Back to top

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Az eljárás lényege, hogy nagyszámú terméketlen hím szúnyogot eresztenek szabadon, ami a populáció összeomlását eredményezi – írja a hirado.hu a New Scientistre hivatozva.

A kantoni kísérlet volt a legutóbbi, amellyel bizonyították, hogy hasonló eljárásokkal kordában lehetne tartani a rovarok elszaporodását.

Erre az egyik lehetséges mód a paraziták felhasználása. Az egyik kísérletben a Wolbachia baktérium-nemzetséget használták, amely tipikusan ízeltlábúakat fertőz.

Amikor ezzel a parazitával fertőzött hímek párosodnak nem fertőzött nőstényekkel, a baktérium megakadályozza őket a szaporodásban.

Ez azt jelenti, hogy ha azzal a Wolbachia baktériumtörzzsel fertőzött hím egyedeket engednek szabadon, amelyek a helyi szúnyogoknál nem találhatók meg, ugyanolyan hatás érhető el, mintha sterilizálnák őket. Ezt a kísérletet már több helyen lefolytatták a világon, köztük legutóbb Miamiban.

A kínai kísérletbe háromféle baktériumtörzset vontak be, mivel az ázsiai tigrisszúnyog már eleve fertőzött volt két törzzsel. Egy másik lehetséges mód a nőstények kiválogatása. A Wolbachia baktériumokkal végzett kísérlet egyik hátulütője, hogy ha véletlenül egy nőstényt is megfertőznek a baktériumtörzzsel, és az fertőzött hímmel párosodik, a módszer már nem működik.

A nőstények 99 százalékát lehetséges mechanikusan kiválogatni, mivel bábként nagyobb méretűek a hímeknél,

viszont a fennmaradó egy százalékot egyenként át kell vizsgálni, ami rendkívül költséges folyamat.

Xi kutatócsoportja azonban arra jött rá, hogy alacsony dózisú sugárzással sterilizálni lehet a fennmaradó nőstényeket anélkül, hogy a hím egyedeknek ezzel ártanának. Ezáltal pedig sokkal költséghatékonyabbá válik a folyamat.

A szúnyogok sterilizálása jóval környezetbarátabb lenne, mint a rovarirtó szerek használata. Xi terve szerint a Wolbachia baktériumokat a sugárzással kombinálva jó eredményeket lehetne elérni a komoly vírusokat terjesztő fajok megfékezésében.

Hazánkban egyelőre nem alakult ki stabil populációja az ázsiai tigrisszúnyognak, amely a betelepült fajok közül a legtöbb kórokozót terjeszti. Ahhoz, hogy veszélyes betegségekkel fertőzzön, előbb egy stabil populációra lenne szükség.

A katasztrófavédelem szerint

2020-tól megszűnik Magyarországon a kémiai szúnyogirtó szerek légi kijuttatása,

„a lárvagyérítésre alkalmazható biológiai készítményt viszont csak kisebb mértékben érinti a változás, korlátozásokkal ugyan, de továbbra is felhasználható marad légi kijuttatással azokon a helyeken, ahol földi eljárással az nem megvalósítható.”

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dél-Afrikában is hódít a jövő élelmiszere

A rovarokat a jövő élelmiszerének tartják. Már kapható a belőlük készült liszt, valamint sós és édes csemegék. Néhány étterem kínálatában szerepel pár rovar-ínyencség; Dél-Afrikában pedig megnyílt az első étterem, ahol csak rovarokat szolgálnak fel.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Növényvédelmi előrejelzés – Bagolylepkék a láthatáron

Növényvédelmi szempontból egyelőre a száraz időre jellemző rovarkártevő-aktivitás a fő kihívás, hiszen a hamisítatlan nyári idő egészen szeptember első néhány napjáig kitartott, a Kárpát-medencébe betörő hidegfront csak néhány napja vetett véget a kánikulai időnek.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Zöldség- és gyümölcstermesztés a világűrben

A Német Űrközpont (DLR) brémai központjában mutatták be az űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét. Ezt a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében. A 30 négyzetméternyi alapterületű modult a landolás után szét lehet hajtogatni, majd egy sík terepen felállítani.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

A virágkötészettől a távérzékelésig - NAIK fiatal kutatók

Sillinger Fanni félszegen állt a szerkesztőség kapujában, hiszen eddig vele még nem készítettek interjút. Néhány bemutatkozó mondat után kiderült, hogy éppen két munkahelye között szakított ránk időt, hogy megismerhessük őt és munkáját, és fiatal kutatóként bemutassuk a Magyar Mezőgazdaság olvasóinak.

Permetezőgép-felülvizsgálati alapképzés indul szeptemberben

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019 szeptemberében meghirdeti a növényvédelmi szakemberek számára a permetezőgép-felülvizsgálati alapképzést.