csányoszrói Horváth Béla, aki 12 hektáron termeszt dinnyét. Ebben az esztendőben pedig uniós források felhasználásával komplex telephelyet hozott létre Sellyén. - A tavaly bevezetett matrica előnyei már most érzékelhetőek amíg korábban a vásárlók rendszeresen felvágatták a dinnyét, vagy megfeleztették, jelenleg az ilyen módon megkülönböztetetteket egészben vásárolják meg – adott hangot kedvező tapasztalatainak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Nyitnak az árudák Németországban

A járványügyi intézkedésként bevezetett többhónapnyi leállás után március 1-jén újra kinyithattak a bajorországi virágüzletek, faiskolák és barkácsáruházak.

Készülnek a nőnapi csúcsforgalomra a virágosok

Készülnek a virágüzletek a közelgő nőnapra, amikor napi forgalmuk megtöbbszöröződik. A tapasztalatok szerint ajándékozottanként jellemzően legalább 1000 forintért vásárol egy-egy vevő virágot, többségében hazai termesztésű fréziát, jácintot, tulipánt, nárciszt, illetve az örök klasszikus rózsát, gerberát, szegfűt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.