Back to top

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Az eljárás lényege, hogy nagyszámú terméketlen hím szúnyogot eresztenek szabadon, ami a populáció összeomlását eredményezi – írja a hirado.hu a New Scientistre hivatozva.

A kantoni kísérlet volt a legutóbbi, amellyel bizonyították, hogy hasonló eljárásokkal kordában lehetne tartani a rovarok elszaporodását.

Erre az egyik lehetséges mód a paraziták felhasználása. Az egyik kísérletben a Wolbachia baktérium-nemzetséget használták, amely tipikusan ízeltlábúakat fertőz.

Amikor ezzel a parazitával fertőzött hímek párosodnak nem fertőzött nőstényekkel, a baktérium megakadályozza őket a szaporodásban.

Ez azt jelenti, hogy ha azzal a Wolbachia baktériumtörzzsel fertőzött hím egyedeket engednek szabadon, amelyek a helyi szúnyogoknál nem találhatók meg, ugyanolyan hatás érhető el, mintha sterilizálnák őket. Ezt a kísérletet már több helyen lefolytatták a világon, köztük legutóbb Miamiban.

A kínai kísérletbe háromféle baktériumtörzset vontak be, mivel az ázsiai tigrisszúnyog már eleve fertőzött volt két törzzsel. Egy másik lehetséges mód a nőstények kiválogatása. A Wolbachia baktériumokkal végzett kísérlet egyik hátulütője, hogy ha véletlenül egy nőstényt is megfertőznek a baktériumtörzzsel, és az fertőzött hímmel párosodik, a módszer már nem működik.

A nőstények 99 százalékát lehetséges mechanikusan kiválogatni, mivel bábként nagyobb méretűek a hímeknél,

viszont a fennmaradó egy százalékot egyenként át kell vizsgálni, ami rendkívül költséges folyamat.

Xi kutatócsoportja azonban arra jött rá, hogy alacsony dózisú sugárzással sterilizálni lehet a fennmaradó nőstényeket anélkül, hogy a hím egyedeknek ezzel ártanának. Ezáltal pedig sokkal költséghatékonyabbá válik a folyamat.

A szúnyogok sterilizálása jóval környezetbarátabb lenne, mint a rovarirtó szerek használata. Xi terve szerint a Wolbachia baktériumokat a sugárzással kombinálva jó eredményeket lehetne elérni a komoly vírusokat terjesztő fajok megfékezésében.

Hazánkban egyelőre nem alakult ki stabil populációja az ázsiai tigrisszúnyognak, amely a betelepült fajok közül a legtöbb kórokozót terjeszti. Ahhoz, hogy veszélyes betegségekkel fertőzzön, előbb egy stabil populációra lenne szükség.

A katasztrófavédelem szerint

2020-tól megszűnik Magyarországon a kémiai szúnyogirtó szerek légi kijuttatása,

„a lárvagyérítésre alkalmazható biológiai készítményt viszont csak kisebb mértékben érinti a változás, korlátozásokkal ugyan, de továbbra is felhasználható marad légi kijuttatással azokon a helyeken, ahol földi eljárással az nem megvalósítható.”

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést.

Már értem, ki találta fel a kombájnt

Muzeális cséplőgépet is láthattunk munkában a 33. Bábolnai Gazdanapokon. A kombájn feltalálója bizonyára gyerekkorában a töreklyukhoz „beosztott” munkás volt, aki naphosszat nyelte a port és küszködött, hogy a felgyűlt törek miatt nehogy megálljon a cséplőgép.

Évtizedek óta nem látott békafaj került elő

Kihaltnak hitt és 1968 óta nem észlelt békafajt fedeztek fel ismét Brazíliában. A kutatók a környezeti DNS segítségével keresték a csökkenő egyedszámú és eltűnt fajokat Brazília két régiójában.

A gyomirtó szerek jolly jokere, a glifozát tényleg mindent visz?

Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédő szerek kártyapaklijába.A Szent István Egyetemen már több mint egy évtizede zajlik intenzív kutatómunka az egyes peszticid hatóanyagok és készítmények ökotoxikológiai hatásainak komplex vizsgálatára a Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens által irányított két kutatóhelyen

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.