Back to top

160 ezer tonna sertéshúst importált Kína

Jelentősen nőtt Kína sertéshús importja júniusban. Az ázsiai ország ugyan a világ vezető sertéshús előállítója, az állományt azonban tizedeli a sertéspestis.
A pekingi vámhatóság kedden azt közölte, hogy az ázsiai ország 160 ezer 467 tonna sertéshúst importált, ami 62,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Kína 818 ezer 703 tonna sertéshúst vásárolt külföldön az idei első fél évben, ami 26,3 százalék növekedés éves összevetésben.

Kínában 5,5 százalékkal, 24,7 millió tonnára apadt a sertéshús-termelés az első fél évben az országban tavaly megjelent sertéspestis miatt, amiért jelentős kényszervágást kellett végrehajtani.

Kína rendelkezik a világ sertés állományának a felével, valamint Kína a világ legnagyobb sertéshús előállítója és fogyasztója is.

Az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a sertésállomány 15 százalékkal, 347,61 millió egyedre esett az első fél évben.

A csökkenő sertésállomány és sertéshústermelés miatt jelentősen emelkedett a húsféleség nagykereskedelmi ára. A július 19-én záródott héten az átlagár 23,76 jüan (3,45 dollár, 1000 forint) volt.

Júniusban egy kilogramm sertéshús átlagára még 750 forintnak, május utolsó hetében pedig még mintegy 600 forintnak megfelelő jüan volt.

Az első fél évben a baromfihús termelése 5,6 százalékkal, a marhahúsé 2,4 százalékkal, a bárányé 1,4 százalékkal nőtt Kínában.

Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztus elején fedezték fel.

Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig a Kínával szomszédos Szibériában. Az először Afrikában csaknem száz éve felfedezett betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok - Európában a sertések és a vaddisznók - esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. A sertéspestis járványokat nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás ellene.

A sertéspestis járványt csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, hogy egyebek között meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni kell a telephelyeket és hosszú ideig nem forgalmazhatják termékeiket.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Javaslatok az erdők védelméért

Az erdők védelme és a fenntartható erőgazdálkodás kialakítása kulcsfontosságú része az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Az Európai Parlament az elmúlt héten több javaslatot is elfogadott az erdőírtás megfékezésére.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Nagy-Britannia és Japán

Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Japánnal a brit kormány. A londoni külkereskedelmi minisztérium ismertetése szerint az egyezmény alapján a japán piacra irányuló brit export 99 százaléka vámmentes lesz.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket üzemi méretekben hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.