Back to top

Állattenyésztők szövetsége: jelentősen nőhet a marhahús mennyisége az uniós piacon

A következő öt évben az Európai Unió marhahúspiacára a korábbi években megszokott mennyiséghez képest 30-35 százalékkal több marhahús és élőmarha érkezhet Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a június 29-i EU-Mercosur megállapodás kapcsán vizsgálta meg, hogy mi történik az EU húsmarha ágazatával.

Úgy vélik, a megállapodás ipari oldalról nagyon kecsegtető, hiszen az uniós export döntő hányadát adó termékköröknél (autók, közlekedési eszközök, gépek, vegyszerek, gyógyszerek, ruhák, cipők) jelentős vámtarifa csökkentés lesz.

Az EU mezőgazdasági termékeinek (például édességek, alkoholos és alkohol mentes italok, sajtok) exportja eddig, mindössze 5 százalékot tett ki a kivitelben, de arányuk a jövőben a kedvezőbbé váló feltételek miatt megemelkedhet.

A megállapodás szerint 99 ezer tonnával megemelik a kedvezményes (7,5 százalékos) vámtarifával behozható marhahúsok mennyiségét, annak ellenére, hogy a 2013 óta létező kedvezményes kvótát eddig még egyszer sem tudták a Mercosur országok teljesen kihasználni. Legjobban ez tavaly sikerült, amikor 86 százalékot értek el. Az EU marhahús és élőmarha importjának közel 80 százaléka származott a Mercosur országokból tavaly és az elmúlt 15 évben 70 és 90 százalék között mozgott ez az arány.

A 99 ezer tonna az EU marhahúsfogyasztásának 1,25 százaléka, amit 5 év alatt fokozatosan fognak elérni.

A Mercosur országokból tavaly 270 ezer tonna marhahúst és élőmarhát importáltak az EU-tagállamok. A baromfihúsokat (és cukrot) illetően is új, 180 ezer tonnás kedvezményes kvótát fognak 5 év alatt bevezetni. A Bizottság felkészült az esetleges piaci zavarok kezelésére, amelyre 1 milliárd eurót különített el.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja által közzétett tanulmány szerint a Mercosur országokból érkező marhahús mennyiségének hirtelen növekedése az EU piacán akár 16 százalékos árcsökkenést is okozhat.

Az EU teljes Mercosur exportjának értéke 45 milliárd euró volt 2018-ban, a Mercosur országok exportja az uniós tagállamokba pedig 42,6 milliárd euró volt, tehát az EU külker mérlege pozitív.

Az EU-nak a szállítóeszközök (például autók), a gépipari, valamint a vegyipari és gyógyszeripari termékek kereskedelmében hatalmas fölénye van, amit igyekszik a megállapodásokkal kihasználni, illetve tovább növelni. A húsok és élőállatok aránya az import alig több mint 6 százalékát teszik ki.

Június közepén az Európai Bizottság arról számolt be, hogy 7 év alatt az USA-ból kedvezményesen beszállítható hormonmentes marhahús mennyiségét a jelenlegi 10 ezer tonnáról 35 000 tonnára emelik.

Ezek alapján a következő öt évben az EU marhahús piacára a korábbi években megszokott mennyiséghez képest 30-35 százalékkal több marhahús (és élőmarha) érkezhet Dél-Amerikából és az USA-ból.

Ez a tagállamok összevont marhahús fogyasztásának 1,6 százaléka. Amennyiben sikerül megtartani a keleti piacokat és újakat szerezni, továbbá ha az európai marhahús presztízsét növelni tudjuk, akkor ez a többlet import nem fogja veszélyeztetni az európai marhatartók helyzetét.

Ennek érdekében az európai marhahús piaci pozícióját, közösségi források bevonásával, erősíteni kell. A klímaváltozás okán egyre élesebb támadások érik a marhatartókat, és általában a húsipart, aminek döntő része szélsőséges nézeteket valló, fanatikus emberektől, illetve a mögöttük álló érdekcsoportoktól származik. Ezek hatására a marhahúsfogyasztás inkább stagnál, vagy enyhén csökken a tagállamok többségében – véli az állattenyésztők szövetsége.

Fontos lenne minél több ember figyelmét felhívni a kiegyensúlyozott, harmonikus táplálkozás jelentőségére, a húsok és állati fehérjék élettani szerepére, valamint arra, hogy az intenzív állattartás környezetterhelése 20-30 százalékkal csökkent az utóbbi 20 évben

és ez a tendencia erősödni fog a jövőben, hogy egyre több állatjóléti szempontot tudnak a gazdák érvényesíteni, hogy a legeltetéses állattartás környezetvédő, széndioxid megkötő, tájkép megőrző és minőségi élelmiszert előállító tevékenység, amivel vidéki munkahelyeket tudunk megtartani.

Ha mindez sikerül, akkor nem lesz igazuk azoknak, akik az európai húsmarhatartás és marhahús termelés jelentős visszaszorulását vetítik előre a következő évekre.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

A mezőgazdasági és halászati ágazat megsegítéséről tárgyaltak az uniós vezetők

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet rendkívüli munkamódszereket és rendkívüli intézkedéseket igényel. Ennek megfelelően, az Unió fennállása óta március 25-én először egyeztetett videokonferencián egymással a 27 tagállam mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztere a járvány okozta negatív hatások kezeléséről.

Az agrártámogatások kifizetésével segíti az Agrárminisztérium a gazdálkodókat

A következő három hónapban 122 milliárd forint kifizetésére számíthatnak a magyar mezőgazdasági termelők a tavalyi kérelmeikhez kapcsolódóan – közölte Nagy István agrárminiszter. A támogatásokat kezelő Magyar Államkincstár a kifizetések meggyorsításával is hozzá kíván járulni a koronavírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez.

A MAGOSZ és a NAK a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének online aláírására buzdít

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) továbbra is támogatja a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.

A bárány nem marad a nyakunkon

A kamionok mennek, az élőállatexport kisebb fennakadásokkal halad, egyszóval nem kell attól tartanunk, hogy a termelők nyakán maradnak a húsvéti olasz exportra nevelt bárányok. A járványügyi helyzet azon nem változtatott, hogy az embereknek enniük kell. Azonban vélhetőleg nem ez lesz az az időszak, amikor magyar vásárlók tömegei szoknak rá a juhhúsra.

A gazdaság vérkeringésének működnie kell – a fuvarozás nem állhat le

A szállítás és a logisztika az egész gazdaság vérkeringésére kihatással van és még a koronavírus járvány során sem vallhat kudarcot, hiszen az áru késlekedése esetleges élelmiszerhiányhoz vezethet, az pedig még nagyobb felvásárlási hullámot válthat ki.

Külhonban is híres – a fodros tollú magyar lúd

Az angol szaksajtó 1860-ban arról számol be, hogy a fodros tollú magyar ludat Londonban és környékén már népszerű díszbaromfifajtának tekintik. A későbbi évtizedekben is igen elterjedt volt a szigetországban. A fodros tollú magyar lúd a fehér parlagi lúd egy változata, amely a XIX. század második felében a Kárpát-medencében vált igazán közkedveltté.