Back to top

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Az eljárás lényege, hogy nagyszámú terméketlen hím szúnyogot eresztenek szabadon, ami a populáció összeomlását eredményezi – írja a hirado.hu a New Scientistre hivatozva.

A kantoni kísérlet volt a legutóbbi, amellyel bizonyították, hogy hasonló eljárásokkal kordában lehetne tartani a rovarok elszaporodását.

Erre az egyik lehetséges mód a paraziták felhasználása. Az egyik kísérletben a Wolbachia baktérium-nemzetséget használták, amely tipikusan ízeltlábúakat fertőz.

Amikor ezzel a parazitával fertőzött hímek párosodnak nem fertőzött nőstényekkel, a baktérium megakadályozza őket a szaporodásban.

Ez azt jelenti, hogy ha azzal a Wolbachia baktériumtörzzsel fertőzött hím egyedeket engednek szabadon, amelyek a helyi szúnyogoknál nem találhatók meg, ugyanolyan hatás érhető el, mintha sterilizálnák őket. Ezt a kísérletet már több helyen lefolytatták a világon, köztük legutóbb Miamiban.

A kínai kísérletbe háromféle baktériumtörzset vontak be, mivel az ázsiai tigrisszúnyog már eleve fertőzött volt két törzzsel. Egy másik lehetséges mód a nőstények kiválogatása. A Wolbachia baktériumokkal végzett kísérlet egyik hátulütője, hogy ha véletlenül egy nőstényt is megfertőznek a baktériumtörzzsel, és az fertőzött hímmel párosodik, a módszer már nem működik.

A nőstények 99 százalékát lehetséges mechanikusan kiválogatni, mivel bábként nagyobb méretűek a hímeknél,

viszont a fennmaradó egy százalékot egyenként át kell vizsgálni, ami rendkívül költséges folyamat.

Xi kutatócsoportja azonban arra jött rá, hogy alacsony dózisú sugárzással sterilizálni lehet a fennmaradó nőstényeket anélkül, hogy a hím egyedeknek ezzel ártanának. Ezáltal pedig sokkal költséghatékonyabbá válik a folyamat.

A szúnyogok sterilizálása jóval környezetbarátabb lenne, mint a rovarirtó szerek használata. Xi terve szerint a Wolbachia baktériumokat a sugárzással kombinálva jó eredményeket lehetne elérni a komoly vírusokat terjesztő fajok megfékezésében.

Hazánkban egyelőre nem alakult ki stabil populációja az ázsiai tigrisszúnyognak, amely a betelepült fajok közül a legtöbb kórokozót terjeszti. Ahhoz, hogy veszélyes betegségekkel fertőzzön, előbb egy stabil populációra lenne szükség.

A katasztrófavédelem szerint

2020-tól megszűnik Magyarországon a kémiai szúnyogirtó szerek légi kijuttatása,

„a lárvagyérítésre alkalmazható biológiai készítményt viszont csak kisebb mértékben érinti a változás, korlátozásokkal ugyan, de továbbra is felhasználható marad légi kijuttatással azokon a helyeken, ahol földi eljárással az nem megvalósítható.”

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskerti permetezőgépek karbantartása

A kerti munkát segítő eszközök közül a permetezőgépek eléggé érzékenyek: pontos működést csak helyes és rendszeres karbantartás esetén várhatunk el.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

Növényorvos a közterületen

Valósággal leszáradtak a levéltetű-kolóniák a 35-40 °C-os nappalokon, mégis sorozatban kaptam a felkéréseket az önkormányzatoktól, ellenőrizzem a „csöpögő fákról” szóló lakossági bejelentéseket. Nem értettem a panaszáradatot. A juharfák, a hársak és a nyárfák lombja tényleg fényesen csillogott, mert az elmúlt hetekben nem volt olyan eső, amely lemosta volna a tetvek váladékát.

Még van esély a poloskák ellen – Növényvédelmi előrejelzés 30. hét

A közelmúltban érkezett bőséges csapadék ezúttal a kórokozók terjedésének fog kedvezni, ettől függetlenül azonban tömeges a keleti gyümölcsmoly jelenléte, a levéltetűfajok szaporodása ismét lendületet vett, továbbá egyre intenzívebben rajzanak a nyugati dióburok-fúrólegyek, és rengeteg a poloska.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

A málnatermesztés föllendítéséért dolgoznak

Nógrád megye mindig a bogyósgyümölcs-termesztés központja volt Magyarországon és szeretnénk, ha az is maradna, hiszen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik ehhez. A tavaly alakult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ agrárágazata segíti a termesztőket a fertődi kutatóállomás munkatársaival karöltve.