Back to top

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Az eljárás lényege, hogy nagyszámú terméketlen hím szúnyogot eresztenek szabadon, ami a populáció összeomlását eredményezi – írja a hirado.hu a New Scientistre hivatozva.

A kantoni kísérlet volt a legutóbbi, amellyel bizonyították, hogy hasonló eljárásokkal kordában lehetne tartani a rovarok elszaporodását.

Erre az egyik lehetséges mód a paraziták felhasználása. Az egyik kísérletben a Wolbachia baktérium-nemzetséget használták, amely tipikusan ízeltlábúakat fertőz.

Amikor ezzel a parazitával fertőzött hímek párosodnak nem fertőzött nőstényekkel, a baktérium megakadályozza őket a szaporodásban.

Ez azt jelenti, hogy ha azzal a Wolbachia baktériumtörzzsel fertőzött hím egyedeket engednek szabadon, amelyek a helyi szúnyogoknál nem találhatók meg, ugyanolyan hatás érhető el, mintha sterilizálnák őket. Ezt a kísérletet már több helyen lefolytatták a világon, köztük legutóbb Miamiban.

A kínai kísérletbe háromféle baktériumtörzset vontak be, mivel az ázsiai tigrisszúnyog már eleve fertőzött volt két törzzsel. Egy másik lehetséges mód a nőstények kiválogatása. A Wolbachia baktériumokkal végzett kísérlet egyik hátulütője, hogy ha véletlenül egy nőstényt is megfertőznek a baktériumtörzzsel, és az fertőzött hímmel párosodik, a módszer már nem működik.

A nőstények 99 százalékát lehetséges mechanikusan kiválogatni, mivel bábként nagyobb méretűek a hímeknél,

viszont a fennmaradó egy százalékot egyenként át kell vizsgálni, ami rendkívül költséges folyamat.

Xi kutatócsoportja azonban arra jött rá, hogy alacsony dózisú sugárzással sterilizálni lehet a fennmaradó nőstényeket anélkül, hogy a hím egyedeknek ezzel ártanának. Ezáltal pedig sokkal költséghatékonyabbá válik a folyamat.

A szúnyogok sterilizálása jóval környezetbarátabb lenne, mint a rovarirtó szerek használata. Xi terve szerint a Wolbachia baktériumokat a sugárzással kombinálva jó eredményeket lehetne elérni a komoly vírusokat terjesztő fajok megfékezésében.

Hazánkban egyelőre nem alakult ki stabil populációja az ázsiai tigrisszúnyognak, amely a betelepült fajok közül a legtöbb kórokozót terjeszti. Ahhoz, hogy veszélyes betegségekkel fertőzzön, előbb egy stabil populációra lenne szükség.

A katasztrófavédelem szerint

2020-tól megszűnik Magyarországon a kémiai szúnyogirtó szerek légi kijuttatása,

„a lárvagyérítésre alkalmazható biológiai készítményt viszont csak kisebb mértékben érinti a változás, korlátozásokkal ugyan, de továbbra is felhasználható marad légi kijuttatással azokon a helyeken, ahol földi eljárással az nem megvalósítható.”

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

Mezőgazdasági összeírást tart a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november 15. és december 15. között hajtja végre a mezőgazdasági adatgyűjtését. Az ország 484 településére kiterjedő felvétel eredményei segítik a gazdálkodókat, döntéshozókat, amihez az adatszolgáltatók részvételükkel, pontos adatszolgáltatásukkal nagyban hozzájárulnak - közölte a KSH az MTI-vel hétfőn.

Szereti ön a Bug Mac hamburgert és a lisztkukac-muffint?

Ha ön egy étteremben rovart találna a hamburgerében, akkor valószínűleg visszaküldené. Ám az egyik angol gazdaságban teljes mértékben csúszó-mászó rovarokból készült, szaftos harapnivalókat készítenek, és ráadásul azt állítják, hogy a marhahúsnál jobb az ízük.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.