Back to top

Új szerves starter trágya

Az utóbbi évtizedekben szinte Európa teljes területén, köztük Magyarországon is, jelentősen romlott a művelt talajok tápanyag-gazdálkodása. Ezzel párhuzamosan, a ’90-es évektől folyamatos csökkenés figyelhető meg a makro- és mikroelem-kijuttatásban. Az állatállomány csökkenésével a kijuttatott istállótrágya mennyisége is jelentősen visszaesett.

A területeink megfelelő szerves anyag utánpótlásához azonban sokkal nagyobb mennyiségű istállótrágyára lenne szükség.

A KSH adatai szerint 2015-ben a mezőgazdasági területek (5352,3 ezer ha) 4,77 százalékát (254,9 ezer ha) szervestrágyázták. Kötött talajon legalább 2-3 évente, homoktalajon 1-2 évente célszerű istállótrágyázni. Kötött talajon egyszerre 30-40 t/ha istállótrágya, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 15-20 t/ha kiszórása szükséges a szervesanyag-készletek csökkenésének elkerülése érdekében.

A szerves anyag a talajképződés egyik legfontosabb tényezője, jelentősen befolyásolja a termelékenységet olyan tápanyagok tartalmazásával, mint a nitrogén, a foszfor és a kén.

A több szerves anyagot tartalmazó talajnak jobb a szerkezete, valamint csökken a tömörödésre, erózióra és leromlásra való hajlama.

Így talajvédelmi szempontból igen fontos, hogy a termőhely alapos ismeretén alapuló korszerű, talajkímélő, az adott klimatikus és edafikus tényezőkhöz igazodó alternatív talajművelési rendszerek váltsák fel a hagyományos rendszereket, olyanok, amelyek azon alapulnak, hogy kevesebb bolygatással kedvező feltételeket teremtenek, fokozzák a talaj szervesanyag-tartalmát és a tápanyagok érvényesülését.

A talajok szervesanyag-tartalma az intenzív gazdálkodás következtében csökkent, ami a természetes talajtermékenység leromlását vonta maga után. A talajállapot romlása és a szervesanyag-tartalom csökkenésének egyik kísérőjelenségeként az ülepedési, a tömörödési és a porosodási hajlam is növekszik. Emellett ezeken a helyeken a talajok jelentős része eróziótól, def­lá­ciótól veszélyeztetett, a talajok szerkezete és szervesanyag-mérlege romlott. A talajok állapotára az időjárási szélsőségek (csapadéktöbblet, aszály) is kedvezőtlen hatással vannak, ugyanakkor a rossz talajállapot is súlyosbítja a klimatikus szélsőségekkel összefüggő gazdasági károkat. Egyes térségekben a nem megfelelő kultúrállapotú talajokon ezek a problémák hatványozottan jelentkeztek.

1. fotó: A Bio-Fer termékek kijuttatása jól gépesíthető
1. fotó: A Bio-Fer termékek kijuttatása jól gépesíthető

Erre megoldás lehet a mélyalmos baromfitrágya, amely magas tápanyagtartalma és alacsony víztartalma miatt értékes szerves tápa­nyag­forrás lehet a mezőgazdaságban.

A magyarországi brojler- és tojótelepeken a baromfitartás során keletkező mélyalmos, illetve alomanyag nélküli trágya feldolgozásával akár 5 évig is eltartható terméket lehet készíteni. Ezzel megnyílik az út a baromfitrágya kedvező, költséghatékony és környezetvédelmi szempontból duplán is előnyös termékké változtatására. A módszerrel lehetővé válik az állattartó telepeken keletkező baromfitrágya feldolgozása egy olyan termékké, amelynek használatával természetes és hatékony tápanyag-utánpótlásra kidolgozott, környezetbarát technológia valósítható meg. A műtrágyákkal szemben nagy előnye a gazdaságos felhasználás és a természetszerű, szerves kötésben történő tápanyag-utánpótlás, ami a növények által sokkal jobban hasznosítható. Mindemellett

nem károsítja a talaj szerkezetét, sőt, szervesanyag-tartalma és a szerves kötésben jelen lévő makro- és mikroelemek miatt még javítja is.

Pelletált vagy apró szemcsés formában könnyen szállítható és kijuttatható. A jelenleg használatban lévő munkagépekkel (röptárcsás műtrágyaszórók, mélylazítós injektálók stb.) a precíziós gazdálkodásban is használható. Mindezt messzemenőleg lehetővé teszik a Baromfi-Coop Kft. által előállított Bio-Fer termékcsalád tagjai.

A fermentált, apró szemcsés, többfunkciós Bio-Fer startertrágya-termékek (Bio-Fer P+K, Bio-Fer Humin Plusz) alkalmazásával – a gyökér korai kifejlődésének köszönhetően – a vegetációs időszak során esetlegesen fellépő aszály miatti tünetek nem, vagy csak kis mértékben jelentkeznek a mélyre hatoló, erősebb, jobban elágazó gyökérzetű növényeken.

A fermentált és apró szemcsés, baromfitrágya-alapú Bio-Fer termékek starter trágyázás keretében vetőgéppel, 300-500 kg/ha dózisban, a vetéssel egy menetben kijuttathatók (1. táblázat), a vetőgép kialakításának függvényében. Az eddigi vizsgálatok alapján kijuttatása egyenletes és jól gépesíthető (1. fotó).

Az apró szemcsés Bio-Fer termékek starter trágyaként történő rendszeres kijuttatása javítja a talajok szerkezetét, nemcsak makro-, hanem mikrotápelemekkel is gazdagítja a talajt, kedvezően hat a víz-, levegő- és hőgazdálkodására, segíti a mikrobiológiai folyamatokat, élénkíti a talaj­életet. A Bio-Fer termékekben kijuttatott makro- és mikroelemek hozzájárulnak (2. táblázat) termőhely- és növényspecifikus alkalmazhatóságukhoz, így a termékek kedvező hatása a növénytermesztésben a tápanyag-szolgáltató képességen, a talaj szervesanyag-tartalmának növelésén keresztül érvényesül.

2–3. fotó: Apró szemcsés Bio-Fer P+K és Bio-Fer Humin Plusz termékek
2–3. fotó: Apró szemcsés Bio-Fer P+K és Bio-Fer Humin Plusz termékek

A kijuttatott szerves anyag a talajokban lejátszódó mikrobiológiai folyamatokat kedvezően befolyásolja mint energiaforrás. A Bio-Fer P+K és Bio-Fer Humin Plusz termékek talajélet-élénkítő hatását alátámasztja, hogy a humuszos homok- és csernozjom talajokon végzett talajérlelési kísérlet keretében 60 baktérium- és 40 mikroszkopikus gombatelep volt izolálható tömegspektrometriás (MALDI-TOF) módszerrel az érlelési kísérlet során kitenyésztett mikroszervezetekből. A talajban élő baktériumok és a gombák mennyisége az inkubáció elején minden terméknél növekedett.

Fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai alapján az organikus Bio-Fer termékcsaládot a növény teljes életciklusához igazodó programozott, kiegyensúlyozott tápanyag-szolgáltató képesség jellemzi. Apró szemcsés (2–3. fotó) és pelletált formában is elérhető a Baromfi-Coop Kft. nyírjákói baromfitrágya-feldolgozó üzemében (4. fotó).

4. fotó: A Baromfi-Coop Kft. nyírjákói baromfitrágya-feldolgozó üzeme
4. fotó: A Baromfi-Coop Kft. nyírjákói baromfitrágya-feldolgozó üzeme

Az apró szemcsés Bio-Fer P+K értékesítési ára 500 kilogrammos big bag zsákban nettó 73 500 forint, az apró szemcsés Bio-Fer Humin Plusz értékesítési ára 500 kilogrammos big bag zsákban nettó 78 500 Ft a telephelyen.

Az állandóan ellenőrzött minőségű alapanyag, az előállítási technológia magas színvonala és a szigorú minőségbiztosítási rendszer rendkívül kedvező árú termékcsalád előállítását garantálja.

A termék kifejlesztését és a Baromfi-Coop Kft., a Debreceni Egyetem és a MULTIMIX Mezőgazdasági Tervező, Fejlesztő, Beruházó, Szolgáltató Kft. kutatás-fejlesztési konzorciumát a „Többcélú organikus biofermentum termékcsalád kidolgozása és piaci bevezetése” című, GINOP 2.2.1-15-2017-00043 azonosító számú projekt keretében támogatták.

Prof. Dr. Tamás János, Dr. Nagy Péter Tamás, Dr. Szőllősi Nikolett
Debreceni Egyetem,
MÉK, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet

Bárány László
Baromfi-Coop Kft.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.