Back to top

Csökkenés helyett megduplázódott az élelmiszer automaták száma

Az adóhatóság adatbázisa 54 ezer élelmiszert árusító automatát tartalmaz. Ahol nincs se eladó, se pénztáros. Az élelmiszerboltok száma 39 ezer. Persze, azért van különbség bőven, kb 99%.

2019 év közepéig minden automataberendezést regisztrálni kell az adóhivatalhoz. A kiterjesztés után például az autómosó, parkoló, szórakoztató eszközök, masszírozó székek automatáinak adatait is ismerni fogja a NAV - olvasható a blokkk.hu-n.

Az automatákon belül némileg más az élelmiszert árusító automaták helyzete. Ezeket már korábban be kellett jelenteni az adóhatósághoz, de ráadásként úgynevezett felügyeleti egységet is kellett beépíteni ezekbe. Ez ugyanúgy szolgáltat adatokat az adóhatósághoz az értékesítésről, mint az online kasszák. Tehát az adóhatóság az élelmiszeres automatákról már egy éve mindent lát (az új rendszert 2018 júliusától indították).

Korábban sokan azzal számoltak, hogy ha mindent ételt, italt árusító automatát be kell kötni az adóhatósághoz, megcsappanhat a számuk.

Az automatáknál nem kötelező a nyugtaadás, így a lehetséges forgalomról, bevételről szélsőséges információk láttak napvilágot, azt pedig nem lehetett tudni, melyik a pontos, legfeljebb csak sejteni. A bekötés pedig költséges volt, hasonlóan az online kasszákhoz, tehát lehetett azzal is számolni, hogy pusztán emiatt felhagyhatnak egyesek az automatás kereskedéssel.

Egy 2019 áprilisi, a Portfolióban megjelent sajtóhír szerint az adóhatósághoz bejelentett árus automaták száma 25 ezer volt és ebből 22 ezer adatot is szolgáltatott. Tehát

megkétszereződött a bejelentett automaták száma.

És az élelmiszeres automaták adják az adataikat is. A korábbi adatok, a már említett sajtóhír szerint egy automata havi forgalma 100 ezer forint lehet. Így, ha mindegyik ezt hozza, akkor az éves piacuk 65 milliárd forint körül mozoghat, ami a teljes élelmiszer boltos piac 1-1,5%-a között jár valahol. A különbség 99%.

Forrás: 
blokkk.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Több mint harmadával nőtt az online vásárlások összértéke egy felmérés szerint

A tavalyi azonos időszakhoz képest a második negyedévben 34 százalékkal nőtt, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derül ki a Jófogás internetes kereskedelmi portál, és a GKI Digital tanácsadó cég csütörtökön közölt összesítéséből.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.