Back to top

160 ezer tonna sertéshúst importált Kína

Jelentősen nőtt Kína sertéshús importja júniusban. Az ázsiai ország ugyan a világ vezető sertéshús előállítója, az állományt azonban tizedeli a sertéspestis.
A pekingi vámhatóság kedden azt közölte, hogy az ázsiai ország 160 ezer 467 tonna sertéshúst importált, ami 62,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Kína 818 ezer 703 tonna sertéshúst vásárolt külföldön az idei első fél évben, ami 26,3 százalék növekedés éves összevetésben.

Kínában 5,5 százalékkal, 24,7 millió tonnára apadt a sertéshús-termelés az első fél évben az országban tavaly megjelent sertéspestis miatt, amiért jelentős kényszervágást kellett végrehajtani.

Kína rendelkezik a világ sertés állományának a felével, valamint Kína a világ legnagyobb sertéshús előállítója és fogyasztója is.

Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a sertésállomány 15 százalékkal, 347,61 millió egyedre esett az első fél évben.

A csökkenő sertésállomány és sertéshústermelés miatt jelentősen emelkedett a húsféleség nagykereskedelmi ára. A július 19-én záródott héten az átlagár 23,76 jüan (3,45 dollár, 1000 forint) volt.

Júniusban egy kilogramm sertéshús átlagára még 750 forintnak, május utolsó hetében pedig még mintegy 600 forintnak megfelelő jüan volt.

Az első fél évben a baromfihús termelése 5,6 százalékkal, a marhahúsé 2,4 százalékkal, a bárányé 1,4 százalékkal nőtt Kínában.

Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztus elején fedezték fel.

Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig a Kínával szomszédos Szibériában. Az először Afrikában csaknem száz éve felfedezett betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok - Európában a sertések és a vaddisznók - esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. A sertéspestis járványokat nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás ellene.

A sertéspestis járványt csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, hogy egyebek között meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni kell a telephelyeket és hosszú ideig nem forgalmazhatják termékeiket.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Ránkparancsolna az élelmiszer, hogy sportoljunk?

Világos és könnyen érthető életmód-tanácsokat adna egy brit kutatócsoport az élelmiszerek csomagolásán az elhízás elleni harc jegyében. Ha javaslatukat elfogadják, a csomagoláson le lenne írva, hogy mennyit kell sportolnunk, hogy a termék kalóriatartalmát elégessük.

Öt évre kellene kiszámítható szerződéseket kötni – Tejpiaci körkép

Jelenleg nyugodtak a körülmények a hazai tejpiacon, de nem volt ez elmondható négy, vagy akár öt évvel ezelőtt. Mindez annak köszönhető, hogy kevesebb az olyan kirívó piaci jelenség, ami évekkel ezelőtt minden napos volt. De már látszódnak olyan jelek is, melyek aggodalomra adnak okot. Nem a keresleti oldalról vannak félelmek, mert azt látni, hogy kínálat – kereslet egyensúlyban van.