Back to top

Állattenyésztők szövetsége: jelentősen nőhet a marhahús mennyisége az uniós piacon

A következő öt évben az Európai Unió marhahúspiacára a korábbi években megszokott mennyiséghez képest 30-35 százalékkal több marhahús és élőmarha érkezhet Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a június 29-i EU-Mercosur megállapodás kapcsán vizsgálta meg, hogy mi történik az EU húsmarha ágazatával.

Úgy vélik, a megállapodás ipari oldalról nagyon kecsegtető, hiszen az uniós export döntő hányadát adó termékköröknél (autók, közlekedési eszközök, gépek, vegyszerek, gyógyszerek, ruhák, cipők) jelentős vámtarifa csökkentés lesz.

Az EU mezőgazdasági termékeinek (például édességek, alkoholos és alkohol mentes italok, sajtok) exportja eddig, mindössze 5 százalékot tett ki a kivitelben, de arányuk a jövőben a kedvezőbbé váló feltételek miatt megemelkedhet.

A megállapodás szerint 99 ezer tonnával megemelik a kedvezményes (7,5 százalékos) vámtarifával behozható marhahúsok mennyiségét, annak ellenére, hogy a 2013 óta létező kedvezményes kvótát eddig még egyszer sem tudták a Mercosur országok teljesen kihasználni. Legjobban ez tavaly sikerült, amikor 86 százalékot értek el. Az EU marhahús és élőmarha importjának közel 80 százaléka származott a Mercosur országokból tavaly és az elmúlt 15 évben 70 és 90 százalék között mozgott ez az arány.

A 99 ezer tonna az EU marhahúsfogyasztásának 1,25 százaléka, amit 5 év alatt fokozatosan fognak elérni.

A Mercosur országokból tavaly 270 ezer tonna marhahúst és élőmarhát importáltak az EU-tagállamok. A baromfihúsokat (és cukrot) illetően is új, 180 ezer tonnás kedvezményes kvótát fognak 5 év alatt bevezetni. A Bizottság felkészült az esetleges piaci zavarok kezelésére, amelyre 1 milliárd eurót különített el.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja által közzétett tanulmány szerint a Mercosur országokból érkező marhahús mennyiségének hirtelen növekedése az EU piacán akár 16 százalékos árcsökkenést is okozhat.

Az EU teljes Mercosur exportjának értéke 45 milliárd euró volt 2018-ban, a Mercosur országok exportja az uniós tagállamokba pedig 42,6 milliárd euró volt, tehát az EU külker mérlege pozitív.

Az EU-nak a szállítóeszközök (például autók), a gépipari, valamint a vegyipari és gyógyszeripari termékek kereskedelmében hatalmas fölénye van, amit igyekszik a megállapodásokkal kihasználni, illetve tovább növelni. A húsok és élőállatok aránya az import alig több mint 6 százalékát teszik ki.

Június közepén az Európai Bizottság arról számolt be, hogy 7 év alatt az USA-ból kedvezményesen beszállítható hormonmentes marhahús mennyiségét a jelenlegi 10 ezer tonnáról 35 000 tonnára emelik.

Ezek alapján a következő öt évben az EU marhahús piacára a korábbi években megszokott mennyiséghez képest 30-35 százalékkal több marhahús (és élőmarha) érkezhet Dél-Amerikából és az USA-ból.

Ez a tagállamok összevont marhahús fogyasztásának 1,6 százaléka. Amennyiben sikerül megtartani a keleti piacokat és újakat szerezni, továbbá ha az európai marhahús presztízsét növelni tudjuk, akkor ez a többlet import nem fogja veszélyeztetni az európai marhatartók helyzetét.

Ennek érdekében az európai marhahús piaci pozícióját, közösségi források bevonásával, erősíteni kell. A klímaváltozás okán egyre élesebb támadások érik a marhatartókat, és általában a húsipart, aminek döntő része szélsőséges nézeteket valló, fanatikus emberektől, illetve a mögöttük álló érdekcsoportoktól származik. Ezek hatására a marhahúsfogyasztás inkább stagnál, vagy enyhén csökken a tagállamok többségében – véli az állattenyésztők szövetsége.

Fontos lenne minél több ember figyelmét felhívni a kiegyensúlyozott, harmonikus táplálkozás jelentőségére, a húsok és állati fehérjék élettani szerepére, valamint arra, hogy az intenzív állattartás környezetterhelése 20-30 százalékkal csökkent az utóbbi 20 évben

és ez a tendencia erősödni fog a jövőben, hogy egyre több állatjóléti szempontot tudnak a gazdák érvényesíteni, hogy a legeltetéses állattartás környezetvédő, széndioxid megkötő, tájkép megőrző és minőségi élelmiszert előállító tevékenység, amivel vidéki munkahelyeket tudunk megtartani.

Ha mindez sikerül, akkor nem lesz igazuk azoknak, akik az európai húsmarhatartás és marhahús termelés jelentős visszaszorulását vetítik előre a következő évekre.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Változnak az uniós támogatások

Jelentős változásokra kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban, és azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös gazdálkodás feltételeinek - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyar vagy német pulykát válasszunk?

Bár még tart a tél, sokan gondolkodnak azon, hogy udvarukon valamilyen baromfifaj tartására vállalkozzanak, s a tavasz beköszöntével napos vagy előnevelt állatokat vásároljanak. Az elmúlt években a gyöngytyúk volt e téren talán a legkeresettebb, a pulyka méltatlanul háttérbe szorult. Pedig, ha könnyen tartható, ellenálló fajták egyedeire teszünk szert, sok örömünk telhet ennek tartásában is.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét

Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét.